Nándor
7 °C
23 °C

Pórul jártak a trafikosok

Ez történt a gazdaságban az év 38. hetében

2013.09.22. 12:16
Tovább meneteltünk a rezsiháborúba, újabb energiacégekkel tárgyalnak Orbánék a visszavásárlásról. A kormány állítólag lemondott korábbi terveiről, mégsem lesz olyan fegyelmezett a költségvetés. Magától nem ment adóst a Bankszövetség, összevonják a PSZÁF-ot az MNB-vel. Nagyot csökkent a cigaretta forgalma, sok a bajuk a trafikosoknak.

Alig szüntették meg a túlzottdeficit-eljárást, pénzszórásba kezdett a kormány. Bár többször elmondták, nem lesz választási költségvetés, valójában már idén is több pénzt költünk el a tervezettnél. Állítólag a héten el is dőlt, 2,7-ről 2,9 százalékra emelik a hiánycélt, ami lényegében azt jelenti, 70 milliárd forintért veszünk fel hitelt, és azt el is költjük idén.

Magyarország ötmilliárd dolláros kötvénykibocsátási keretet is igényel. A lépés önmagában nem meglepő, hiszen az előző, 3,25 milliárdos dollárkötvénykeretnek még februárban a nyakára hágtunk. Az igényelt hitelkeret viszont egész nagy, a most nagyjából 9100 milliárd forintnyi teljes magyar devizaadósság több, mint tizede.

Az érem két oldala

Megállt a közüzemi számlákkal tartozók számának növekedése, és ha a kormány a januári 10 százalékos csökkentést folytatja, a helyzet várhatóan tovább javul. A rezsicsökkentés miatt a tervezettnél alacsonyabb az infláció is, emiatt pedig többet érnek a fizetések is: júliusban bruttó 2,1 százalékkal, illetve nettó 3,7 százalékkal emelkedtek a bérek az egy évvel korábbihoz képest, átlagosan 229,7 ezret keresünk.

Ez a rezsicsökkentés jó oldala, félő viszont, hogy nem tart sokáig. Jövőre a kormány számításai szerint is nagyobb lesz a drágulás, az energiacégeknek és a vállalati szektornak pedig a lakossági árak csökkentése fájdalmas. Törvényszerűen visszaüt, ha eltérítjük a lakossági árat a piacitól, a keresztfinanszírozások már most beindultak, a beruházásokat és a növekedést fékezik a terhek.

Az E.On máris bejelentette, leépít a rezsicsökkentés miatt, és más vállalatok is hasonló lépéseket fontolgatnak. Sokan közülük egyébként biztosra vették, a választásokkal véget ér a rezsicsökkentő láz, és a kormány - hogy ne engedje lerohadni a rendszert - enged a szakma nyomásának, és újra hagyja, hogy az energiacégek keressenek.

Ez vált most egy kissé bizonytalanná, Rogán Antal ugyanis pénteken bejelentette, legszívesebben az Alaptörvényben "védené meg a szocialistáktól" a rezsicsökkentést. Ez mellesleg már a hatodik alkotmánymódosítás lenne. A kérdés nem eldöntött, Orbán Viktor korábban azt mondta, “európai jogász” szemlélete nem engedheti, hogy ilyen árszabályozási kérdéseket az Alaptörvényben kezeljenek.

Vissza a cégeket

A kormány visszaszerzi a privatizált energiacégeket is, és nonprofittá teszi az energiaszolgáltatást - legalábbis ez a terv. Hat-hét, meg nem nevezett közműcéggel tárgyalnak ugyan, de komolyabb cégre aligha lesz most pénzük. Ha néhány céget vissza is vásárolnak, várhatóan nem a reprivatizáció lesz az a megoldás, amelyen keresztül a kormány eltünteti a szektor profitját. Hogy valamilyen megoldás lesz, az viszont biztosra vehető, Rogán Antal szerint még az őszi ülésszakban benyújtják a közműtörvényt.

Sötét jövőt látnak maguk előtt a bankok is. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint a kormány egyenesen tudatosan szedi szét a bankrendszert: egyrészt elviselhetetlen terheket tesz a bankok vállára, másrészt pedig új szereplőket próbál helyzetbe hozni. Úgy tűnik, a kormány hiába adott ultimátumot, feleslegesen vár a bankok egyoldalú lépéseire a devizahitelesek problémáinak megoldásában. Patai, aki az Unicreditet is vezeti, hitelesen beszélt elviselhetetlen terhekről, bankja nem tudta elviselni a megemelt tranzakciós adót, 15 fiókot zárnak be Budapesten, dolgozóikat elküldik.

Továbbra is alacsony inflációs kockázatokkal számol az Európai Központi Bank, és Mario Draghi kitart az alacsony kamat politikája mellett. A FED viszont rászedte a piacokat : a várakozásokkal ellentétben nem csökkentette eszközvásárlási programját, és továbbra is pumpálja a pénzt a gazdaságba. A washingtoni kormány és a kongresszus pedig továbbra sem tud megegyezni arról, hogyan emeljék meg a költségvetés kiadási plafonját.

A Budapesti Értéktőzsdén mindegyik nagyobb részvény vesztett az értékéből, a BUX 18 245 ponton zárt az előző heti 18 424 után. A Mol papírjai 16 245 forintot, az OTP-részvények 4285 forintot értek a hét végén, a Richter részvényeivel 3 660 forinton kereskedtek, az MTelekom záróértéke 312 forint volt.

 
 37. heti záró  38. heti záró
 BUX 18 424 18 245
 OTP 4 331 4 285
 Mol 16 400 16 245
 Richter 3 705 3 660
 Magyar Telekom 319 312

Eldőlt, hogy összevonják a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Október 1-jétől a jegybank látja majd el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, és a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi funkcióit, a nemzeti bankon belül pedig létrehozzák a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot. Matolcsy György, az MNB elnöke rendeletalkotási jogot is kap: bizonyos pénzügyi tevékenységeket engedélyezhet vagy felfüggeszthet, ha kockázatosnak talál, vagy úgy ítéli meg, hogy sérti az ügyfelek érdekeit.

Nem megy jól a trafikoknak

Háromból csak egy trafiknak megy jól, és több zárt be azért ideiglenesen, mert lebukott, hogy fiatalkorút szolgált ki. Van olyan trafikos is, aki annyira retteg a gimnazistáktól (és a fogyasztóvédőktől), hogy külön táblán kéri őket, maradjanak távol és ne veszélyeztessék az állásukat. Közben 40 százalékot esett vissza a legális cigarettaforgalom és meglódult a feketekereskedelem: ellepte a fővárost a 400-500 forintos csempészcigaretta. Nem csoda, ha a nagy dohánygyárak úgy érzik, lépniük kell, a Phillip Morris átmenetileg 100 forinttal csökkentette néhány nagyobb márka árát.

A héten kiderült, a Dunaferrt tulajdonosai csak állami segítséget szeretnének, a társaságot eszük ágában sincs eladni. A cégvezetés júniusban jelentette be, hogy jelentős leépítésre készül, a kormány ezután mondta, hogy tárgyalni akar a vásárlásról. Azért ha a Dunaferrt nem is sikerül, a Hajógyári szigetet visszavásárolja az állam. Leépít az Unicredit, de hétszáz új munkahelyet hoz egy dán multi és a Samsung is bővít.

A Ryanair nyilvánosan ígérte meg, hogy megjavul, a Sólyom pedig a Qatar volt munkatársai köréből igazolt le vezetőket.  Hernádi Zsoltot, a Mol-vezérét ugyan továbbra sem sikerült a horvárt bíróságra beidézni a Sanader-perben, az ügyben kihallgatták Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját.

Nekünk sem mindegy, mi lesz a német váasztások kimenetele, mindent megváltoztatna Európában, ha a németek végre elkezdenék elkölteni a pénzüket. Tőlünk és az eurózónától is vásárolhatnának sokkal többet a gazdasági teljesítményük alapján. De ennek a változásnak rengeteg akadálya van, és az egyik éppen a politikai reformok hiánya.