Ilyen adósmentést szeretnének az emberek

Több éve több hullámban tett és tesz kísérleteket a kormány a devizahitelesek megmentésére. A jelenlegi törekvések szerint véglegesen lezárul a következő hónapokban az ingatlanfedezettel rendelkező devizahitelek korszaka.

A Bankmonitor.hu felméréséből kiderül, a mentőcsomagot a magyarok többsége ésszerű keretek között támogatja, és nem bármi áron, másrészt az adósmentés költségének viselését a lakosság több mint 80 százaléka megosztott formában tartja célszerűnek. A kutatás külön vizsgálta a jelenleg fizetési nehézséggel bíró jelzáloghitelesek véleményét is.

A többség akarja

Az 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésből kiderül, ugyan a válaszadók túlnyomó többsége támogatja a devizahitelesek bizonyos formában történő megsegítését, a beavatkozás mértékéről megoszlanak a vélemények. Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni, a válaszadók többsége, 53 százaléka szerint viszont ésszerű keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megsegítésének módját. A megkérdezettek közel negyede csak a leginkább rászorulóknak nyújtana segítséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek a devizahitelesek megsegítését.

Még a fizetési nehézséggel küzdő adósok többsége sem támogatná a bajba jutottak feltétel nélküli megsegítését: 58 százalékuk csak egy ésszerű keretek között kialakított vagy éppen a leginkább rászorulókat megcélzó csomagot támogatna.

Ki állja a költségeket?

A mentőcsomagok kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy ki viselje az ezzel járó költségeket, és hogy milyen mértékű állami szerepvállalásra lenne szükség. A kutatás eredményei alapján a lakosság ezen a téren is mértéktartó.

A megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy minden érintettnek, azaz a bankoknak, adósoknak és az államnak egyaránt ki kell vennie részét a teherviselésből, 20 százalék szerint a terheket a bankoknak és az államnak közösen szükséges viselnie (az adósok nélkül).

Mindössze 16 százalék azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának, a teljes mértékben állami finanszírozást pedig csak az emberek 1 százaléka támogatná. A jelenleg is fizetési gondokkal küzdők közel fele, 48 százaléka is a bankok, az állam és az adós közötti tehermegoszlást látja indokoltnak, azaz ezen válaszadók saját teherviselésüket is szükségesnek tartják az adósmentésben. További 40 százalék szerint csak a bankszektornak és az államnak kell viselni a költségeket, és mindössze egy erős kisebbség, 11 százalék véli úgy, hogy kizárólag a bankoknak kell állniuk az adósmentés terheit.

Mi a legfontosabb gazdasági cél?

A kutatás második része azt vizsgálta, hogy az emberek számára melyek lennének a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, és hogy hol helyezkedik el ebben a rangsorban a devizahitelesek megmentése. A többség szerint a munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek teremtése a fő prioritás, az összes megkérdezett 59 százaléka, a törlesztési gondokkal küzdők 64 százaléka szavazott erre.

A válaszadók szerint a devizahitelesek megmentése ennél kevésbé lényeges kormányzati feladat, amely a gazdasági növekedés beindításához és a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez képest is háttérbe szorul. Érdekes módon még a jelenleg fizetési gondokkal küzdők esetében is csak 15 százalék azok aránya, akik az adósmentést tartják a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak.

A felmérés egy meglepő adatra is felhívja a figyelmet. A lakosság ma jelentősen túlbecsüli a devizahitelek elterjedtségét: a válaszok alapján a devizahitellel rendelkező családok arányát az emberek 31 százalékra becsülik a valós 13 százalékkal szemben.