Nem az offshore-ral van baja a kormánynak

A köznyelvben szereplő és a jog szerint nevesített offshore kategória nem egyezik, mondta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek.

Szerinte míg az első esetben átláthatatlan tulajdonosi szerkezetet értenek alatta, addig jogi értelemben olyan társaság számít offshore-nak, amely tulajdonosai csak a kedvező adózási szabályozás miatt egy olyan országban jelentik be a céget, ahol az nem végez valós tevékenységet. „Mi az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégek ellen küzdünk, legyenek azok magyar vagy külföldi tulajdonban” – mondta a helyettes államtitkár.

Az utóbbi időben több esetben derült ki, hogy állami közvetítéssel, közpénzek offshore cégeknél landoltak, vagy állami üzletekből offshore vállalkozások gazdagodnak. Ez inkább kommunikációs szempontból volt kellemetlen a kormánynak, hiszen korábban többször kikeltek az offshore ellen, mégpedig a Csepreghy által meghatározott köznyelvi értelemben.

Emlékezetes, Simor Andrást, előző jegybankelnököt is többek közt azzal támadták, hogy „offshore-lovag”, és rendszeresen visszaköszönő érv volt az offshore ellen, hogy a cégek a külföldi adózással tulajdonképpen megkárosítják Magyarországot.

Csepreghy egyébként annak kapcsán beszélt offshore-ról, hogy a közpénzt nyerő cégek vezetőinek büntetőjogi felelősségük tudatában ki kell jelenteniük, ismerik az új átláthatósági követelményeket, és ennek minden szempontból megfelelnek.

Ha ezek után kiderül, hogy átláthatatlan tulajdonosi hátterű vállalat kapott közpénzt, vagy nyert el közbeszerzést, akkor a hatóságok azonnal felbonthatják a szerződését, visszakövetelhetik a támogatást, illetve büntetőjogi értelemben is felelősségre vonhatják a cégvezetőt. Az ellenőrzés azonban több mint bonyolult.