Kiszorítják a juhászokat

Az állami pályázatokon gyakran nem az évtizedek óta juhtartással foglalkozók nyernek, ezért a döntően bérelt földet használó juhászok nehéz helyzetbe kerülnek - számol be a pénteki Világgazdaság.

A juhágazat mintegy 60 százalékban bérelt földterületet használ - mondta a lapnak a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. Hajduk Péter szerint probléma, hogy gyakran nem a gazdálkodó juhászok nyerik a földpályázatokat, jóllehet az adott területen sok esetben ők gazdálkodtak évekig, vagy akár évtizedekig.

Nehéz helyzetbe kerül ekkor a juhtartó, hiszen mind az állatállománya, mind pedig a hodálya, egyéb épülete az adott területen van. Néha nem is a tenderen buknak el a juhtartók, hanem már a pályázati kiírásnak sem tudnak megfelelni, mivel vannak pályázatok, ahol hiába legelnek juhok évtizedek óta, mégis lehet ló- vagy szarvasmarha-tartással jelentkezni. Ekkor jelzik az ellenvetésüket, amire rendszerint az a válasz, hogy az adott terület mélyebben fekszik, a nedvesebb legelő jobban megfelel a nagyobb testű állatokhoz. Pedig – mondja Hajduk – az adott földön azonban régóta - akár évtizedek óta - eredményesen legeltetnek juhokat.

Egy év múlva lehet majd számot vetni azzal, hogy a folyamatnak milyen hatása volt a hazai állatállományra, a juhtartók tevékenységére. Jelenleg azt mondják a juhászok, hogy ha nem nyernek, feladják a tevékenységüket, ám adott esetben magánszemélytől is bérelhető legelő.