Azért veszünk gáztárolót, hogy bezárjuk?

Németh Szilárd rezsibiztos pénteken benyújtotta a második körös rezsicsökkentésről szóló javaslatot, mint azt már tudni lehetett, a 11,1 százalékos mérséklés november 1-től lép életbe.

Az  előterjesztés indoklásában Németh Szilárd közölte: javaslata célja - az idén január 1-jével megvalósult tízszázalékos rezsicsökkentésen túl - a lakossági villamosenergia-, földgáz- és távhőárak további, egységes, sávhatárok nélküli 11,1 százalékos csökkentése. A javaslat értelmében a díjmérséklést a számla egészére kell kiterjeszteni, illetve értelmezni. A január 1-jei díjmérsékléssel együtt - 20 százalékkal csökkennek az árak a tavaly decemberiekhez képest.

Az iromány érdekesebb része, hogy legalább 120 millió köbméter úgynevezett párnagázt mobilgázzá minősítenének át, ezt pedig a nagykereskedőn keresztül eladnák a lakosságot ellátó cégeknek. A párnagáz a tároló nyomásáért felelős kb. a kapacitás 15 százalékát adó gáz, ezt normális üzemmódban nem igazán szokták kivenni a tárolóból, mert nagy kockázata van annak, hogy nélküle összeomlik a tároló.

Az államnak eddig nem volt gáztárolója, az E.On cégeinek megvásárlásával viszont egyszerre öthöz is jut. Bár biztosat egyelőre nem tudhatunk, a javaslat alapján nem kizárt, hogy nem számolnak midegyikkel hosszú távon. Párnagázban ugyanis jellemzően akkor gondolkodnak, ha magát a tárolót nem akarják megtartani.

A Magyar Nemzet korábban azt írta, hogy az E.On már 2011-ben átminősítettett 200 millió köbméter párnagázt, amelynek egy részét már eladta, így az is elképzelhető, hogy a kormány a maradék átminősített gáz értékesítésében gondolkodik.

Gáztárolók Magyarországon:

Helyszín	Kapacitás (millió m3)	Tulajdonos	Típus
Zsana	2140	E.On	kereskedelmi
Hajdúszoboszló	1440	E.On	kereskedelmi
Szőreg	1200	MMBF	biztonsági
Szőreg	700	MMBF	kereskedelmi
Pusztaederics	330	E.On	kereskedelmi
Kardoskút	280	E.On	kereskedelmi
Maros	130	E.On	kereskedelm

A rezsibiztos másik javaslata az ipari fogyasztóknak, gyáraknak jelent majd jelentős tehernövekedést. Eddig ugyanis a lakossági fogyasztók is fizettek a számlában egy sor olyan dolgot, amelyek célja más iparágak keresztfinanszírozása, szénfillér, "C" tarifa, távhőfillér néven eddig benne volt a számlában.

Ezt a három tételt ezentúl már csak a nem lakossági fogyasztóknak kell fizetniük, nekik viszont többet. A nagyrészt a vértesi erőmű életbentartására fenntartott 0,08 Ft/kWh szénfillér helyett novembertől 0,17 Ft/kWh-ot kell fizetni, a volt MVM-es dolgozók olcsóbb áramát biztosító, 0,07 Ft/kWh "C" tarifa 0,20 Ft/kWh-ra nő, a kapcsolt termelést és a távhőszektort finanszírozó 1,31 Ft/kWh távhőfillér a törvény életbelépéséve 1,71 Ft/kWh-ra nő.