Nándor
7 °C
23 °C

A törvény, ami megosztja Amerikát

2013.09.30. 10:38
Október 1-jén kezdődik a 2014-es pénzügyi év az Egyesült Államokban, de még nincs elfogadott szövetségi költségvetés. A republikánusok megtorpedózták, mert a fizetőképesség biztosításáért cserébe kivéreztetnék a szövetségi egészségügyi törvényt. A demokrata többségű szenátus viszont ezt egész biztosan nem hagyja. Ha viszont nem egyeznek meg, lebénulhat a szövetségi állam.

Az Egyesült Államoknak nincs elfogadott költségvetése az október 1-jén kezdődő pénzügyi évre. Egy pénzügyi terv azonban biztosítja a létfontosságú (katonaság, nyugdíj, egészségügy) szövetségi kormány folyó kiadásainak fedezését: december 15-ig a kormány 986,3 milliárd dollárt költhet el.

A helyzet ezzel együtt is az, hogy az USA közelebb kerül a fizetésképtelenséghez: az amerikai adósságállomány hamarosan el fogja érni a 16,7 milliárd dolláros plafont. Ennek megemelése nélkül  a szövetségi kormány átmenetileg fizetésképtelenné válik.

A kongresszus ugyan engedélyezné, hogy több hitelt vegyen fel az Egyesült Államok, de a többségben lévő republikánusok ezt feltételekhez kötik: megvonnák az Obama-féle egészségügyi reformtól a pénzt. A demokrata többségű szenátus azonban erre nem hajlandó, így patthelyzet van.

A köznyelvben „Obamacare”-nek hívott reformról szóló vita elsősorban politikai kérdés. A két párt nem tud megegyezni a költségvetés alapjairól. A republikánusok kisebb adókat és kisebb államot, a demokraták viszont nagyobb állami szerepvállalást szeretnének. Mivel nem tudnak megegyezni, átmeneti határozatokkal és törvényekkel működtetik a szövetségi kormányt. Ha viszont nem találnak közös nevezőt, bezárhatnak a szövetségi intézmények.

Az Obamacare

A még 2010 márciusában szűk többséggel elfogadott törvény Obama egyik legfontosabb kampányígéreteként legkevesebb harmincmillió eddig nem biztosított amerikaira terjesztené ki az egészségügyi ellátást. A törvényt nem volt egyszerű átverni az akkor még demokrata többségű kongresszuson. És az elfogadtatása is hatalmas vitát kavart: ez az elmúlt három és fél év legmegosztóbb jogszabálycsomagja.

2014-től a népesség 95 százalékára terjesztenék ki a biztosítást a mostani 83 százalék helyett. Idáig a lakosság 10 százalékának egyáltalán nem volt biztosítása az egyéni egészségbiztosítás magas költségei miatt. A szövetségi szociális hálónak ilyen mérvű kibővítése azonban az Egyesült Államokban erősen megosztó. A republikánusok szerint az egészségügyi reform például egyenesen fölösleges pénzkidobás. Nem nézik jó szemmel azt sem, hogy az állam rátegye a kezét a gazdaság egyhatodát kitevő szféra irányítására.

Olyan, mint az adó

Sőt, tulajdonképpen az. A törvény legvitatottabb pontja, hogy 2014-től kötelezővé teszik az alapszintű egészségbiztosítást. Ha valaki ezt elmulasztja, pénzbüntetést kaphat. De alkotmányos-e arra kötelezni az állampolgárokat, hogy valamilyen szolgáltatást igénybe vegyenek? A törvényt a republikánusok támadták meg tavaly a Legfelsőbb Bíróságon, de a beadványukat elutasították. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint a törvény úgy egyeztethető össze az alkotmánnyal, hogy a kötelező egészségbiztosítás lényegében egy adó, a kongresszusnak pedig jogában áll adókat kivetnie.

A törvény tényleges hatásairól ezért keveset tudunk, mert a kötelezettség csak 2014-től lép érvénybe, és az első büntetéseket leghamarabb 2015-ben hajthatják be.

Mivel az egyes tagállamok döntési jogkörébe tartozik a program bővítése, így nem köztelezhetőek arra, hogy többet költsenek például a szegények betegbiztosítását támogató Medicaid programra. Ezért több állam republikánus vezetése is, például Texasban, Floridában, Alabamában vagy Georgiában halogatta a program kiterjesztését. A biztosításból idáig kimaradó amerikaiak mintegy fele él olyan államban, ahol nem tervezik a bővítést.  

RealClearPolitics összesítése szerint egyébként az Obamacare megítélése nem változott jelentősen az a bevezetése óta; most éppen az amerikaiak 49,4 százalék ellenzi, míg 38,6 százalék támogatja a reformot.

Volt már shutdown

Ha keddig nem ér véget a belpolitikai harc, akkor az amerikai kormány fizetésképtelenné válik. Ennek Ben Bernanke, a Federal Reserve elnöke szerint „nagyon súlyos következményei” lehetnek: az állam átmeneti leállásának ára akár több százmilliárd dollár is lehet. Bezárhat a legtöbb szövetségi intézmény és csak az állam alapvető működéséhez szükségesek folytatják munkájukat. A képviselőház felkészült erre: a leállás elvileg nem érint majd olyan kiadásokat, mint a hadsereg, a munkanélküli-segély, az időseknek és a szegényeknek járó egészségügyi ellátás vagy a nyugdíj.

De ez nem újdonság: Bill Clinton alatt, még a '90-es években már kétszer is leállt a szövetségi kormány működése, szintén költségvetési viták miatt. 2011-ben pedig az adósságplafonnal kapcsolatos vita vitte majdnem technikai csődbe az Egyesült Államokat.