Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára az üzleti terv a kötelező rossz, amit − például hitelfelvételhez − el kell készíteni, ám utána lényegében senki sem törődik vele − derült ki a CIB Bank Zrt. megbízásából a GfK Hungária által végzett kutatásból. Ezt támasztja alá az az adat, hogy bár a kkv-k 80 százaléka rendelkezik elvben üzleti tervvel, ám 63 százalékuk olyan "apróság" hatására sem módosította stratégiai elképzeléseit, mint az elmúlt évek válsága, sőt a terveit átvizsgáló 37 százalék közül is mindössze 18 százalék azon vállalkozások aránya, amelyek tudatosan terveznek és nem a kényszer szülte az üzleti terv módosítását.
A cégek 18 százaléka egyáltalán nem gondolkodik előre, míg további 50 százalék azon vállalkozások aránya, ahol a stratégiai tervezés maximum 1,2 évre tekint előre − ezen belül 35 százalék azon társaságok aránya, amelyek az előttük álló évre készítenek stratégiát. Szabados Richárd, a CIB kkv-üzletágának igazgatója szerint a bankoknak is mozdulniuk kell és ezentúl nem pusztán az üzleti tervet, hanem annak folyamatos átvizsgálását is el kell várni az ügyféltől.
Fontos, hogy a cégek alternatív megoldásokat is dolgozzanak ki: ha a célba vett fejlesztés nem éri el a célját, legyen mód arra, hogy új, a régitől persze nem teljesen eltérő irányba fordítsák a vállalkozás fejlődését. Az alternatív üzleti elképzelések megfogalmazását és − szükség esetén − megvalósítását támogathatja az MNB növekedési hitelprogramja, ugyanakkor nem a kamaton múlik, hogy egy hitel nemteljesítő lesz-e − véli Szabados.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
