Brüsszelnek nem tetszik a rezsicsökkentés

2013.10.08. 06:46

A nagykereskedelmi energiaárak szabályozása miatt két tagállammal szemben indult már kötelezettségszegési eljárás. A háztartási fogyasztóknál Brüsszel előbb szép szóval próbál rávenni körülbelül nyolc országot arra, hogy fokozatosan vezessék ki a hatósági árszabályozást, írja a bruxinfo.hu.

Az oldal szerint a különbségtétel oka az, hogy a nagykereskedelmi áraknál fennálló eltérő szabályozások sokkal jobban torzítják a cégek között a piaci versenyt. A háztartások gáz- és villanyszámláinak mesterséges csökkentésénél azonban egyelőre csak a meggyőzést választja az Európai Bizottság. Romániában, Portugáliában, Dániában, Görögországban, Litvániában és Észtországban sikerrel is járt a bizottság: ezekben az országokban a villamos energia árszabásánál a hatóságiról fokozatosan átállnak a piaci árakra. A földgáznál viszont csak Románia és Portugália mutatott hajlandóságot.

A Bruxinfo hétfőn számolt be arról, hogy a magyar energiapiaci szabályozás több pontját is vitatja Brüsszel. A lap értesülései szerint az Európai Bizottság még augusztusban küldött levelében kér magyarázatot több, szerintük az európai piacszabályozási gyakorlattól eltérő jogszabály miatt. Ha az azokra adott válaszokat nem fogadják el, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azonban azt nyilatkozta, hogy Magyarország még nem kapta meg a rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelet, de számítanak rá, hogy kérdéseket kapnak a témában, mivel multinacionális vállalatok érdekeit sérti az intézkedés.

Míg Orbán Viktor februárban azzal indokolta a hatósági árak fenntartását, hogy az egyetlen gázszállítótól függő Magyarországon nem alakult még ki igazi piaci verseny, így az árliberalizációval is várni kell, amíg létrejön a normális piac, addig az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik a hatóságilag megállapított energiaárak fokozatos kivezetéséhez, mivel szerintük az árrögzítés kedvezőtlenül hat a beruházásokra, csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit és csökkenti a versenyt.