A Sólyom elbukott, Amerika nem

Már-már vége van a Sólyomnak. Drámai bejelentést tettek a héten: nincs szerződés az ománi befektetővel, és a frissen felvett dolgozók bérét sem tudják kifizetni. Az egyetlen eddig fizető tulajdonos, Lucsik János 120 millió forintja mehet a kukába. Az egyik ügyvezető lemondott, a másik ügyvezető rosszullétre panaszkodott, és kórházba került. Ennek ellenére nem adják fel, pedig mostmár soha nem látott csoda kéne egyáltalán az elindulásukhoz, nemhogy a nyereséges működésükhöz. A tulajdonos, Lucsik János még mindig igazi befektetők után fut.

A Sólyom már augusztus elejére működő légitársaságot ígért, de már az indulás is amatőr módon kezdődött, és folyamatosan csúszott. Az államtól is megpróbáltak pénzt szerezni, de az komolytalannak minősítette őket, és nem állt be mögéjük. Nem kapták meg a szükséges hivatali engedélyeket sem.

Fotó: Budapest Airport

Nem kell aggódni viszont a Sólyom-lisztért: a kétes hírnevű Sales One Kft.-vel összeálló Sólyom Holdingnál zavartalanul mehet tovább az üzlet, és a dolgozók is megkapják a bérüket.

Brüsszel nem a rezsicsökkentésre fúj

Már csak az ellenség hiányzott a rezsiháborúból, és a kormány végre megtalálta: mindennek a hátterében a multicégek brüsszeli lobbija áll, akik a nemzetközi kapcsolataikat felhasználva próbálják megcsáklyázni a rezsicsökkentés tervét.

A kormány háborúba hívta a cégeket, de azok nem akartak harcolni. Brüsszel viszont odacsapna egyet a kormánynak. Pedig nem is maga a rezsicsökkentés fáj neki. De akkor mi? Az ettől függetlenül elfogadott, uniós alapelvekkel szembemenő energiaszabályok. Az energiahivatal rendeletalkotási jogot kapott és ezzel megszűnt a cégek jogorvoslati lehetősége. De ennek semmi köze a rezsicsökkentéshez, ezt úgyis megoldhattuk volna, ha nem akaszkodunk össze Brüsszellel. Kommunikációs szempontból persze nem jön rosszul a rezsiháború, és a kormány két legyet üt egy csapásra: anélkül növeli népszerűségét, hogy komolyabb költségvetési forráshoz nyúlva, és az energiacégek legyengítésével saját magát hozza vevőként jobb alkupozícióba. A rezsicsökkentés alkotmányba-foglalásán még dolgoznak.

A kifogásoknak mindenesetre kötelezettségszegési eljárás lehet a vége. A kormány tagadja, hogy megjött volna a kifogásokat soroló uniós levél, holott már válaszoltak is rá. Részletesen itt olvashat az EU leveléről.

Nem kell a szaglászás

Ha a kormány úgy dönt, nem vizsgálhatja ezentúl két cég összefonódását a versenyhivatal – a fideszes Koszorús László a parlamentnek benyújtott javaslata szerint. A javaslat hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága elé kerülhet, ezután kezdődik majd róla a parlamenti vita. Vagyis a nemzetstratégia jelentőségűnek minősített, nagy jelentőségű, egyedi cégösszeolvadások egyszerűen mentesülhetnek a versenyszabályok alól, még akkor is, ha ez káros lehet a fogyasztóknak.

A Budapesti Értéktőzsdén a BUX 18 638 ponton zárt az előző heti 18 659 után. A Mol papírjai 15 160 forintot, az OTP-részvények 4360 forintot értek a hét végén, a Richter részvényeivel 4100 forinton kereskedtek, az MTelekom záróértéke 294 forint volt.

Marad az egykulcsos?

Varga Mihály a hét elején még az egykulcsos adórendszer kivezetéséről beszélt, de ezt a kijelentést szerdán visszavonta. Az egykulcsos adórendszertől a fogyasztás növekedését, és ezáltal a gazdasági fordulatot várja a kormány, de mivel Varga szerint nehéz az adó hatását felmérni, még egy évet adna a rendszernek. Az ÁSZ két százalékos GDP-növekedéssel számol jövőre, és a hiánycélt is tarthatónak véli.  Szerintük a jövő évi költségvetés bevételinek döntő hányada megalapozott.

Nem elégedett a mostani foglalkoztatási mutatókkal a kormány, mert azok nem mutatják egyértelműen a sikereit, és újakat szeretne. A nemzetgazdasági miniszter szerint nem csak a közmunka miatt csökkent hosszú távon újra tíz százalék alá a munkanélküliség, és a versenyszféra is magához tért. Sőt, Varga  egyenesen foglalkoztatási fordulatról beszél. A foglalkoztatás egyébként ténylegesen bővül, de ez főleg a közmunkának köszönhető, és a külföldön foglalkoztatott magyarok is szépítik az itthoni statisztikákat. Ezt korábban egyébként Orbán Gábor pénzügyi államtitkár is elismerte.

Deviza, hitel

Ismét semmissé nyilvánította az elsőfokú bíróság azt a devizahitel-szerződést , amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette. A bíróságnak lényegében az lett volna a feladata, hogy kiszámolja, ki tartozik kinek, tehát mennyivel fizetett túl az adós. A számolgatás helyett azonban első fokon érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést a testület, mivel véleménye szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere. Ez nagyjából hasonló probléma, mint amivel a napokban jogerősen pert nyert Léhmann György a Pécsi Ítélőtáblán. De Magyarországon nincs precedens ítélkezés, ezért hasonló tényállás mellett más törvényszékek hozhatnak ezzel ellentétes tartalmú ítéleteket.

Közben kirendelt védőügyvédet kapott Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója. A  magyar törvényszék megtagadta az ellene érkezett elfogatóparancs végrehajtását, mert a kiadatásról szóló törvény kötelezte erre: ebben az ügyben már nyomoztak egyszer Magyarországon, és megállapították, hogy nem történt bűncselekmény (ez az, amit a horvátok vitatnak).

Hernádi Zsolt a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2013. október 7-én.

Fotó: Beliczay László

Szupercsőd

Közben az Egyesült Államokban a republikánusok másfél hónapra feltétel nélkül hajlandóak megemelni az USA maximális hitelfelvételi keretét. De csak nagyon kicsit.

Egy új költségvetésben kellene, hogy megegyezzenek, különben legkésőbb november 1-jén csődbe mennek. Az üzleti lobbi, és a választók részéről is egyre nagyobb a nyomás, és a republikánusok megítélése az egyre keményebb követeléseik (például a már elfogadott és törvénybe iktatott egészségügyi reform visszavonása) miatt napról napra romlik.

Középtávon nem javulhat azonban sokat a helyzet: a két párt álláspontja nem változott, a képviselőházban továbbra is a republikánusok, a szenátusban pedig a demokraták vannak többségben, és az elnöknek is vétó joga van.

A Moody's szerint azért nem akkora a baj: a leminősítéstől nem kell félnie az USA-nak. A hitelminősítő nem tartja elképzelhetőnek, hogy az Egyesült Államok elveszítse legjobb, AAA szuverén osztályzatát, mert nincs közvetlen összefüggés adósságlimit és fizetésképtelenség között.

Az is megnyugtatta a piacokat, hogy Barack Obama elnök Janet Yellent, a Federal Reserve eddigi alelnökét jelölte Ben Bernanke utódjának. Yellen régóta dolgozott Bernanke mellett, és a befektetők szerint nem tér majd el a Fed korábbi politikájától. Ha megválasztják, ő lehet az Egyesült Államok első női jegybankelnöke. Szükség esetén ő nyithat meg rendkívüli pénzcsapokat is, hogy a bankok akkor se legyenek fizetésképtelenek, ha az USA épp csődbe megy.

Barack Obama bejelenti Janet Yellent jelölésését a jegybankelnöki posztra 2013. október 9., Fehér Ház, Washington.

Fotó: Jewel Samad

És szintén az USA-ban oszthatják ki a világ legnagyobb bankbírságát. A 11 milliárd dolláros büntetést a JP Morgan Chase kaphajta. A legjobban menedzselt banknak tartotta mindenki, de túl sok csontváz esett ki a szekrényből: kiderült, hogy a bank szinte bűnszövetkezetként működött.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!