Egy mai donjuan nem vesz rózsát / Csak megcélozza a postát / S kész van egy perc alatt / A dísztávirat

– énekelte anno a Dolly Roll, de ahogy a Kispál és a Borz Tejjel Kifli dalának egyik sora az infláció miatt („Lenyeltem egy kétforintost, hogy telefonáljak a magányomnak”), úgy ez is elvesztette aktualitását. A magyar lakosság 71 százaléka már rendszeresen használja az internetet, a mobiltelefon-penetráció 116 százalékon áll, ami azt is jelenti, hogy ma már a legtöbb embernek lehetősége van arra, hogy emailt vagy sms-t írjon, és ne a postán keresztül levelezgessen távolabb élő ismerőseivel, vagy táviratban üzengessen nekik.

Mindez nemcsak a magyar piacra érvényes, hanem világtendencia: a postai szakemberek a küldeménymennyiség szempontjából a jövőben átlagosan évi 2-3 százalékos visszaesést valószínűsítenek a nemzetközi piacon, amely várhatóan Magyarországra is igaz.

Bármilyen hihetetlen, a postán még most is több levelet adunk fel, mint például a kilencvenes évek elején-közepén. A levélvolumen akkor még jóval kevesebb volt, mint a kilencvenes évek végén (ld. a grafikon). Ennek az oka, hogy az évtized végére nőtt a háztartások száma, a jövedelme, egyre több cég alakult meg és jobban állt a gazdaság, mint a rendszerváltás utáni években. Csakhogy 2006-ban fordult a trend: a szélessávú internet-hozzáférés növekedési üteme, az email széles körű elterjedése és a 2009-től érezhető gazdasági válság miatt az ún. „címzett levelezési piaci szektor” folyamatosan csökkent. „A nagyfeladók kommunikációs stratégiájának fontos eleme lett a költségcsökkentés, ezért a digitalizálás irányába tolják el a kapcsolattartást, sőt, teret nyerhet a pay-to-play elve is, miszerint az ügyfeleknek fizetniük kell, ha fizikai küldeményt akarnak kapni” – mondta az Indexnek Apáti Tóth Kata. A Magyar Posta szóvivője szerint a fizikai DM (direkt marketing) forgalom is követi a csökkenő tendenciát, „míg az adatbázis menedzsment és a mobilmarketing jelentősége nő”.

A levélvolumen folyamatos csökkenése nemzetközi tendencia. „A magyar jelenség is ebbe illeszkedik. Jó néhány európai országban a volumencsökkenés – az e-termékek hatékonyabb elterjedése miatt – jelentősebb” – közölte Apáti. A postai szakemberek szerint a küldeménymennyiség szempontjából átlagosan évi 2-3 százalékos lesz a visszaesés a nemzetközi piacon, és ez várhatóan Magyarországra is igaz.

A levélforgalom csökkenése világviszonylatban visszafordíthatatlan, a csökkenés üteme egyre gyorsul. Nemcsak az elektronizáció, de a gazdasági válság miatt is – állítják szakemberek. A posták új termékeket, szolgáltatásokat kénytelenek kitalálni, hogy így pótolják a kieső bevételeket. Akárcsak a Magyar Posta, más posták is logisztikai, informatikai, pénzforgalmi bevételekkel próbálják ellensúlyozni a bevételkiesést. Ráadásul az internet nem csak ártott a piacnak: egyre többen vásárolnak a világhálón, ami miatt felfutott a csomagforgalom.

A távirat, dísztávirat haldoklik. Bár a postát már nem kötelezi a törvény arra, hogy nyújtson ilyen szolgáltatást, egyelőre van rá igény az ügyfelek részéről, ezért fenntartották azt, így ma már online is küldhetünk táviratot.