Rogán: Rögtön jön a devizamentés

Az árfolyamgát teljes megnyitását és a kilakoltatási moratórium kiszélesítését javasolja a Fidesz - közölte Rogán Antal, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője egy parlamenti sajtótájékoztatón. A frakcióvezető azt szeretné, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a hitelesek ügyében. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a Fidesz csomagja még nem a nagy csomag, csak egy átmeneti segítség, amíg a kormány konzultál. 

Kilakoltatási moratórium a választásokig

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, már holnap szavazni fognak a törvényről, ami időközben a parlament honlapjára is kikerült. Ebből kiderül:

• a kormány bevezeti, illetve 2014. április 30-áig kitolja a kilakoltatási moratórium időszakát.

A kényszerárverezéseket eddig is korlátozták – az összes 90 napon túl késő hitel 4 százalékában –, most viszont ezek szerint teljesen fel is függesztik az összes kilakoltatást. Elegánsan éppen a választásokig. A javaslat eredménye tehát az lehet, hogy a választások előtt nem rontja majd kilakoltatás a kormánypárti kampány hangulatát, utána viszont majd behozhatják az elmaradt kilakoltatásokat.

Késők is mehetnek az árfolyamgátba

Az eddig is életben lévő árfolyamgáttal kapcsolatban pedig az összes lényeges eddigi korlátozást eltörli a kormány a javaslat szerint. Eltörlik azt a feltételt, miszerint:

• az adós fizetési késedelme nem haladhatja meg a 90 napot,
• a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant terhelő jelzálogjog esetében nem állhat fenn 90 napot meghaladó fizetési késedelem,
• a devizakölcsön eredeti összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot.

Svájci frank esetében 180 forintos árfolyamon lehet rögzíteni a törlesztési árfolyamot az árfolyamgáttal. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. Eddig nagyjából 170 ezer ember lépett be az árfolyamgátba, a devizahitelesek félmilliós táborának még a fele sem.

A legfrissebb adatok szerint 150 ezer ember csúszott több mint 90 napot a fizetéssel, ők a késedelmes fizetés miatt nem léphettek bele az árfolyamgátba. A húszmilliós tartozás felettiek már nagyon kevesen vannak, viszont a hiteleik értéke együttesen elég nagy – a teljes állomány nagyjából húsz százaléka.

Elvileg tehát akár közel 50 százalékkal is megnőhet az árfolyamgátba belépők tábora, ami nekik könnyebbséget, a bankrendszernek és a költségvetésnek pedig néhány tízmilliárd forintos veszteséget okozhat.

Ez még nem az a csomag

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten arról beszélt, hogy a sok egymásnak ellentmondó bírósági ítélet miatt hosszadalmas konzultációkat kezdeményez a kormány a kérdésben. Giró-Szász András a csomag beadása után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a Fidesz által benyújtott javaslat egy átmeneti segítség az adósoknak, amíg nem alakul ki az egységes bírósági gyakorlat, és születik meg a kormány csomagja. Rogán Antal sajtótájékoztatóján azt mondta, azt szeretnék, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon a devizahitelesek ügyében.

Varga múlt hét hétfőn lesöpörte a bankok pénteken leadott javaslatait, és azt mondta, hogy a kormány a saját megoldáscsomagját terjeszti a parlament elé novemberben. Az elutasító kommunikáció ellenére a bankok nem zárták ki, hogy a kormány végül az ő javaslataikat választja a devizahitelesek problémáinak megoldására.

Az, hogy az álláspontok nem eshettek túl messze egymástól, kormányzati illetékesek korábbi nyilatkozataiból is sejthető volt. Az összes devizahitel azonnali forintosítását korábban már kizárták, és Varga azt is nagyon sokszor elmondta, hogy a megmentett devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek – akik egyébként semmilyen segítséget nem kapnak. A bankok azt is elmondták, hogy az adósságaikat még rendben törlesztők és a 90 napon túli tartozást görgetők is segítséget kapnak, csak más-más formában. Ezekhez képest Varga 15-20 százalékos tehercsökkenésről és a devizahitelek 3-5 éves kivezetési folyamatáról beszélt.