Vilmos
24 °C
35 °C

Kitálalt egy adóellenőr: engedik csalni a nagyokat

2013.11.08. 12:18

Feljelentést tett a NAV egyik munkatársa hivatali visszaélés miatt az ügyészségen. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkordinátorként dolgozott, a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a nyilvánosság elé.

Az Indexnek elmondta, az adóhivatalnál úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében. Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel.

Horváth az Indexnek azt mondta, munkája során - amelyben főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta - több esetben tapasztalta, hogy a hivatal vezetősége elnéző a nagy gazdasági érdekérvényesítő képességű multikkal és nagy cégekkel szemben. Az elmúlt években több ügyről is leállították, volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.

Horváth András adótitkok és üzleti titkok miatt konkrét cégek neveit nem említhetette, de az ügyészséghez benyújtott mellékletekben konkrét projektek és eseteket is megemlít. Szerinte a magas magyar áfakulcs miatt nagyon jövedelmező lett az áfacsalás, a nagy cégek pedig ezzel élnek is, amely felett a NAV nagyon gyakran szemet huny. Horváth elmondta, felmondását már beadta a hivatalnál, de még tegnap is próbálták visszatartani.

Reagált a NAV

Megkérdeztük a NAV sajtóosztályát, hány kiemelt adózó van jelenleg, hány adócsalásra derítettek fényt tavaly ebben a körben, és milyen összegben. Az adóhatóság reakcióját változatlan formában közöljük.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozottan visszautasítja a cikkben megfogalmazott vádakat. Az adóhatóság kiemelt feladatának tekinti, hogy közvetlenül, a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosításával, illetőleg közvetett módon, az illegális gazdasági tevékenység visszaszorításával, az adómorál javításán keresztül hozzájáruljon a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához.

Az állami adó- és vámhatóságot az ellenőrzési tevékenysége során szigorú törvényi rendelkezések kötelezik a tényállás alapos és minden részletre kiterjedő feltárására és bizonyítására. Az Európai Bíróság közelmúltban áfa ügyekben hozott magyar vonatkozású ítéletei és azok alapján körvonalazódó bírósági gyakorlat alapján az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítése egyre nehezebb. 

Az áfa csalások jellemzője az, hogy az adózók csalárd módon sok szereplőből álló, bonyolult láncolatok útján igyekeznek megnehezíteni a visszaélések feltárását és szankcionálását, azon túl, hogy a láncolatban előre haladva a szereplők egyre kevésbé elérhetőek, így a bírósági gyakorlat által megkívánt bizonyítás az adóhatóság minden erőfeszítése ellenére sok esetben hosszadalmas, egyes esetekben lehetetlen. 

Az alkalmazott kiválasztási és kockázatkezelési módszerek és rendszerek folyamatosan fejlődnek, egyre kifinomultabbá válnak, másrészt az adóhatóság az adószakmai, vámszakmai és bűnügyi szakterület eszköztárának maximális kihasználásával, igyekszik az eredményességet növelni.

A kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. NGM rendelet határozza meg a kiemelt adózók körét az adóteljesítményük alapján. 2012. évben a kiemelt adózók teljesítették az országos bevételek közel 42%-át, 2013-ban ez az arány várhatóan tovább növekszik tekintettel arra, hogy az adóteljesítmény értékhatára a fenti jogszabály módosítása következtében a 3 250 mFtról 1800mFt-ra csökkent. A kiemelt adózók száma 2013-ban meghaladja az ezret.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évente átlagosan 1700 db ellenőrzést végez az érintett adózói körnél, a megállapítással zárult vizsgálatok aránya fokozatosan nő (69,7%-ról 78,5%-ra emelkedett). A kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege – az elmúlt három év átlagában – évente 70 Mrd Ft-ra tehető.

Az adóhatóság munkatársa által a sajtóban közzétettek tételes cáfolata az adótitokra vonatkozó szigorú szabályok okán nem lehetséges, ezzel az érintett munkatárs is tisztában van, így annak tudatában fogalmazhat meg alaptalan vádakat, hogy érdemi cáfolatra nem kerülhet sor, de az adóhatóság munkájába vetett közbizalmat megingathatja. A folyamatban lévő ügyekről, illetve azok esetleges eredményéről, végkimeneteléről hiteles információkkal az érintett munkatárs nem is rendelkezhet.

Kommentelje a cikket az Index Facebook-oldalán!