Nándor
7 °C
23 °C

Ellopták a kávépénzt

2013.11.18. 11:15 Módosítva: 2013-11-18 11:37:56
Drasztikusan csökkent a kávé világpiaci ára, a jobb minőségű alapanyagnak tartott arabica ötéves mélypontját érte el, de a robuszta ára is majdnem a felére csökkent az elmúlt két évben. Akkor a reggeli feketénk miért nem lett olcsóbb?

A kávé világpiaci ára hatalmasat esett az elmúlt években: 2011 májusában még 3 dollár volt az arabica fontonkénti ára (egy font nem egészen fél kiló), nemrég már alig haladta meg az 1 dollárt a határidős piacokon, és a másik fő kávéfajta, a robuszta ára is jelentősen csökkent. Hogy a mi kávénk miért nem lett olcsóbb? Elemzők szerint hosszú időbe telhet, mire a nyersanyag árának változása a fogyasztókhoz is eljut – ha egyáltalán valaha megérezzük. Utánajártunk, hogy akkor mégis mi mindentől függ mindennapi feketénk ára, amíg eljut az ültetvényről a kávéscsészébe.

A költségeink növekednek

Hont András, a Solarcapital elemzője szerint Brazíliában jót tett a kávénak a szokatlanul sok eső, és Kolumbiában is váratlanul sokat, vagy 11 millió zsák kávét (680 millió kilót) fognak betakarítani. Kolumbiában csak októberben több mint egymillió zsák termett, utoljára 2007-ban volt ilyen magas havi adat. Az elmúlt években több kolumbiai ültetvényen is megbetegedtek a növények, de mostanra sikerült megtisztítani őket, és új cserjéket is telepítettek.

A világpiaci árat az időjárás mellett Brazília gazdasága is nagyban befolyásolja, másfél év alatt majdnem 50 százalékkal gyengült a brazil real árfolyama a dolláréhoz képest, ezért másfélszer jobban megéri exportálni. Eközben Délkelet-Ázsiában még csak most kezdődött a betakarítás, ott is nagyon jó termésre számítanak. Az iparági becslések szerint ezért nem is várható a kávé drágulása: tartós marad a kínálat a kereslethez képest.

De az árcsökkenés meg fog állni, mondja Hont: a munkaerő és a növényvédő szerek költségét ki kell gazdálkodnia a termesztőknek, ráadásul várhatóan a brazil állam sem fogja engedni, hogy a real összeomoljon, főleg nem sokkal az olimpia és a focivébé előtt, így a kedvező árfolyamhatás is megszűnhet. 

A robuszta kávé világpiaci árfolyama, 2011-2013
A robuszta kávé világpiaci árfolyama, 2011-2013

Mi fán terem

A kávénak sok faja van, ezek közül kettő terméséből készítenek kávét: az arabica kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A jellemzően Dél-Amerikában termelt arab kávé sokak szerint jobb kávéalapanyag, de kényesebb a robuszta kávénál, amit főleg Indonéziában és Vietnamban termelnek. 

Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75 százalékát, de már nem biztos, hogy sokáig: becslések szerint hamarosan kipusztulhat a faj. Sokszor keverik a két fajtát, hogy előnyös tulajdonságaikat ötvözzék.

A kávétermelés 90 százalékát a fejlődő országok adják, Brazíliában készül a világ összes kávéjának egyharmada, több mint 5 millió ember dolgozik az ültetvényeken. A legnagyobb kávétermelő egyben az egyik legnagyobb fogyasztó is: több mint 20 millió zsák fogy belőle évente.

A világ összkészlete jelenleg 28 millió zsák kávé. 

De miért nem olcsóbb a kávézó?

A kávézóban azért nem kapunk olcsóbb kávét, mert a nyers kávé ára csak töredéke annak a szolgáltatásnak, amit fizetünk: nemcsak munkabért fizet a kávézó, hanem helyet is bérel, tejet és cukrot is szereznie kell valahonnan. „A költségeink növekednek, a bérektől kezdve az áramon át egészen a tejig, ehhez az áraknak is alkalmazkodniuk kell” – nyilatkozta az amerikai Starbucks, az ő költségeik kevesebb mint 10 százalékát teszi ki a kávé ára. Külföldi források szerint egyébként a csomagolt kávé ára több helyen csökkent a világpiaci árváltozás hatására, de magyarországi terjesztők ilyen példáról nem tudtak. Peches ország. 

Árcsökkenést nem tapasztaltak

Balázs Szilvia, a Kávébolt.net szakbolt tulajdonosa szerint a cég beszállítói (döntően magyar importőrök, illetve két külföldi cég) nem csökkentették az áraikat a világpiaci ár változásának hatására, igaz ugyan, hogy az árak az elmúlt években nem nőttek olyan jelentősen, mint a többi élelmiszeré. Balázs szerint egyébként túlzó egyszerűsítés, hogy az arabica jobb minőségű a robusztánál: sokszor keverik is őket, mert az arabica általában savanykásabb, míg a robuszta erősebb és képes habot képezni. Egy tipikus eszpresszó keverékben 70 százalék arabica és 30 százalék robuszta van.

A győri Kapucziner kávémanufaktúra különleges minőségű, nem tömegtermelésben készült kávékkal foglalkozik, de a tulajdonos, Németh János szerint annyiban ők megérezték a változást, hogy a nyersen vásárolt, kézzel szedett kávébabok minősége javult az elmúlt években. Árcsökkenést nem tapasztaltak, de a minőség javulását meglovagolták: saját pörkölésű kávéjukkal egy világversenyen második helyezést értek el.

 

A nagyokat is megkerestük az ügyben, de közülük egyedül a Douwe Egberts válaszolt kérdéseinkre. Szántó Gábor, a cég marketingigazgatója szerint az áresés az összes kávéval foglalkozó vállalkozást érinti, de a kiskereskedelmi árat sok egyéb tényező is befolyásolja: például a piaci verseny, az adóváltozások, a szürkegazdaság, hosszú távú trendek, a kereskedők saját árrése és üzletpolitikája. Emiatt a világpiaci árak változásának hatása a fogyasztók számára hosszú távon lehet érezhető.

A kávébab csak tíz százalék

Mokka táján termett kis bab

A kávé évszázadok óta része a magyar kultúrtörténetnek is. A magyar irodalomtörténet érdekes színfoltja, hogy a XVIII. században Barcsay Ábrahám versben kelt ki a kávézás ellen, melyet szerinte a gyarmatok kihasználásával, nyerészkedési céllal terjesztettek el az angolok: 

A kávéra

Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse,
Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse,
Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek,
Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek.

Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab,
Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab,
A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéből
Mint hörpöl ő is részt Anglusok bűnéből.

Tanulságos megnézni a kávé értékláncát is, vagyis azt, hogy a termelés egyes szintjein mennyivel drágul a termék.

A nyers kávébab előállítása mindössze 10 százalékát teszi ki a kiskereskedői árnak: a szállítás, vámköltségek, kereskedői marzs, feldolgozás és terjesztés költségeit hozzáadva épp tízszer annyiba kerül a kávé, amit a boltban veszünk, mint a nyers kávébab.

Az értékláncból kiderül, hogy a kávébab ára már akkor megháromszorozódik, amikor előkészítik az exportra, a behozatali vámok kifizetése előtt az eredeti értéke négyszeresét éri. Ezen a ponton a kávé még csak végső értéke 41 százalékánál tart: a végső ár 8 százalékát adja a kereskedő, 29 százalékát a feldolgozó, és 22 százalékát a kiskereskedő vagy a vendéglátóhely, ahol végül értékesítik.

Az olaj után a kávéval kereskednek a legintenzívebben, világszerte 2,5 milliárd csésze kávét iszunk nap mint nap. Egy 2007-es tanulmány szerint éves szinten 40 milliárd dollár értékben importálnak kávét, világpiaci szinten pedig 100 milliárd dollár az éves forgalom. 25 millió embert foglalkoztat az iparág, és 50 országban termesztenek kávét.

A kávéfeldolgozók piacát négy óriás uralja: a kávéeladások 60 százaléka 4 nagyvállalat (Nestlé, Philip Morris (Jacob/Kraft), Sara Lee, Proctor and Gamble) kezében van. Az Oxfam 2002-es becslése szerint tíz éve a Nestlé meglepően nagy, 26 százalékos profitot söpört be az instant kávén.

Ami mégis olcsóbb lett – leáldozott a kapszulás Nespressónak?

A változatlan globális folyamatok mellett mégis van olyan piaci szegmens, ahol csökkent az átlagár: a kapszulás kávék piacán. Egyre elterjedtebb a kapszulás kávéfőző, az Euromonitor International előrejelzésében azzal számol, hogy 2015-ig 2010-hez képest a piaca globálisan 47 százalékkal bővül majd. Könnyű szeretni: nem koszol, nincs zacc, gyors, nem kell bajlódni vele, mint a kotyogóssal, és kávéja egészen olyan, mint a kávézóban kapható espresso. Egyetlen hátulütője, hogy a kapszulák műanyagból készülnek, ezért nem lehet őket újrafelhasználni.

Egy kapszulában körülbelül 5 gramm kávé van gyárilag, 250 gramm őrölt Illy kávé 2800 forint körül kapható, így kapszulánként öt grammal számolva 56 forint egy adag kávé. Ehhez hozzáadhatjuk a fólia árát, ez körülbelül 5 forint, összesen 61 forint. Ha ennél olcsóbb kávéval számolunk, például Lavazza Crema e Gustóval, akkor egy kapszula ára összesen 31 forint. Sőt, a Douwe Egberts Paloma 450 forintba kerül, ezzel egy kapszula ára 14 forintra jön ki. Na ugyanezt a kapszulát a Nespresso 120 forintért árulta.

2012 végig megkérdőjelezhetetlen piacvezető volt, 2006-os piacra lépése óta minden évben növekedett. Látványos sikere fokozta a versenyt, és a riválisok egyre nagyobb részesedést követeltek az egyre növekvő tortából: a Nespresso árbevételének növekedési üteme 16 százalékra lassult a 2009-es 29 százalékról (de még így is két számjegyű lett).

Tavaly január óta viszont bajban vannak: lejárt a kapszulák szabadalmi joga. Most már bárki gyárthat ilyen kapszulát, elárasztották a piacot a helyettesítő termékek, oda az üzleti modell. Ráadásul a riválisok több mint harminc százalékkal olcsóbb kapszuláit is másodpercek alatt el lehet készíteni a Nespresso gépeiben. A cég azonban nem adja fel, bíróságokon küzd, és perek sorát indította a szabadalmak megsértése miatt.