Vendel
5 °C
20 °C

Ha drágább a cigi, letesszük?

2013.11.21. 13:49 Módosítva: 2013-11-21 14:12:01
A kormányzati szereplők dicsekedni kezdtek azzal, hogy a trafikrendszer bevezetése óta kevesebbet dohányzunk. Ez azért túlzásnak tűnik, nem szívunk lényegesen kevesebbet, csak árérzékenyek vagyunk, és átalakultak a fogyasztási szokásaink: többször választjuk a sodrós - és a csempészcigit.

A dohányzás visszaszorításáért, a nemdohányzók védelme érdekében végzett munkájáért Orbán Viktor kapta idén májusban a WHO díját, és egyből ki is jelentette, hogy "egyre több magyar teszi le végleg a cigarettát". De valójában kevesebbet dohányzunk, vagy csak átalakulnak a fogyasztási szokásaink?  Tényleg azért csökken a fogyasztás, mert drágul a cigi?

Magyarország erősen dohányzó ország: bár a napi rendszerességgel dohányzók aránya az 1994-es 36 százalékról 2011-re 21 százalékra csökkent, kitartóan az OECD-átlag fölött dohányzunk. A minisztérium adatai szerint a lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százalék a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék, aki sohasem cigizett. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az uniós átlagnál is magasabb. Ráadásul a dohányosok kétharmada már töbször is sikertelenül próbált meg megpróbált leszokni a Szinapszis kutatása szerint. 

Az ábra a napi rendszerességgel dohányzók arányát mutatja a magyar felnőtt lakosság körében (piros vonal) az OECD-átlaghoz (kék vonal) képest.
Az ábra a napi rendszerességgel dohányzók arányát mutatja a magyar felnőtt lakosság körében (piros vonal) az OECD-átlaghoz (kék vonal) képest.
Fotó: oecd

Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár a kormány saját kutatásárára alapozva nemrég azt nyilatkozta, hogy 2013-ra a korábbi 28-ról 19 százalékra esett vissza a felnőtt lakosság körében a naponta dohányzók aránya. Ezt némileg árnyalják az iparági, és a NAV-os adatok. A cigarettaforgalom az idei év első félévben 17 százalékkal valóban csökkent, de az olcsóbb, sodrós dohány forgalma 8-9 százalékkal nőtt. Így az összes értékesített mennyiség csak fél százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A rendszerből eltűnt 8-9 százalékról nem lehet tudni, hogy a piacról vagy csak a legális kereskedelemből.

Mi történt eddig?

  • Kocsmai dohánystop: 2012-től tilos a dohányzás a zárt légterű közösségi helyeken, egyes közintézmények közvetlen közelében, busz-és villamosmegállókban, és aluljárókban.
  • 2013 július 1: bevezetik a trafikrendszert
  • 2013-tól a dohánytermékek csomagolása csak elrettentő illusztrációkkal hozható forgalomba

Orbán Viktor persze elsősorban a vendéglátóhelyi dohánytiltásért kapta a WHO-díjat. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy a ez a szigorítás mennyire javított a magyar dohányosok egészségén. Azokban az országokban, ahol régebb óta van érvényben a szabályozás, egy év után átlagosan 17-23 százalékkal csökkent a 60 év alatti passzív dohányosok körében a szívinfarktus miatt kórházba került esetek száma. A  tüdőrákra és a krónikus tüdőbetegségre gyakorolt hatás viszont csak később, leghamarabb tíz év múlva derül csak ki.

 

Csökkenő jövedéki adóbevétel

Folyamatosan drágul a cigi, a júliusban bevezetett új árrésszabály minimálisan 10 százalékot tesz kötelezővé. A márkásabb cigik ára már túl jár az 1000 forinton is. Ennek ellenére júliusban és augusztusban durván visszaestek a dohánytermékekből származó adóbevételek. 

Ezt részben a forgalom visszaesésével magyarázzák. A trafikrendszer bevezetése óta körülbelül negyven százalékkal kevesebb cigit vásárolunk. De mivel nem valószínű, hogy ez alatt a pár hónap alatt milliók szoktak le, és adócsökkentés nem történt, ezért nehéz a helyzetet nem a trafikrendszer bevezetésével magyarázni, főleg mivel a korábbi hónapok nem mutatnak hasonló visszaesést.  Az adóhatóság a cigaretta csökkenő forgalmát a januári áremelkedéssel magyarázza.  A közgazdaságtani modellek szerint viszont a szenvedélybetegségek esetében általában nem csökken a fogyasztás, ha nő az ár - hanem felélénkül a feketekereskedelem. Átnyergeltünk a jóval olcsóbb csempészcigarettára, az árusítóhelyek számának csökkentéséből és a kiskereskedők árrésének növeléséből a fekete piac húzott végül hasznot.

20130204 MTI G0053
Fotó: MTI

Növekvő feketekereskedelem

Az olcsó, 400-500 forintos, sokszor teljesen eredeti cigiket korlátlan mennyiségben árulják a nepperek. Magyarországra főleg Ukrajna felől csempésznek cigit, de akkora mennyiséget, hogy a tárolása is gondot okoz. A kereskedést egy kiépült hálózat végzi, a területeket felosztják egymás között. Árulnak hamisított cigarettát, amit feketén működő dohánygyárakban állítanak elő, és „saját márkás” termékeket is, melyeket kifejezetten a feketepiacra szánnak. (Ha érdekli a magyarországi illegális cigaretta gyártása, logisztikája és értékesítése, infógrafikánkat itt tekintheti meg). Több nemzeti dohányboltban is találtak már csempészcigarettát, és olyan is volt, amit ideiglenesen be kellett zárni. 

Olyan helyeken is megjelentek az illegális termékek, ahol eddig szinte kimutathatatlan volt a jelenlétük, például Pécsen. A GFK piackutatása szerint a fekete piac országos szinten már 7-8 százaléknál is nagyobb lehet. Ez 45-50 milliárd forint kiesést okoz az államnak. Ezért most a kormány százszorosára emeli a csempész-szárított dohány bírságát, kilónként ezer forintról száz ezer forintra. 

Ön megveszi a drágább cigit?

  • 338
    Magam sodrok inkább
  • 228
    Persze
  • 227
    Kipróbálom a csempészcigit
  • 208
    Nem, dehogy

Az augusztusban visszaeső jövedékadó bevételek szeptemberben aztán korrigáltak. Erre több lehetséges magyarázat is van. Csökkenhetett a korábban nekilendülő feketekereskedelem, mert a korlátlan kínálat mégsem volt annyira korlátlan, vagy az emberek egyszerűen rájöttek, hogy az ukrán csempészcigi minősége rossz, ezért így vagy úgy, de nem tudta megfelelően kielégíteni az igényeket. Ráadásul nyáron sokkal könnyebb fekete dohányt venni, mert a magyar-ukrán határon jól működik a "csúsztatásos" rendszer. A legtöbb csempészárut vízi úton szerzik be, annak ellenére, hogy a hatóság hőkamerákkal cirkáló vízi járőröket is alkalmaz. Ezért összességében az adóbevételeken csak annyi látszódik, hogy átrendeződött a fogyasztásunk.

A "fiatalok egészségvédelme" miatt bevezetett trafikrendszer koncepciója sem sikerült igazán. Bár a kiskorúak távol tartása a cél, mégis rengeteg iskola, közösségi ház szomszédságába épült trafik. De nyílt néhány nemzeti dohánybolt patika, tüdőszanatórium és leszoktatóközpont mellett is. 

Ráncos, vak, fogatlan negyvenesek

A dohányzás fogkőlerakódáshoz, fogszuvasodáshoz és foghulláshoz vezet. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szerint a tíz év alatt a naponta egy dobozt fogyasztók átlagban három, a friss dohányosok 2.4, míg a nemdohányzók csupán csupán 1.3 fogat veszítenek. 

Napi egy dobozt szívó dohányosoknál a szürkehályog az átlagosnál kétszer gyakrabban fordul elő. A dohányfüst öregíti a bőrt is, egyrészt kívülről, közvetlen érintkezéssel, másrészt belülről, a bőr erein keresztül a belélegzett káros anyagok révén. 

Már a napi tíz szállal szívók korai halálozása kétszer gyakoribb, a napi egy dobozzal szívóké pedig négyszer gyakoribb, mint a nemdohányzók esetében az ausztrál Sax Intézet szerint 

Az unió egyébként rendeletben írná elő, hogy a csomagoláson mindkét oldalon szerepeljenek elrettentő képek, és egységesítsék a dobozokat. 

Ha leszokna, hívja a 06 80 44 2044 számot, ahol szakemberek segítenek megszabadulni a dohányzástól.