Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Jobb a cseh oligarcha, mint a magyar

2013.11.21. 07:02
Csehország azért hagyta le Magyarországot, mert szinte minden fontos kérdésre más választ adott a rendszerváltás után. Orbán Krisztián szerint a cseheknél a kommunisták kiűzése a közéletből és a hazai tulajdonosi réteg megerősítése egy versengő oligarcha-rendszert hozott létre, szemben a magyar kooperatív oligarchákkal. Az Oriens ügyvezető partnere szerint ennek köszönhető, hogy ott jobban tisztelik a magántulajdont és többször esik egybe az oligarchák érdeke a közérdekkel.

Miért rosszabb a magyar oligarchia, mint a cseh? - ezzel a címmel tartott előadást a Rajk László Szakkollégium konferenciáján Orbán Krisztián.

Az Oriens ügyvezető partnere a Corvinus Egyetemen elmondta, a csehek nálunk jobb válaszokat adtak ugyanazokra a kérdésekre a rendszerváltás után. Szerencsésebb ösztönzőrendszer alakult ki, ahol a korrupció ugyan magasabb, de az oligarchák érdekei gyakrabban esnek egybe a közérdekkel, mint nálunk.

Lehagytak minket

Orbán szerint a cseh gazdaság az elmúlt húsz évben látványosan jobban növekedett a magyarnál, mára egyértelmű, Magyarország egykori, a régióban központi szerepéből nem maradt semmi, versenytársaink lehagytak minket. Ennek okait a közgazdász az intézményi közgazdaságtan úgynevezett AJR-modelljén keresztül próbálta levezetni.

Az Acemoglu, Johnson, és Robinson kutatók neveinek kezdőbetűjéből összeálló modell lényege, hogy a gazdasági teljesítményt és az erőforrások eloszlását alapvetően meghatározzák a politikai és gazdasági intézmények. Ezeknek a kulcsszereplői saját hasznosságukat próbálják maximalizálni. A politikus újraválasztást, a cégvezető profitot akar, a különböző szándékok pedig együttesen akkor vezetnek a gazdaság növekedést ösztönző gazdasági intézményekhez, ha több feltétel együttesen teljesül.

  1. A politikai intézmények a tulajdonjog széleskörű védelmében érdekelt csoportokat juttatnak hatalmi helyzetbe.
  2. Hatékonyan korlátozzák a hatalommal rendelkezőket.
  3. Kicsi a hatalmasok által járadékvadászat útján megszerezhető jövedelem. Vagyis nem az állam megcsapolása a legjövedelmezőbb biznisz.

Mi történt Magyarországon és mi Csehországban?

A rendszerváltás pillanatában a két ország helyzete nagyon hasonló volt. Rossz hatékonyságú állami nagyvállalatok, élükön egykori pártbizalmi emberekkel, elfogult igazságszolgáltatással, tőkehiányos magánszektorral, külföldi hitelezőktől függő gazdaság, kommunista örökség stb.

Orbán Krisztián szerint viszont a két ország alapvetően más válaszokat adott a rendszerváltás fontos kérdéseire.

  • Magyarországon megtarthatta vagyonát a kommunista párt, a cseheknél elvették ezt a vagyont.
  • Magyarországon senkit nem ért hátrányos megkülönböztetés azért, mert ügynök volt, Csehországban igen.
  • Magyarországon és Csehországban sem lett teljesen független az igazságszolgáltatás, de mi ebből a szempontból még jobbak voltunk.
  • A külföldi hiteleinket nem engedték el, kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk, Csehországban alacsonyabb volt az adósság.
  • Csehországban reprivatizáció, Magyarországon privatizáció volt. A cseh kuponos privatizációval létrejött egy cseh tulajdonosi réteg, akik aztán később meghatározóak lettek. Mi külföldieknek adtunk el nagy vagyonelemeket, rajtuk kívül csak néhány ügyeskedő ember gazdagodott meg, ők is járadékvadászattal.
  • Csehországban rengeteg helyi bank alakult, nálunk főleg külföldiek alapítottak bankot.

Ezért nem szent a magántulajdon

Orbán Krisztián szerint akkor még nem látszott, mennyire rossz utat választottunk, de későbbi kudarcaink jelentős része levezethető ezekből a különbségekből. A külföldi cégeknek Magyarországon a mai napig nagyon nagy súlya van, az a néhány ember, aki megerősödött az utóbbi húsz évben, annak főleg járadékvadászattal sikerült. Ez nem egy versenyző oligarchikus rendszer, hanem egy kooperatív rendszer. Kéz kezet mos alapon a kevés számú oligarcha rátelepedett a politikára. Létrejött a vállalkozó politikus figurája.

Szexi közgazdaságtan

Ezen a néven indított tudománynépszerűsítő eseménysoroztatot a Rajk Szakkollégium, amelynek nyitó eseményén Orbán Krisztián is megszólalt.

A konferenciát megnyitó Chikán Attila közgazdász-professzor szerint a kezdeményezés fontos, mivel az utóbbi időben Magyarországon kegyvesztett lett a közgazdaságtan, ráosztották a bűnbak szerepét, az alapjait megkérdőjelező gazdaságpolitikákkal találkozunk.

"Sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem tudjuk elfogadni, hogy a közgazdaságtant kiszorítsa a politika, vagy bármely más megfontolás" - fogalmazott.

Csehországban eközben egyetlen párt sem vált dominánsá, a hatalomnak folyamatosan van erős ellenzéke. A privatizáción keresztül létrejött egy erős tulajdonosi réteg, de nem a volt kommunistákból. A cseh ipar döntő része cseh magánszemélyek tulajdonában van, ez nagyon komoly kontrollt jelent a mindenkori cseh politikára. Náluk nem néhány, hanem nagyon sok oligarcha van, nem együttműködő, hanem versenyző oligarchákra épül a rendszer.

Orbán szerint a nemzetközi felmérésekből kiderül, nagyobb a cseh korrupció, mint a magyar, viszont a sok hazai tulajdonos miatt erősebb a magántulajdon védelme is, ez pedig kedvez az egész gazdaságnak. A rendszer úgy állt be, hogy amikor a cseh oligarcha tesz valamit a saját érdekében, abból közjó is születik. Magyarországra Orbán szerint ez nem igaz, amikor a magyar oligarcha a saját érdekeit követi, azzal jellemzően nem segíti a közjót.