Jobb a cseh oligarcha, mint a magyar
További Gazdaság cikkek
-
A kormány három betűt ismételget, ami megváltoztatja a világot - Ekkortól lehet a postákon ingyenesen készpénzt felvenni
- Az államtitkár szerint a vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat
- Lefoglalták a nyomozók a túlárazottnak tűnő, gyorstesztekre szerződő cégek iratait
- Rengetegen nem is tudnak róla, pedig sok autóban van, és életet menthet
Miért rosszabb a magyar oligarchia, mint a cseh? - ezzel a címmel tartott előadást a Rajk László Szakkollégium konferenciáján Orbán Krisztián.
Az Oriens ügyvezető partnere a Corvinus Egyetemen elmondta, a csehek nálunk jobb válaszokat adtak ugyanazokra a kérdésekre a rendszerváltás után. Szerencsésebb ösztönzőrendszer alakult ki, ahol a korrupció ugyan magasabb, de az oligarchák érdekei gyakrabban esnek egybe a közérdekkel, mint nálunk.
Lehagytak minket
Orbán szerint a cseh gazdaság az elmúlt húsz évben látványosan jobban növekedett a magyarnál, mára egyértelmű, Magyarország egykori, a régióban központi szerepéből nem maradt semmi, versenytársaink lehagytak minket. Ennek okait a közgazdász az intézményi közgazdaságtan úgynevezett AJR-modelljén keresztül próbálta levezetni.
Az Acemoglu, Johnson, és Robinson kutatók neveinek kezdőbetűjéből összeálló modell lényege, hogy a gazdasági teljesítményt és az erőforrások eloszlását alapvetően meghatározzák a politikai és gazdasági intézmények. Ezeknek a kulcsszereplői saját hasznosságukat próbálják maximalizálni. A politikus újraválasztást, a cégvezető profitot akar, a különböző szándékok pedig együttesen akkor vezetnek a gazdaság növekedést ösztönző gazdasági intézményekhez, ha több feltétel együttesen teljesül.
- A politikai intézmények a tulajdonjog széleskörű védelmében érdekelt csoportokat juttatnak hatalmi helyzetbe.
- Hatékonyan korlátozzák a hatalommal rendelkezőket.
- Kicsi a hatalmasok által járadékvadászat útján megszerezhető jövedelem. Vagyis nem az állam megcsapolása a legjövedelmezőbb biznisz.
Mi történt Magyarországon és mi Csehországban?
A rendszerváltás pillanatában a két ország helyzete nagyon hasonló volt. Rossz hatékonyságú állami nagyvállalatok, élükön egykori pártbizalmi emberekkel, elfogult igazságszolgáltatással, tőkehiányos magánszektorral, külföldi hitelezőktől függő gazdaság, kommunista örökség stb.
Orbán Krisztián szerint viszont a két ország alapvetően más válaszokat adott a rendszerváltás fontos kérdéseire.
- Magyarországon megtarthatta vagyonát a kommunista párt, a cseheknél elvették ezt a vagyont.
- Magyarországon senkit nem ért hátrányos megkülönböztetés azért, mert ügynök volt, Csehországban igen.
- Magyarországon és Csehországban sem lett teljesen független az igazságszolgáltatás, de mi ebből a szempontból még jobbak voltunk.
- A külföldi hiteleinket nem engedték el, kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk, Csehországban alacsonyabb volt az adósság.
- Csehországban reprivatizáció, Magyarországon privatizáció volt. A cseh kuponos privatizációval létrejött egy cseh tulajdonosi réteg, akik aztán később meghatározóak lettek. Mi külföldieknek adtunk el nagy vagyonelemeket, rajtuk kívül csak néhány ügyeskedő ember gazdagodott meg, ők is járadékvadászattal.
- Csehországban rengeteg helyi bank alakult, nálunk főleg külföldiek alapítottak bankot.
Ezért nem szent a magántulajdon
Orbán Krisztián szerint akkor még nem látszott, mennyire rossz utat választottunk, de későbbi kudarcaink jelentős része levezethető ezekből a különbségekből. A külföldi cégeknek Magyarországon a mai napig nagyon nagy súlya van, az a néhány ember, aki megerősödött az utóbbi húsz évben, annak főleg járadékvadászattal sikerült. Ez nem egy versenyző oligarchikus rendszer, hanem egy kooperatív rendszer. Kéz kezet mos alapon a kevés számú oligarcha rátelepedett a politikára. Létrejött a vállalkozó politikus figurája.
Szexi közgazdaságtan
Ezen a néven indított tudománynépszerűsítő eseménysoroztatot a Rajk Szakkollégium, amelynek nyitó eseményén Orbán Krisztián is megszólalt.
A konferenciát megnyitó Chikán Attila közgazdász-professzor szerint a kezdeményezés fontos, mivel az utóbbi időben Magyarországon kegyvesztett lett a közgazdaságtan, ráosztották a bűnbak szerepét, az alapjait megkérdőjelező gazdaságpolitikákkal találkozunk.
"Sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem tudjuk elfogadni, hogy a közgazdaságtant kiszorítsa a politika, vagy bármely más megfontolás" - fogalmazott.
Csehországban eközben egyetlen párt sem vált dominánsá, a hatalomnak folyamatosan van erős ellenzéke. A privatizáción keresztül létrejött egy erős tulajdonosi réteg, de nem a volt kommunistákból. A cseh ipar döntő része cseh magánszemélyek tulajdonában van, ez nagyon komoly kontrollt jelent a mindenkori cseh politikára. Náluk nem néhány, hanem nagyon sok oligarcha van, nem együttműködő, hanem versenyző oligarchákra épül a rendszer.
Orbán szerint a nemzetközi felmérésekből kiderül, nagyobb a cseh korrupció, mint a magyar, viszont a sok hazai tulajdonos miatt erősebb a magántulajdon védelme is, ez pedig kedvez az egész gazdaságnak. A rendszer úgy állt be, hogy amikor a cseh oligarcha tesz valamit a saját érdekében, abból közjó is születik. Magyarországra Orbán szerint ez nem igaz, amikor a magyar oligarcha a saját érdekeit követi, azzal jellemzően nem segíti a közjót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
