Előd
7 °C
16 °C

Ezekre a fürdőkre meg mi szükség volt?

2013.11.25. 07:40

Finanszírozási gondokra számít több, fürdővel is rendelkező önkormányzat, az adósságkonszolidáció ellenére ugyanis a komplexumok működtetése komoly ráfordítást igényel, írta a Napi Gazdaság.

Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben közel 100 milliárd forintot költöttek fürdőépítésre és -fejlesztésre, sokszor azonban átgondolatlanul, a kapacitások 40 százaléka kihasználatlan. A több mint háromszáz, 95 százalékban helyhatósági tulajdonban lévő itthoni fürdőnek alig 10 százaléka működik nyereségesen.

A települések büdzséjéből évente tízmilliárdos nagyságrendű összeget kell arra fordítani, hogy a fürdők jó része nyitva maradhasson. A jövő évi költségvetés előkészítésekor számos önkormányzatnál azt vizsgálják, hogy a helyi fürdőre költött forintok miként térülnek meg. A legnagyobb finanszírozási gondok azokon a kistelepüléseken merülnek fel, ahol az elmúlt egy-másfél évtizedben gyakran központi, illetve uniós források vagy éppen hitel segítségével épült termál- vagy gyógyfürdő − sokszor a fenntartási és fejlesztési költségekkel nem is számoltak.

A legnagyobb gondok Dunaújvárosban és Esztergomban vannak, de olyan patinás fürdővárosban is, mint Harkány, évek óta sok fejtörést okoz a fürdő működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénz előteremtése. A mintegy 4 milliárd forintból épült makói Hagymatikum fürdőkomplexum például idén a tervek szerint 470 millió forintból gazdálkodik, saját bevételei azonban várhatóan csak 300 millió forint körül alakulnak, a különbözetet a helyhatóságnak kell finanszíroznia.