Gyöngyi
9 °C
9 °C

Így bukta be Argentína a rezsicsökkentést

2013.11.26. 16:54
Átmeneti megállapodásra jutott egymással az argentin, a spanyol és a mexikói kormány a spanyol Repsol olajmulti kártalanításáról. A cég többségi tulajdonosa volt az argentin YPF-nek, ám másfél éve államosították részesedését. Az ügy rávilágít az elmúlt évtized argentin energiapolitikájának csődjére – írja a napi.hu.

Az argentin, a spanyol és a mexikói kormány megállapodott arról, milyen elvek alapján kártalaníthatják a spanyol Repsol olajvállalatot, amelynek 51 százalékos YPF-tulajdonrészét a Buenos Aires-i vezetés állami tulajdonba vette - írta a BBC.

Az argentin energiaszolgáltató államosítását Cristina Fernandez államfő rendelte el 2012 áprilisában. Ezt azzal indokolta, hogy a Repsol nem teljesítette befektetési ígéreteit, azaz nem bővítette kellően Argentína hazai olaj- és gázkitermelését. Ez arra kényszerítette az országot, hogy drága importból szerezze be az energiahordozókat. A spanyol vállalat azzal védekezett, hogy 20 milliárd dollárt fordított argentínai befektetésekre. A madridi kormány teljes mellszélességgel a Repsol mellé állt.

Privatizálás, újraállamosítás

A Repsol - a spanyol vezetés segítségével - 10,5 milliárd dollár kártérítést követelt, ám azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy most miben állapodtak meg az érintett államok képviselői. A Buenos Aires-i és a madridi kormány mellett a mexikói is belefolyt az ügybe, mivel a közép-amerikai ország Pemex vállalata kilencszázalékos tulajdonosa a Repsolnak. A spanyol olajvállalat igazgatósága holnap dönt arról, hogy elfogadja-e az előzetes megállapodást.

A negyvenes években született, argentin jobboldali peronista mozgalom, amely nemzeti ideológiával leöntött munkahelyteremtő gazdaságpolitikát ígért és a korporatív államot tekintette mintaképének, a múlt század kilencvenes éveiben egy időre a szabadpiac hívévé vált. A peronista párt színeiben államfővé vált Carlos Menem reformjainak keretében más cégek mellett privatizálták az nemzeti légitársaságot, az Aerolineas Argentinast és YPF-et is.

A szintén peronista Nestor Kirchner, és az elnöki székben őt követő felesége, Cristina Fernandez azonban az ezredforduló után - azt követően, hogy Argentína 2001-2002-ben fizetésképtelenné vált - visszatért a mozgalom eredeti gyökereihez. Ennek jegyében 2008-ban újraállamosították az Aeroliens Argentinast, majd 2012-ben az YPF-et.

Közveszélyes energiapolitika

Az elmúlt években azonban a piaci liberalizáció majd állami beavatkozás cikk-cakk második ága, az állam növekvő szerepvállalása vitte jégre az argentin gazdaságpolitikát - derül ki a MerciPress hírportál cikkéből. Mivel a tíz évvel ezelőtti államcsőd miatt az ország nem tud államkötvények kibocsátásával devizához jutni, ezért kulcsfontosságú a sok külföldi valutát felemésztő, drága energiaimportot kiváltsa a hazai olaj- és gázkitermelés fejlesztésével. Nem véletlen, hogy ennek elhanyagolását vetették a Repsol szemére, mielőtt elkonfiskálták a tulajdonát.

A Kirchner házaspár azonban a lakossági rezsiköltségek féken tartása érdekében az energiaárak befagyasztását helyezte energiapolitikája középpontjába. A hivatkozási alap a szegények és a rászorulók segítése, ám elemzők szerint az elektromos áram és a háztartási gáz árának támogatása sokkal nagyobb hasznot hoz a náluk jóval többet fogyasztó közepes és magas keresetűeknek.

Elszálló importköltségek

A befektetések megtérülését nem biztosító árak eközben padlóra vitték a hazai energiahordozó-termelést: 2003 és 2013 között például a gázkitermés 16 százalékkal esett. Idén "csupán" 7,2 százalék lesz a csökkenés. Ennek további következményeként meredeken emelkedik Argentína energiaimportja. A külkereskedelmi többlet az év első felében egyenes arányban zsugorodott az energiaimport-számla növekedésével - állatja Rodrigo Alvarez, az Analytica kutatóintézet munkatársa. Az energiahordozók importjából fakadó deficit 3,25 milliárd dollárra ugrott a 2012. január-júniusi 1,67 milliárdról. A külkereskedelmi többlet 25 százalékkal csökkent

Miután kötvénykibocsátással nem tudnak devizához jutni, a megugró energiaimport-kiadások egyre jobban apasztják a jegybank devizatartalékait. A kormány 2011 októberében megtiltotta a dollárvásárlást és -felhalmozást, három hónappal később importkorlátozásokat vezetett be, 2012 augusztusában pedig 15 százalékos adót vetett ki az argentinok külföldi debit- és hitelkártyás vásárlásaira. Ezt idén márciusban 20 százalékra emelték.

Most vissza kell csinálni

A helyi Fiskális Elemzőközpont adatai szerint az energiaimport 2013-ra várható 13,28 milliárd dolláros cechje megegyezik az agrárexportból származó bevétel 46 százalékával. Ez az arány 2003-ban még csupán hat, 2010-ben pedig 21 százalék volt. Eközben a csillagos égbe emelkedik, több mint 62 százalékkal nő idén a tavalyihoz képest az importárak és a (befagyasztott) hazai energiaárak különbségének kompenzálása miatt szükségessé vált állami támogatások összege.

A tarthatatlanná váló helyzet ellensúlyozására a kormány kénytelen volt a elővenni néhányat a piaci ösztönzők tíz éve sutba dobott eszközeiből. Lehetővé tették az olajcégeknek, hogy kitermelésük ötödét közterhek befizetése nélkül exportálják, továbbá szabadon rendelkezzenek hasznukról, ha legalább egymilliárd dollárt fektetnek be Argentínában.

Aláássa a rendszert

Az ellenzék szerint az utóbbi törvényt az amerikai Chevron olajmultira szabták, amely éppen júliusban, a jogszabály elfogadása irdején írt alá 1,24 milliárd dolláros megállapodást az YPF-fel a Vaca Muerta palagáz- és olajpalamező feltárására. Mindennek tükrében érdekes kérdés, mi értelme volt a Repsol kiebrudálásának, aminek az árát az említett kártérítésben most meg kell fizetni. A spanyolok fő gondja is az volt, hogy a rögzített fogyasztói árak miatt nem képződik elegendő jövedelmük a beruházásokhoz.

Az ágazat cégeinek nyújtott kedvezmények azonban csak évek múlva hozhatnak eredményt, miközben az energiadeficit továbbra is aláássa a Kirchnerek idején kialakított gazdasági rendszert. Miután a fogyasztói energiaárak emelése politikai öngyilkossággal volna egyenértékű, házaspár által bevezetett energiapolitika hosszú távon gondot okozhat Argentínának. Daniel Montamat volt energiaügyi miniszter becslése szerint az ország energiatartalékainak hanyatlása - amit részben a fogyasztás, részben az újabb feltárásokat ösztönző érdekeltség hiánya okoz - 180 milliárd dolláros kárt okozott az országnak.