Hedvig
7 °C
23 °C

Parragh: Jó lenne, ha néhány bank elmenne

2013.11.29. 11:24

A magyar gazdaságpolitika kiszámítható, és célja a nemzeti érdekek védelme, ennek pedig az az egyik következménye, hogy a külföldi cégek számára "vége az extraprofittal járó partinak" - mondta pénteken Berlinben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Parragh László a Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlésén a gazdasági növekedésről, versenyképességéről és innovációról szóló panelbeszélgetésen elmondott vitaindítójában úgy vélte, a magyar gazdaságpolitikában "nagyon világos logika mentén mozognak a dolgok".

A termelő cégeknek kedveznek a változások, annak a külföldi befektetőnek viszont, aki "mondjuk egy biztosítótársaságot akar csinálni Magyarországon, azzal kell számolnia, hogy a kiszámíthatóság rá nézve negatív következményekkel jár" - mondta az MKIK elnöke.

A bankrendszerről szólva kiemelte, hogy "makrogazdasági értelemben nem bánnánk", ha a piac néhány szereplője "elmenne és átadná a pozícióját".

Itt az újraébredés a nemzeti érdek mentén

A rendszerváltás után a kelet-közép-európai térség országai feladták nemzeti érdekeik védelmét, a magyar kormány tevékenysége azonban azt mutatja, hogy megtörtént az "újraébredés", és ezzel mindenkinek számolnia kell az Európai Unióban - mondta Parragh László.

Hangsúlyozta: ki kell alakítani az együttműködés egy új formáját a külföldi befektetőkkel, és meg kell találni a "modus vivendit" azokkal a körökkel is, amelyek érdekeit sértették az utóbbi évek átalakulásai. "Szívesen látunk mindenkit, aki egy normális befektetésben, biztonságos piacban, jó környezetben érdekelt" - mondta az MKIK elnöke. "Azt kell mondani, hogy Magyarországon lehet befektetni, lehet pénzt csinálni, de olyan mértékben, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Németországban" - tette hozzá.

A történésznek tetszik a közmunka, a fideszes korrupció nem

Tomka Béla történész, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének kutatója felszólalásában kiemelte, hogy számos pozitív folyamat indult el 2010 óta, egyebek mellett a közigazgatás és az közfoglalkoztatás területén, de hiányoznak a hosszú távú gazdasági sikereket megalapozó lépések.

A felsőoktatásban például "egészen extrém megszorítást" hajtottak végre, hiszen négy év alatt 50 százalékkal csökkentették az erre a területre fordított forrásokat, holott Dél-Koreától Finnországig az a felzárkózási folyamatok tapasztalata, hogy kulcsfontosságú a felsőoktatás fejlesztése.

A rezsicsökkenétésről és a devizaadósok megsegítéséről szólva kiemelte: ezek az intézkedések a "tanult tehetetlenséget" erősítik, üzenetük az, hogy "nem az egyén az ura a saját sorsának, hanem az állam".

A gazdaságpolitikával kapcsolatban Tomka Béla még elmondta, hogy a kormány "a hozzá közel álló gazdasági érdekcsoportokat hozza helyzetbe obskúrus ideológiákra hivatkozva", és tevékenysége "a tulajdonjogok nagyon komoly sérülését" okozta.

A kényszerállamosítások sokat rontottak a megítélésünkön

Ezzel összefüggésben Jürgen Koppen, az Európai Bizottság budapesti képviseletének korábbi vezetője elmondta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a "kulcsfontosságú szektorokban véghezvitt államosítások a hatékonyság növekedését eredményezik, történhet éppen fordítva is".

Hozzátette: Magyarországnak évtizedeken keresztül "nagyon jó híre volt, és gyakorlatilag csak barátai voltak", az utóbbi években viszont "károsodott" Magyarország külföldi megítélése, ami nem választható el "a tulajdonviszonyok terén történt beavatkozásoktól" és a kormány tevékenységének sajtóvisszhangjától. Jürgen Koppen hangsúlyozta: hiba lenne ennek a változásnak a jelentőségét alábecsülni.