Az Alkotmánybírósághoz fordult a kormány a devizahitelek miatt

A kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, ami szerint "Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait." Ezzel kapcsolatban az indítvány azt veti fel, hogy a vizsgált alkotmányos rendelkezésből közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek, illetve azt megerősítő bírósági döntésnek az alaptörvény-ellenessége.

 

A kérdés főként a devizahitel-szerződések esetében az árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét viszonylag szabad mérlegelés alapján és széles körben biztosító,és az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételnek alkotmányellenességére vonatkozik.

Az indítvány szerint kérdéses, hogy az alaptörvény rendelkezéséből közvetlenül is levezethető-e az erőfölénnyel visszaélés,és a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, mértéke, amely alaptörvény-ellenes lehet. Az is kérdés, hogy alkalmazható-e az alaptörvény gazdasági erőfölényre és fogyasztói jogok védelmére vonatkozó rendelkezése közvetlenül olyan esetben, amikor a fogyasztók széles tömege kerül súlyos helyzetbe valamilyen szerződéstípus miatt, és a bíróságok következetlenek annak megítélésében, hogy ez a szerződéstípus megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. 

Két másik passzus értelmezését is kéri a kormány az Ab-től: az egyik azt mondja ki, hogy Magyarország demokratikus jogállam, a másik pedig, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban a kormány Ab-hez intézett beadványa azt veti fel, hogy "milyen - az alkotmányhoz képest mennyiben eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására".

Az indítvány szerint az Ab már egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja. Erre főként a hosszú távú szerződések esetén kerülhet sor, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem - vagy más tartalommal - kötöttek volna szerződést. Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, a szerződések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé. Az indítvány kitér arra is, hogy "nem kétségbe vonva azt, hogy Magyarország gazdasági berendezkedése külön alaptörvényi rendelkezés hiányában is piacgazdaságnak minősül, kérdéses, hogy (...) az alaptörvény milyen, - logikusan, mennyivel enyhébb - feltételeket szab a fennálló szerződések tartalmának jogszabály útján történő módosításához".

A jogállamiság, a jogbiztonság, a jogrend kiszámítható, átlátható változásának alkotmányos követelményével összefüggésben az indítvány megjegyzi, hogy a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom védelme a tartós jogviszonyok alanyait is megilleti. A különböző szerződések megkötése arra a bizakodásra épül, hogy a szerződést a részes feleken kívül más nem változtathatja meg. A fennálló szerződések jogszabály útján történő módosításának lehetősége tehát a jogbiztonságból fakadó bizalomvédelem követelménye alapján is korlátozás alá eshet. Ezért nem egyértelmű, hogy a jogbiztonság elve alapján mennyiben eltérő feltételekkel lehetséges a megkötött szerződések tartalmának jogszabály útján történő meghatározása. 

Az Alkotmánybíróság is megszólalt

Az Alkotmánybíróság jelezte az MTI-nek, hogy megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány indítványát. Arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, nem válaszoltak. Az Ab szerint a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, de az indítványt a jelentőségéhez mérten kezelik. 

Az új alkotmány életbe lépése óta a kormány három alkalommal kért alkotmányértelmezést az Ab-től: tavaly a médiatörvénnyel, illetve az uniós alapszerződésekkel, idén pedig a médiatanács elnökének képesítési feltételeivel összefüggésben.

Az Ab más eljárásaitól eltérően ebben az ügytípusban nem semmisít meg jogszabályt, illetve nem függeszti fel annak alkalmazását, hanem értelmezi az alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.