Varga hadat üzent Lengyelországnak

Növekedési fordulat megy végbe Magyarországon, ráadásul ez a növekedés egészségesebb struktúrán alapul, mint korábban, és ha így folytatjuk, a régió vezetői lehetünk: ezek voltak Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter legfontosabb gondolatai a 2008-as gazdasági válság magyarországi hatásairól szóló előadásán, amelyet hétfőn az Óbudai Egyetemen tartott.

Varga szerint két viszonyítási pontot érdemes megkülönböztetni, amikor a magyar gazdaságról beszélünk. Az egyik az IMF: az ország mára nem szorul a nemzetközi szervezet hiteleire, az állam a piacról is képes magát finanszírozni. A CDS-felárakkal kapcsolatban, amelyek megmutatják, hogy mennyire kockázatosak egy ország állampapírjai, Varga megjegyezte: míg Magyarországot néhány éve még egy lapon emlegették Görögországgal, ma már messze vagyunk a csőd közeli állapottól, és a válságból eredményesebben kezeltük, mint akár Írország, vagy Portugália.

A másik viszonyítási pontként a régió országait jelölte meg: szerinte Lengyelország még előttünk van, de ha ezen az úton megyünk tovább, újra regionális vezetővé tudunk válni. Varga szerint a válságkezelés sikeres volt, és ezt az is mutatja, hogy a még a népszerűtlenebb intézkedések miatt sem fajult odáig a társadalmi elégedetlenség, mint akár Görögországban.

Most Japán a minta

Varga szerint az államadósság elleni küzdelem az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. „Évente nagyjából 20 milliárd eurót kell kifizetnünk, amelyből 15 milliárd forint alapú, viszont nagyjából 5 milliárd deviza alapú, ami nehezíti a helyzetünket” – mondta Varga.

A gazdasági miniszter Japánt emlegette, ahol az állam belföld felé van eladósodva, ráadásul sokkal jobban, mint a magyar állam. Varga azt mondta: „mi magyarok nem szoktunk sörözés közben az államadósságról beszélgetni”, ezzel szemben a japán pénzügyi kultúrát hozta fel példaként, ahol „a japán háziasszonyok az államadósságon gondolkodnak”. Varga szerint ott az emberek tudják, hogy érdemes államkötvényt venni.

Kell még kamatcsökkentés

A miniszter szerint viszont az elmúlt évek nagy előrelépése, hogy a magyar lakosság államkötvényt vesz, ezzel elősegítve a magyar állam adósságának finanszírozását. Varga hozzátette, az is segít, hogy az MNB 2012 nyara óta csökkenti a jegybanki alapkamatot, és azt is mondta: reméli, hogy lesz még kamatcsökkentés.

A beruházások kapcsán azt mondta, azok elmaradásának oka, hogy jelenleg még elmarad a hitelezés az optimális szintjétől. Ennek oka szerinte az, hogy a válságból való kilábalás még nem tart ott, hogy megfelelő profitkilátásokkal rendelkezzenek a cégek. „A következő időszakban a hitelezés lesz a legfontosabb a magyar gazdaságban” – fogalmazott Varga, és azt is hozzátette, hogy a jegybanki Növekedési Hitelprogram például ezt hivatott elősegíteni.

És Csehország is minta

„Csehország és Magyarország népessége nagyjából ugyanakkora, de Csehországban 5 millióan dolgoznak, míg itt 3,8 millióan. Ezért az a célunk, hogy ezt kiegyenlítsük. Ez a cél reálisan 10 év alatt érhető el” – mondta a miniszter.

Szerinte a jelenlegi adórendszer elősegíti a munkahelyek létrejöttét, illetve az alacsonyabb szja-tól az adómorál javulását is várják. A vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentéséről azt mondta: jelenleg a deregulációs program keretein belül igyekszenek ezen javítani, de ennek nehézségét szemléltetve hozzátette „én még nem láttam olyan vállalkozót, aki elégedett lenne a bürokráciával.”