Így csalnak a betelefonálós műsorokkal

Tegnapi, az EZO.TV hiszékeny embereket lehúzó trükkjeiről szóló hírünk után érdekes levelet kaptunk olvasónktól. János egy másik, nagy országos tévécsatorna ezoterikus műsorában dolgozott operátorként. Nézőpontjából meglátjuk, hogyan néz ez ki a másik oldalról – úgy tűnik, az iparágban általános lehet a gyakorlat, hiszen a GVH nagyon hasonló dolgokról számolt be az EZO.TV esetében.

János feladata az volt, hogy fogadja a jósműsorba beérkező hívásokat. Ez otthoni munka volt, laptopján dolgozott, és leginkább Skype-ot, illetve még néhány kliensprogramot használt. Miközben ment a műsor, több operátor kezelte a hívásokat, ők egyébként egymással cseteltek közben, gyakran kibeszélték a betelefonálókat, ötleteket osztottak meg.

A minimum beszélgetési időnek pedig 3 perc felett kellett alakulni kevesebb percért, nem fogadott hívásért fizetéslevonás volt a „jutalom”.

A betelefonálókat ki kellett faggatnia, elkérnie a személyes adataikat, többek között a címet is, ami különösen fontos volt a főnököknek, mivel azt tovább tudták adni marketingcélokra. Az adatok megszerzése után a legtöbb betelefonálót rá kellett beszélnie, hogy mondjon le eredeti céljáról, tehát hogy bekapcsolják a műsorba.

Az országos tévécsatornának bedolgozó cégnek ugyanis voltak szintén otthon, laptoppal ülő, kiszervezett jósai – a legtöbb, súlyos percdíjakat fizető érdeklődőt hozzájuk irányították. Többnyire tehát csak az operátorokkal és egy véletlenszerűen kiválasztott jóssal beszélhettek azok, akiket a műsorba betelefonálásra bujtogattak.

Ez a lehúzássorozat már Jánosnak is sok volt, főleg azért, mert elsősorban idős embereket vertek át a cégnél.

Emlékszem egy nénire, aki a kórházból telefonált be az egészsége felől érdeklődni. Míg várt, elmondta, hogy „pénzenergiát” is szeretne kérni, mivel 65 ezer volt legutóbbi telefonszámlája, és ezt abból szeretné kifizetni, amit majd a műsor után kap az “égiektől”, a szerencsetalizmántól... Bontottam a vonalat, mert megsajnáltam, de már akkor is bőven 5 percen felül jártunk, ami ugye az jóindulattal is 1500 forint.

Persze fura is lett volna, ha a cég, aminek dolgozott, egy átlátható, normálisan működő vállalkozás lett volna. Mint János írta, a szerződésében egy Seychelle-szigeteki cég volt megjelölve, fizetését viszont egy német cég utalta euróban, főnökei pedig Szerbiában voltak.