Gőzünk sincs, hogy mi kerül az asztalunkra

Igaz, nulla fok körüli téli időjárásnál nem találunk olvadó kolbászt vagy buggyanó sajtot a kézműves piacosok pultjain, a karácsonyi vásárok napokig utcán álló édességei akkor is elgondolkodtatóak. És még a nem finnyásokban is élénken él, hogyan szárad a kirakodóvásárokon felállított deszkaasztalon a meggyes rétes a szmogban, anélkül, hogy letakarnák.

Az eladó sem ajánlja

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, azaz a Nébih zöldszáma tavaly március óta él. Azóta összesen több mint 4850 panaszos vagy érdeklődő hívást kaptak, azaz havonta körülbelül 255-öt. Ezeknek csak kisebb része, 18 százaléka volt panasz vagy közérdekű bejelentés, és 661 szólt konkrét termékről.

Ebből 301 esetben fogyasztásra alkalmatlan volt az áru, 209 esetben a minőségi összetétellel volt baj, 75 esetben pedig a termékmegjelölést kifogásolták. A Nébih egy felmérése szerint egyébként a vásárlók több mint fele visszateszi a polcra a lejárt terméket, anélkül, hogy bárkinek szólna róla.

Ahogy a diagramon látszik, az elmúlt 19 hónapban főleg a nyers, lejárt húsokkal és a felvágottakkal voltak gondok; ötször annyi esetben volt gond élelmiszer- és állategészségügyi ügyekben, mint növényekkel kapcsolatban, tudtuk meg a Nébihtől. Nyaranta a zöldségek és gyümölcsök közül a magyar szamócával, a magyar dinnyével és a barackfélékkel van a legtöbb gond.

De visszatérve a punnyadt kézműves sajtra és a szmogos rétesre: 2012 márciusa óta a Nébihhez csak 70 higiéniával kapcsolatos panaszos hívás futott be, és ezen kívül csak 15 vonatkozott kifejezetten az értékesítés körülményeire. A tisztaságot főleg a fedetlen helyeken, piacokon, vásárokon lehet gond megoldani, de az előírások szerint az ilyen ideiglenes helyszíneken árult csomagolatlan termékeket is tiszta, tisztítható pultról kell kínálni és folyamatosan a megfelelő hőmérsékleten kell tartani. Védeni kell a portól, a rovaroktól, rágcsálóktól.

Az ételeket padra tenni, falhoz támasztani nem szabad, írja az EU vonatkozó szabályzata alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012-es állásfoglalása (pdf). Azt is írják, hogy az ételekhez saját csomagolóanyagunkon kívül semmilyen más tároló, mondjuk szemeteszsák, újságpapír, vödör nem érhet. És az is tiltott, hogy az egymáshoz tapadt csomagolóanyagokat nyálas ujjal válassza szét az eladó, vagy hogy a rétegek közé fújjon.

Mit veszek a piacos kistermelőtől?

Ha legyek szállják a sajtot vagy ha büdös a csirkemell, azt még viszonylag könnyen ki lehet szúrni, de az ételallergiásoknak olykor kérdezniük is kell. Máté Enikő több mint negyven ételre allergiás, ő eleve nem vásárol csemegepultban, mert ott az ételek összeérhetnek, keveredhetnek egymással, és számára az már veszélyes. A karácsonyi vásárok ételpultjait is kerüli, de a piacokon sem jobb a helyzete, mivel alapvetően kétféle reakciót ismer, ha kérdez:

Vagy halvány lila gőzük sincs, mi az az allergén, és nem tudnak segíteni, vagy pedig ész nélkül rávágják, hogy neeeeem, ebben nincs liszt, tej stb. Utóbbival nagyon megszívom, mert 100/99 esetben majdnem az egész termék ebből készült, és fél percen belül rosszul vagyok tőle.

A kistermelőknek ugyanis csak akkor kell megjelölniük az élelmiszereket, ha utána csomagolva adják el őket. (Az Index most csak azokat az eseteket vizsgálja, amikor a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak adja át termékét.) Ez azt is jelenti, hogy ha a kistermelő áruját az átadáskor csomagolja be, akkor nem kell jelölnie, de ha előre zacskózza a gyalult tököt, akkor igen.

Fotó: Mohai Balázs

Ha a kistermelő csomagolás nélkül árul, például tejet vagy tojást, akkor a standjára ki kell írnia nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, illetve a termék nevét, írja az FVM–ESzCsM–GKM együttes rendelete. (Kérdés, hogy ki az, aki mindezt feljegyzi, miközben vásárol.) Tehát ezekre nem kell tömeget és lejárati dátumot nyomni, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést.

Akkor sem kell kiírni az összetevőket, ha a termék egyetlen alapanyagból készült, és akkor sem, ha vajnál, sajtnál aludttejnél meg más tejkészítményeknél az alapanyagon, esetleg a són kívül más összetevő nincs az adott termékben.

Ha viszont előre csomagolt a termék, a címkén a termelő adatain kívül szerepelnie kell többek között a termék nevének, a dátumnak, hogy meddig fogyasztható, és a fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási javaslatnak. Tehát az összetevőknek, azok arányának itt sem.

Mit veszek a hűtőpultból?

Az egyik budai szupermarketbe mentem be, és a hűtőpultból kértem süteményt. Az eladó először nem mozdult, aztán csóválni kezdte a fejét. Nem értettem, mi a gondja, úgyhogy artikulálni kezdett, hogy válasszak inkább mást. Leesett, hogy jót akar, valószínűleg nem friss a krémes. Akkor mást kértem, de az eladó arra is csak fintorgott. Végül egy zserbóban kiegyeztünk, de azt már alig mertem otthon megkóstolni

– meséli egy kollégánk. Önnek is van hasonló története? Írja meg nekünk a tema@mail.index.hu címre!

Ha az üzletben az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében előre csomagolják – ilyenek a 2-3 dekás sajtok a sajtpultban és például a helyben sütött kenyerek is – az alábbi adatoknak kell szerepelnie a csomagoláson: név, nettó tömeg, minőségmegőrzés/ fogyaszthatóság, előállító/ forgalmazó, és ha van, akkor alkoholtartalom. A Nébih szerint kérésre az eladóknak válaszolniuk kell arra is, hogy mit tartalmaz a termék és hogy van-e benne allergén anyag.

A VM idei, friss felmérése szerint (pdf) a vendéglátásban, közétkeztetésben, kereskedelemben a nem előre csomagolt vagy fogyasztó kérésére csomagolt élelmiszereknél 14-ből 12 szolgáltató csak kérésre ad információt. Jól látható információs anyagot csak kettő tesz a polcra, a termék közelébe csak egy.

Fotó: Beliczay László

A helyben csomagolt ételekre jövő decembertől vonatkozik az allergiásokat segítő EU-s szabály (pdf), de attól minden tagállam eltérhet. A VM külön végrehajtási rendeletben szabályozza majd a kötelező allergénjelöléseket, addig pedig tovább kutatják, mi lenne a legjobb megoldás. Máté Enikő szerint a legtöbb terméken már most is van allergéninformáció, de sokszor csak azért, hogy a gyártó figyelmesnek tűnjön. Szerinte a cégek az általuk elhanyagolható mennyiségűnek gondolt alapanyagokat nem írják a címkékre. Példaként a tejfölt hozta, amelyre tényleg nem szokás ráírni, hogy liszt is van benne, pedig általában van, ami egy gluténérzékenynek nagy baj.

Ízteszt

A Nébih tavalyi kenyér- és bejglitesztjén 74 kenyeret és 41 bejglit vagy bejgliutánzatot kóstolt és nézett meg. Jelölés miatt tíz pékséget róttak meg, mert volt olyan kenyér, amelyen semmilyen címke nem volt, a leggyakoribb esetben pedig bár volt jelölés, az nem fedte a valóságot. A bejgliknél is a címkével volt a legtöbb gond. A vizsgált kenyerek több mint negyedénél, a bejglik majdnem háromnegyedénél indult hatósági eljárás.

Ez egy szezonális ellenőrzés volt, húsvétkor bejgli helyett inkább a sonkát és tojást szokták vizsgálni. A nyilvántartott üzleteknél, kistermelőknél a hatóságok általános helyszíni szemlét és mintavételt is tarthatnak az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv alapján. Az ellenőrzés gyakorisága nincs meghatározva, arról kockázati elemzések alapján döntenek (pdf). Tehát nagyobb eséllyel és gyakrabban bukkannak fel ellenőrök annál a termelőnél, ahol volt már feketevágás vagy záptojás. Bejelentések alapján a hatóságok eseti ellenőrzéseket is tartanak.

Az élelmiszerért természetesen a vállalkozó a felelős, mondja a 2008-as törvény. A büntetés lehet figyelmeztetés vagy bírság, eltiltás. Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legkisebb összege 15 ezer, legmagasabb összege 15 millió forint. Ezenkívül a kistermelő engedélyeit például felfüggeszthetik vagy visszavonhatják. Ha a fogyasztó egészségét a kistermelő súlyosan károsítja, a kistermelőt és gazdaságát három évre eltilthatják tevékenységétől.

A Nébih szerint a kereskedők egyre inkább igyekeznek betartani a szabályokat, a tájékoztatások miatt pedig a vásárlók is egyre tudatosabban választanak. Enikő azt mondja, mivel az élete függ tőle, ő egyébként is mindig mindennek alaposan utánanéz, de szerinte a magyar szabályozási rendszer nem megbízható.

Tehát maradnak a nagyon drága, bevizsgált termékek és a külföldről behozott nagyon drága, megbízható élelmiszerek. Ez az ország nem áll olyan szinten, hogy gondolna azokra, akiknek ilyen problémájuk van

– mondta az ételallergiás.

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül két százaléka, a gyermekek körülbelül hat százaléka ételallergiás. Nemrég írtuk: Kanadában már fejlesztenek egy olyan hordozható eszközt, amely segítheti őket azzal, hogy pillanatok alatt feltérképezi a vizsgált étel összetevőit. Erre azonban még biztosan sokáig várnia kell Enikőnek is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!