Elutasították Horváth András panaszát

2013.12.30. 12:14
A főügyészség szerint nem azokkal a bűncselekményekkel gyanúsítható Horváth András, mint amikért a NAV feljelentette. Szerintük az információs rendszer megsértésének a gyanúja áll meg, ez két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A NAV-botrány kirobbantójánál tartott házkutatás a főügyészség szerint törvényes volt.

A Fővárosi Főügyészség megvizsgálta a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András panaszát a nála tartott házkutatás valamint a dolgai lefoglalását elrendelő határozat ellen, és a panaszt elutasította, áll a főügyészség hétfői közleményében. A döntést azzal indokolják, hogy a NAV feljelentésében szereplő ügyben "bűncselekmény gyanúja megállapítható", a lefoglalt dolgok "bizonyítékot képezhetnek", ezért a főügyészség szerint a házkutatás és lefoglalás "törvényes és megalapozott volt".

A főügyészségi közleményben arról is írnak, hogy szerintük nem azokkal a bűncselekményekkel gyanúsítható Horváth András, mint amelyekről eddig szó volt. A főügyészség szerint sem személyes adattal visszaélés, sem hivatali visszaélés gyanúját nem lehet megállapítani. Szerintük a NAV által feljelentett cselekmény – a nyomozó hatóság minősítésétől eltérően – a Btk. 423. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége gyanúját kelti.

Információs rendszer vagy adat megsértése – Btk.

423. § (1) Aki

a) információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.



"A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis a gyanú kizárólag arra vonatkozik, hogy a feljelentett személy az adóhatóság munkatársaként jogosulatlanul gyűjtött, illetve tárolt olyan adatokat, amelyek semmilyen formában nem kapcsolódtak a munkaköréhez" - írja a főügyészség. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomoz.

A NAV eredetileg hivatali visszaélés és személyes adatokkal való visszaélés miatt jelentette fel Horváthot, mivel a hatóság nyilvántartásában végzett kutatásai során adótitkokat tartalmazó iratokat szerzett meg. A személyes adatokkal való visszaélés azonban, miként arra jogvédő civil szervezetek december 20-án a figyelmet felhívták, csak akkor számít bűncselekménynek, ha haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Horváthot azonban ilyesmivel nem lehet vádolni, hiszen közérdekű bejelntést tett, és haszna sem származott az ügyből (csak hátránya).

A jogvédők szerint Horváth tettének megítélésére a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény is vonatkozik, ami a közérdekű bejelentőket védi: joga van hozzá, hogy  ne ellene nyomozzanak, hanem a bejelentését vizsgálják ki.

Ligeti Miklós, a jogvédői közleményt kiadó egyik szervezet, a Transparency International munkatársa hétfőn az Indexnek azt monda: a minősítés megváltoztatásától függetlenül továbbra is azon az állásponton vannak, hogy az egész, Horváth elleni eljárás törvényességével baj van. A tisztességes eljárás védelmével szóló törvénynek megálljt kellett volna parancsolnia a teljes eljárásnak, hiszen Horváthot megilleti a közérdekű bejelentőknek járó védelem.

A NAV rágalmazás miatt is feljelentést tett Horváth ellen. Rágalmazás vétségének gyanúja miatt is elrendelték a nyomozást a NAV feljelentése alapján már november 22-én. Visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés gyanúja miatt december 11-én rendelték el a nyomozást.

A hivatali visszaélést és személyes adattal való visszaélést is súlyosabb büntetéssel fenyegeti a Büntető törvénykönyv, mint az információs rendszer megsértését. A hivatali visszaélés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és a személyes adattal való visszaélésnél is három év a plafon, ha a bűncselekményt hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

A december 19-i házkutatáskor a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei Horváth szerint elvitték a számítógépének a merevlemezét, és sok más irat között azt a zöld dossziét is, amely állítása szerint a kiterjedt áfacsalásra utaló információkat tartalmazza.

Az ORFK tájékoztatása alapján december 9-én elindult az ügyben a harmadik büntetőeljárás is, az, amelyik Horváth András hivatali visszaélés miatt tett feljelentésének a következménye.