Csaba László: Ötletszerű a gazdaságpolitika

A 2014-es költségvetésben elég optimista a kormány, miközben az látszik, hogy bár nem olyan intenzitással, mint a korábbi kormányok alatt, most is van választási kiengedés, szinte minden érdekcsoport "kap valamit" a kormánytól. Csaba László az InfoRádióban arról beszélt, ötletszerű gazdaságpolitikai irányba tolódtunk el, ennek azonban jellemzően nem nagyon vannak pozitív növekedési hatásai, írja a Portfolio.

Nincs nagyon átfogó terv

Elindult egy olyan gazdaságpolitikai irány, amiben nagy szerepe van a rögtönzésnek. Amikor van egy ötlet, kiküldenek egy munkacsoportot és megvalósítják - de ezekből az ötletekből ritkán áll össze olyasvalami, amit például üzleti tervnek szoktunk mondani, mondta Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a rádió műsorában.

A sok kisebb döntés pedig jellemzően inkább növeli a költségvetési hiányt, mivel ezek eleve politikai döntések és nem annyira gazdaságiak. Csaba László szerint ezért az nehezen képzelhető el, hogy 2014-ben is úgy alakul a költségvetés hiánya, mint 2013-ban, miszerint a vártnál alacsonyabb lesz a hiány.

Nem tudni, mitől ilyen optimisták

Ezek az inkább hiánynövelő intézkedések ráadásul nem is javítják a növekedést. Az olyan jóléti intézkedések, mint a rezsicsökkentés valószínűleg csak nagyon kis részt tudnak visszahozni növekedésben, miközben egy olyan jellemzően inkább szolgáltató gazdaságban, mint a magyar, az energiaárak nem fő meghatározói a növekedésnek.

Csaba László szerint a 2014-es költségvetést amúgy is elég optimistán tervezte meg a kormány, nem látni például, hogy mitől lehetne az idén vártnál magasabb a növekedés, ami esetleg segíthetne a költségvetési hiány leszorításában, ha a kiadások magasabbak lesznek, vagy elmaradnak a bevételek. Nem látjuk a hiány garanciáit, de nem látjuk a növekedés gyorsulását sem - mondta.

El is hiszik, hogy jól csinálják

Jelentős kockázatokat lát Csaba László abban, hogy a gazdaságpolitika elbízza magát, ilyenkor szoktak történni a nagy mellélövések.

A növekedés ösztönzését tekintve a legfontosabb a kiszámíthatóság lenne, de csak igen rövid távra, néhány hónapra, fél évre látnak előre a vállalkozások. Ezért is nincs hitelkereslet a vállalkozások részéről, nincsenek a bankoknál elbírálható üzleti tervek, mert a vállalkozások nem látnak évekre előre.

Csaba László szerint kis pozitív változások történtek, vannak kedvezőbben alakuló gazdasági mutatók, de ezek még elég kis változások, különösen ha azt nézzük, hogy Magyarország, mint feltörekvő európai ország, kikkel versenyzik.

Az újraelosztás szintje Magyarországon alig csökkent, 2010-ben 50 százalékos volt, most nagyjából 48 százalék. Azt ugyan nem lehet mondani, hogy a 48 ne lenne kisebb az 50-nél, de áttörésről nem lehet beszélni, mondta Csaba László. Erről akkor beszélhetnénk, ha 5-10 pontos csökkenés lenne.

Kiszámíthatóság, kevesebb adófajta, alacsonyabb közterhek - ez együtt meg tudná mozdítani a magyar gazdaságot Csaba László szerint. Ehelyett a vállalkozások túlélésre vannak berendezkedve.