Elvinné a hiteltörlesztés Paks bevételét

„A magyar GDP 10 százalékát kitevő kölcsön olyan terhet ró Magyarországra, amit évtizedeken át nyögni kell. Indokolt, hogy erről a választók döntsenek” – jelentette ki a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti Moszkvában kötött keddi megállapodás nyomán Jávor Benedek.

Az Együtt-PM társelnöke négy, népszavazásra javasolt kérdést juttatott el a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A testületnek 60 napja van, hogy eldöntse, lehet-e a feltett kérdések valamelyikéről népszavazást tartani.

Lehet-e Paksról népszavazni?

A népszavazásról szóló kérdésekről első körben az NVB dönt. A testületnek 60 napja van, hogy állást foglaljon, ezt megtámadva az Alkotmánybíróság mondhatja ki a végső szót. Az alaptörvény szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani.

„Hogy a feltett kérdés sérti-e a vállalt kötelezettséget, arról csak úgy dönthet az NVB, ha látja a szerződést" – mondta az Indexnek Valki László. A nemzetközi jogász szerint ha a döntést ezután megtámadja a kérdések benyújtója, és így az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül, akkor ez a testület szintén csak a nemzetközi szerződés – tehát az állam, a kormány képviseletében eljárók által aláírt szerződés – ismeretében hozhatja meg a népszavazást elutasító vagy támogató döntését.

Tendert és későbbi döntést követelhetünk is

Hogy a Paksot érintő nemzetközi szerződés ismerete nélkül nem lehet dönteni a népszavazási kérdésről, azt megerősítette Pozsár-Szentmiklósy Zoltán is. Az ELTE ÁJTK alkotmányjogásza szerint a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozó kitétel mellett a másik akadály a népszavazás előtt az a tilalom lehetne, amely szerint referendumot nem lehet kiírni a központi költségvetést érintő kérdésben. „Az érintettségnek azonban ilyen esetben is konkrétnak, az adott költségvetési évhez kötődőnek kell lennie, ez pedig nem következik szükségszerűen a kérdésekből” – mondta a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

„Azok a kérdések, amelyek pénzügyi vonatkozásokat vagy nemzetközi szerződést nem érintenek  – ilyenek lehetnek a döntés 2020 utánra javasolt halasztása vagy a közbeszerzésre vonatkozó felvetés –, tartalmukban nem kifogásolhatók. Egyértelmű megfogalmazás esetén nincs akadálya a kérdések hitelesítésének és a népszavazásnak” – közölte az alkotmányjogász.

Drága, drága, drága

Az Együtt-PM társelnöke szerint ha a magyar kormány elfogadja Moszkvától a hírek szerint nagyjából 10 milliárd eurós – 3000 milliárd forintos – hitelt a két orosz blokk paksi felépítésére, akkor az egy kedvezőnek mondható, ötszázalékos kamat mellett is évi 125-150 milliárd forint terhet jelent majd a költségvetésnek, miközben a magyar államadósság jelenleg is már a GDP 80 százaléka körül áll.

„125 milliárd forint a paksi atomerőmű éves bevétele. És akkor még nem fizettünk munkaerőt, nem vettünk fűtőanyagot. Ha valaki ilyen körülmények között oda jut, hogy az új erőmű rentábilisan működtethető, annak csak gratulálni tudok” – mondta a politikus, aki szerint az összeget ráadásul látványosan megdobhatja, ha csak egy-két évvel elhúzódik az építkezés, vagy csak egy kevéssel magasabb a kamat.

Útban lehet a saját alaptörvény

Jávor szerint a hitel felvétele ellentétben állhat a Fidesz kétharmados többségével elfogadott alaptörvénnyel is, amely az adósságplafonról rendelkezik. Eszerint „nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne”. 

Ez látványos GDP-növekedéssel megoldható, ám ha ez nem következik be, úgy Jávor szerint az sem kizárt, hogy a kormány ismét módosítaná „saját alkotmányát”. Talán ezzel is összefügg, hogy a tavaszi ülésszak kezdete január 20-ról február elejére csúszott. Enélkül Jávor szerint a szerződés alkotmányjogi szempontból akár semmissé is válhat.

Zsigerből stika

Jávor szerint a legaggályosabb elem a történetben azonban az, hogy a kormány tender nélkül választotta ki az orosz felet a bővítéshez. „Megfosztottuk magunkat a lehetőségtől, hogy minden ajánlatot megvizsgáljunk, és most el kellene hinnünk Lázár János két szeméért, hogy az orosz ajánlat volt a legjobb.”

„Ettől a kormánytól zsigerileg idegen a nyilvánosság, szerintem eleve így, stikában akartak dönteni” – mondta Jávor, ügyesen kikerülve a mutyi szót. Szerinte ha valóban olyan meggyőző érvei vannak a kormánynak, akkor a nyilvánosság elé is kiállhatna, hogy felfedje a részleteket a döntésről: milyen kezességet vállalt az állam, milyen feltételekkel kapjuk a hitelt, és pontosan mennyit.

Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján azt ígérte, két hét múlva megismerhetők lesznek a szerződés részletei. Legalábbis azé a nemzetközi szerződésé, amelyet a magyar kormányfő és az orosz elnök írt alá. (Az állami Roszatom és az MVM szerződése nem lesz az, ezért közérdekű adatigénylést indítottunk.) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint fél éven belül az összes kérdésben megállapodnak az orosz féllel. Hogy a pontos megállapodás a hitelről még hátravan, azt megerősítette az orosz állami Roszatom konzorcium vezetője is. Szergej Kirijenko elmondta: 10 milliárd euró hitelből indul ki Moszkva, de a végösszeg az erőmű bővítéséről szóló tárgyalásokon kialakított pontos technikai paraméterek alapján dől el.

Brüsszelnek nem hiányzik a tender

Azt már szerdán közölte az Európai Bizottság szóvivője, Sabine Berger, hogy a brüsszeli testület sosem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságoknak kellett volna-e tendereztetni, vagy sem. Az Euratom-egyezmény keretében már megvizsgálták a Brüsszelbe eljuttatott megállapodást, és ebből a szempontból nem emeltek kifogást. Közbeszerzési szempontból azonban továbbra is vizsgálja a belső piaci főigazgatóság a megállapodás szövegét – tudta meg az Eurológus.

Nem kerget az atom

Jávor decemberben nyújtott be egy törvénymódosítási és egy határozati javaslatot, amely parlamenti felhatalmazást írt volna elő a kormánynak a paksihoz hasonló szerződések megkötésére. „A javaslatot azonban még tárgysorozatba sem vette a parlament. Most rendkívüli ülést szeretnénk, amelyen az atomtörvény módosítását és a határozati javaslatot vitatná meg a törvényhozás” – mondta az ellenzéki politikus.

A párt bevallottan ellenzi az atomerőmű bővítését, és a nukleáris energia helyett a megújuló energiában látja a kiutat. Jávor szerint azonban, még ha csak az atomenergia fejlesztésével lehetne is biztosítani az energiaellátást, akkor sem kényszerít semmi, hogy erről most döntsünk. A két jelenlegi paksi blokk – amelynek kiváltását szolgálná hosszú távon a bővítés – 2035-ig működhet. Az új blokkok megépítése tíz évig tarthat, így elég, ha 2020 után születik döntés.

„Évről évre olcsóbb a megújuló energia bekerülési költsége, hat-nyolc év múlva sokkal stabilabban fogják biztosítani az energiaellátást. Most egyszerűen nincs elegendő információnk, hogy helyesen döntsünk” – vélte Jávor, aki szerint akár az atomenergia-technológia fejlődése – a negyedik generációs erőművek megjelenése – is jobb döntéshez segíthetne hozzá néhány évvel később.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Végre a Jobbik útján jár Orbán

„Kellemes meglepetéssel szolgált a keddi hír, hogy a kormány végre egyszer képes volt a nemzeti érdeket követve dönteni” – jelentette ki Gyöngyösi Márton. A parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnöke szerint „végre azt csinálta a kormány, amit a Jobbik évek óta sulykol”. Pártja azért nem szólalt meg az elmúlt két napban, mert egyetértett a fejleményekkel. „Ésszerűnek tartjuk, hogy azok bővítsék az erőművet, akik a korábbi beruházást is elvégezték, és ismerik azt a technológiát" – mondta a jobbikos politikus, megjegyezve, hogy mindez jól illeszkedik a pártja által már 2010 előtt meghirdetett keleti nyitás politikájába. Nem véletlen, hogy Vona Gábor pártelnök a vezetője a parlament orosz–magyar baráti társaságának is.

Elmúlt háromszor nyolc év

Bár a moszkvai megállapodás részletei Gyöngyösi előtt sem ismertek, a politikusnak nincs kétsége afelől, hogy jó döntés született. „Oroszország stratégiai partner, a megállapodás megteremti az energetikai biztonságot, lehetővé teszi a diverzifikációt. Mindazt, ami növeli az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól való függetlenségünket, azt támogatjuk” – jegyezte meg a 10 milliárd eurós hitelfelvétel lehetőségéről a politikus, aki nem hiányolja az elmaradt tendert.

Gyöngyösi bizonyos benne, hogy Oroszország kínálta volna a legjobb feltételt, „persze meg lehetett volna futni a kört a tenderrel”, de a végeredmény ugyanez lett volna. „Egyébként sem áll Magyarország érdekében, hogy olyan országokkal és cégekkel szerződjünk, akik az elmúlt 24 évben tönkretették az országot.”

Jól döntött a rossz kormány

Gyöngyösi azonban hozzátette: ismerve a Fidesz-kormányt, nem zárható ki, hogy hozzá közeli cégeket hoz majd helyzetbe. „A Közgép a hulladékkezeléstől az árvízvédelemig mindenhez ért, nyilván a paksi bővítésből is jut majd egy nagy szelet” – jegyezte meg ironikusan a politikus, hangsúlyozva, hogy ezt azonban el kell választani az oroszokat érintő döntéstől. „Nem az oroszok bűne, hogy ilyen kormányaink vannak” – mondta. Gyöngyösi a népszavazást sem hiányolja Paks ügyében, mondván, ez szakmai kérdés, amiben kormányoknak kell dönteniük. A racionális döntéssel szemben a Jobbik nem látja értelmét a politikai hecckampánynak – mondta az Együtt-PM népszavazási kezdeményezésére utalva.

Ha olcsó az atom, jöhet

2011-ben a Medián felmérése szerint – amit az Origónak készített – a megkérdezettek 32 százaléka támogatta, 63 százaléka ellenezte a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását. Új atomerőmű építését a válaszadók 36 százaléka támogatja, 58 százaléka viszont nem.

Ezzel szemben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly augusztusban egyszerre két, egymástól független, reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett el: e felmérések szerint a lakosság 76 százaléka ért egyet a paksi atomerőmű működésével, amit az objektum 30 kilométeres körzetében élők 95 százaléka támogat. A megkérdezettek közül a legtöbben (43 százalék) a nukleáris energiát tartották a legolcsóbb villamosenergia-forrásnak.

Bár a megújuló energiákba vetett bizalom továbbra is magas, a lakosság jelentős többsége (69 százalék) meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni a villamos energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő – még ha az megújuló is.