Zsanett, Janka
17 °C
27 °C

Roszatom, az orosz polip

2014.01.20. 07:44
250 leányvállalat, 275 ezer alkalmazott, öt magyarországnyi áram évente, 7600 tonna kitermelt urán, jégtörőhajók, egyetemek, kutatóközpontok. A Roszatom az oroszok stratégiailag fontos társasága, az utóbbi évizedben elképesztő tempóban terjeszkednek szerte a világban. Csápjaikkal előbb nyúltak Paks után, mint bárki más, most tender nélkül kapnak meg egy 3000 milliárdos beruházást.

„Állam az államban” – így jellemezte a Roszatomot néhány évvel ezelőtt Jelena Panfilova, az orosz Transparency International (TI) vezetője, aki munkatársaival az atomóriást vizsgálta. A cég szerintük túl nagy ahhoz, hogy bárki kordában tartsa, nincs felette valódi hatalma sem az orosz számvevőszéknek, sem a versenyhivatalnak, kívül esik azon a zónán, amelyet bárki érdemben ellenőrizni tudna.

A magyar léptékekkel egészen elképesztő méretű, 250 vállalatból álló, 275 ezer embert foglalkoztató, a teljes iparágat irányító és felügyelő konglomerátum – élén volt és jelenlegi állami vezetőkkel – a Gazprom mellett az orosz birodalmi törekvések egyik zászlóshajója lett az utóbbi tíz évben, a Kreml szinte korlátlannak tűnő pénzügyi forrásokkal segíti a nyomulását.

A Roszatom cégei a teljes vertikumot felölelik, nincs a nukleáris energiatermelésben olyan fontosabb tevékenység, amelyet ne tudnának házon belül megoldani. Kulcsrakész erőműveket kínálnak, és ha kell, még a finanszírozást, az üzemeltetést és a karbantartást is megoldják.

Volt honnan meríteni

A szovjetek 1954-ben a világon elsőként indítottak közszolgálati atomerőművet, és azóta is meghatározóak az iparágban, ambiciózus terveik vannak belföldön és külföldön egyaránt. Terjeszkedésükhöz pedig minden adott, ami az atombizniszben szükséges: technológia, rengeteg pénz és hosszú távú gondolkodás.

Stratégiai szemléletük 30-40 éves távon még látványosabb eredményekkel kecsegtet. Ők építik a legtöbb atomerőművet a világon, ők dúsítják a legtöbb uránt, a világ nukleáris üzemanyagának 17 százalékát tartják a kezükben. A Roszatom keze leányvállalatain keresztül szinte bárhová elér, cégeivel behálózza csaknem az egész világot.

Ahol felmerül az atomerőmű építésének a lehetősége, a Roszatom megjelenik, és nyomulni kezd, Magyarországon még a részleteket faragták, amikor az oroszok már céget alapítottak, és lehetséges beszállítókkal egyeztettek.

Nagyobb méretért kattintson!
Nagyobb méretért kattintson!
Fotó: Index (WNA, Guardian)

Fukusima után

Terjeszkedni pedig van merre, két évtized alatt a mostani másfélszeresére nőhet a világban a beépített nukleáris kapacitás. Most nagyjából 430 reaktor működik 30 különböző országban, a világ áramtermelésének 13 százalékát adja atomenergia. Fukusima valamennyit ugyan rontott a Roszatom üzletén is – például Olaszországban, Svájcban és Németországban már atomstop van, és a világ számos más pontján is újragondolták az atomenergia kérdését –, de az oroszok szerencséjére éppen ott, ahol ők építkeznének, nem romlott drámaian az építési kedv.

Korábban a cégnél úgy számoltak, 2020-ra 515 GW, 2030-ra pedig 652 GW beépített atomenergia kapacitás lesz a világon, új előrejelzésük szerint a 2012-es 365 GW kapacitás az évtized végére 460 GW, 2030-ra pedig 588 GW lesz. Vagyis nagyjából 12 százalékkal kevesebb, mint amivel Fukusima előtt kalkuláltak.

 

Irány Európa

Egyre drágább

Míg 1990 ben még átlagosan 1990 dollár volt a világon felhúzni egy kWe nukleáris kapacitást, addig 2009-ben ugyanez már 3850 dollár, azóta pedig tovább drágult a dolog. Az eddigi kalkulációk alapján úgy tűnik, Magyarország 5680 dollárnál is többet fizet majd egy kWe kapacitásért.

A Roszatom erőművet épít

  • Törökországban
  • Vietnamban
  • Ukrajnában
  • Indiában
  • Kínában

Mozgolódik Jordániában, Mongóliában, Bangladesben, Argentínában, Finnországban. Urándúsítót üzemeltet Kazahsztánban, jelen van Ausztráliában, Tanzániában, Mexikóban, az Egyesült Államokban.

A magyar bővítés a Roszatomnak nem nagy falat, de fontos projekt, az országnak nyújtott hitel pedig orosz léptékkel is jelentős. Elemzők szerint a cégnek Magyarország értékes hídfőállás lehet az európai nyomulásban. Új építést terveznek Finnországban, Litvániában, Lengyelországban, Svédországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Szlovéniában, Franciaországban, Csehországban és az Egyesült Királyságban.

Hol, mit, mennyiért épít mostanában a Roszatom
ország erőmű reaktor ár státusz
Ukrajna Khmelnitski-2 & Rovno 4 2 x AES-92    kész
Irán Bushehr AES-92    kész
Kína Tianwan 1&2 2 x AES-91    kész
Kína Tianwan 3&4 2 x AES-91 $4 milliárd építés alatt
India Kudankulam 1&2 2 x AES-92 $3 milliárd kész
Törökország Akkuyu 4 x AES-2006 $25 milliárd hamarosan épül
Fehéroroszország Ostrovets 2 x AES-2006 $10 milliárd építés alatt
Banglades Rooppur 2 x AES-92 $4 milliárd hamarosan épül
Vietnam Ninh Thuan 1 2 x AES-91 $9 milliárd hamarosan épül
Vietnam Ninh Thuan 1 2 x AES-91    tervezett
India Kudankulam 3&4 2 x AES-92 $5.8 milliárd hamarosan épül
India Kudankulam 5&6 2 x AES-92?    tervezett
Magyarország Paks 2 x AES 2006 $13 milliárd ? tervezett
Ukrajna Khmelnitski    $4.55 milliárd hamarosan

Ha atom, akkor Roszatom

A Roszatom erőműveiben 177,3 milliárd kWh áramot termelnek egy év alatt, ötször annyit, mint amennyit Magyarország összes erőműve ennyi idő alatt. A cég bruttó eredménye 2011-ben a Magyar Villamos Művekénél tizenötször volt nagyobb, a 900 milliárd forintot közelítette.

Az erőműépítésen kívül elég fontos üzletet jelent az üzemanyaggal való kereskedelem is: Japántól, Dél-Koreán és Dél-Afrikán át, Svédországon, Svájcon, Spanyolországon keresztül Örményországig mindenhová szállít, a nukleáris üzemanyag exportjából 230 milliárd forintnyi bevételre tesz szert évente. A cég 2011-ben 7600 tonna uránt termelt ki: a világ ötödik legnagyobb kitermelője, csak az uránbányászatban 11 ezer embert foglalkoztat.

Urándúsításban is a világ élvonalában van, jelenleg négy orosz dúsítója van, és egy közösen Kazahsztánnal. A csoport egyebek mellett saját nukleáris meghajtású jégtörő flottával is rendelkezik, hajói hatalmas tankerek előtt vágják a jeget a tengeren.

roszatom

Atomenergián kívül pedig foglalkozik megújuló energiával, egyéb erőművekkel, oktatással, a Roszatom irányítja az orosz atomenergetikával és nukleáris technikával foglalkozó kutatóintézeteket, jelen vannak a gyógyszeriparban is. Sok orosz fiatal már akkor az atomóriás mellett kötelezi el magát, amikor egyetemet választ. A Roszatomhoz tartozik például a Nyizsnyij Novgorod-i Állami Műszaki Egyetem, aki ide megy, az szinte törvényszerűen a konszern valamelyik cégénél folytatja – a roszatomos dolgozók harmada 25 év alatti.

A konglomerátum vezetője a volt orosz kormányfő, Viktor Kirijenko. A vállalatot 2004-ben alakították át teljesen államivá. Felügyelőbizottságában ott van az energiaügyi miniszter, a helyettes gazdaságfejlesztési miniszter, tizenhárom fős igazgatótanácsban pedig mindössze egyetlen nő ül: Tatiana Elfimova a kormányzati kapcsolatokért felelős.

Évek óta a spájzban

Nálunk a Roszatom a Rusatom Overseasen keresztül van jelen. A céget 2011-ben alapították az orosz nukleáris technológiák külföldi terjesztésének elősegítésére. Ők felelnek az orosz atomipari vállalatok érdekeinek képviseletéért Magyarországon, illetve a magyar cégek bevonásáért a Roszatom beszállítói hálózatába. A magyar irodát Bács Zalán vezeti, aki korábban a Mol, a Slovnaft, a Tiszai Vegyi Kombinát és az INA munkatársa volt, majd az MVM-nél dolgozott.

A magyar Roszatom a honlapja szerint nem csak atomenergetikai projektekben gondolkodik Magyarországon, a hagyományos és a megújuló energiaforrásokat hasznosító projektekben is szívesen részt vennének. Ezenkívül még gépipari felszerelések és hőerőmű-rendszerek szállítójaként, karbantartójaként szállna be szívesen.

Nem tudjuk megéri-e, de lesz hová eladni

Bár sokan már éltetik, sokan pedig átkozzák a magyar–orosz megállapodást, a helyzet az, hogy egyáltalán nem áll elegendő információ rendelkezésre ahhoz, hogy ténylegesen értékelni lehessen, jó üzletet köt-e a magyar kormány. A REKK korábban úgy számolt, hogy a realista forgatókönyv esetén nagyjából 100 milliárdos lehet a projekt vesztesége, pesszimista esetben 450 milliárd körüli a veszteség. Nagyon optimista esetben 400 milliárdos a megtérülés.

Az Energiafocus szerint annyi az előrejelzések alapján biztosnak tűnik, hogy Európában növekedni fog – akár harmadával is – az áramigény a következő évtizedekben. Vagyis attól valószínűleg nem kell félni, hogy nem lesz piaca a Pakson megtermelt áramnak. A felhasználás az ENTSO-E szerint 2015-re 3700 TWh-ra növekszik, 2025-ra pedig eléri a 4300-4400 TWh-t.

Mit veszünk az oroszoktól?

A Roszatomtól két AES-2006-os, harmadik generációs reaktort készülünk venni. Ez a szovjet VVER reaktorok utóda, a típust az Atomenergoprojekt fejlesztette. Ilyet építenek az ikerblokkos Leningrad II atomerőműben, ilyet kezdtek építeni a szintén ikerblokkos kalinyingrádi erőműben is, valamint ilyet kap Törökország, Fehéroroszország és Finnország is. Ezek a rendszerek biztonságosabbak, mint elődeik, bizonyos problémákat például külső beavatkozás nélkül kezelni tudnak.

A blokk rendelkezik egy hűtő területtel, ha baleset esetén az olvadt mag kikerülne a reaktorból, és egy kétrétegű, 2,6 méter vastag betonfallal, ami egy repülőgép becsapódása vagy belső túlnyomás esetén biztosít védelmet. Akit ennél részletesebben érdekelnek az orosz harmadik generációs erőművek, és nem okoz gondot az angol: íme egy elég informatív videó.

Magas korrupciós kockázat

Bár Magyarországon az eddigi információk szerint nem lesz orosz tulajdon az erőműben, a cég elég gyakori megoldása, hogy saját tulajdonában megépíti az erőművet, és még az üzemeltetést is vállalja. Az oroszok aztán az áram árán keresztül évtizedek alatt szedik vissza a beruházás költségeit és a hasznot.

Mi a mostani információk szerint a költségvetésből fizetjük majd vissza az építkezés költségeit, vagyis nem csak az áramfogyasztókkal, hanem mindenkivel megfizettetik a paksi bővítés árát (nyilván kevés adófizető van, aki nem használ áramot, tehát ez a két kör jobbára fedi egymást).

Az építés ugyan átmenetileg dobhat a magyar iparon – a Roszatom vállalta, hogy a beszállítók 40 százaléka magyar lesz, ami elég magasnak számít –, de mint arra már többen felhívták a figyelmet, rendkívül nagy a korrupció veszélye a versenyeztetésnél. A nagy állami megrendelés szerte a világon a korrupció melegágya, így van ez Magyarországon is. Az oroszok jelenléte pedig szintén nem garancia a verseny tisztaságára.

A cikk elején is idézett Transparency jelentésben kétszáz olyan megrendelést elemeztek, amelyet a Roszatom készített építési anyagokra, és beszéltek olyan cégekkel, amelyekkel a vállalat nem kötött üzletet. Kiderült, a Roszatom csak az általa kiválasztott cégekkel szerződik, miközben másokat kizárnak a pályáztatásokból.

Cikkünket a Facebook-oldalunkon kommentelheti.