Jusztina
12 °C
23 °C

Szétfolyik a közpénz, pláne a kampányban

2014.02.01. 17:44
Ha több az információnk, javul a tudatosságunk, és jobb döntéseket tudunk hozni. A KFIB ezért most beárazza a pártígéreteket, vagyis megmutatja az ígéreteknek a költségvetésre gyakorolt hatásait. A civil szervezet szerint a költségvetés átláthatósága nem puszta öncél, hanem társadalmi szempontból jobb döntésekhez vezet. Magyarországon az átláthatóság viszont alacsony, sőt romlik, és világviszonylatban is gyengék vagyunk. A közhatalmi döntéshozatal sem számonkérhető, a közérdekű információk pedig gyakran elérhetetlenek.

Magyarországon hagyományosan túlígérik magukat a pártok a választási kampányban. Ha nem tartják be az ígéreteket, az a baj, mert csökken a szavahihetőségük, ha bertatják, akkor meg az, mert összeomlik a költségvetés. Hosszú évek óta átláthatatlan a közszféra, és ezt a fékék és ellensúlyok rendszerének felszámolása csak tovább rontja.

A nyilvánosság a nulladik feltétel

A Transparency Interntational (TI) és a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) szerint az intézmények átlátható működése és az elszámoltathatóság a nulladik feltétel a gazdaság hatékony működése szempontjából. “Ha nem jól működik egy ország intézményrendszere, akkor sérülnek a demokratikus jogok, a politikai rendszer torzul, és a gazdaság versenyképessége is romlik”, mondta Martin József Péter, a Transparency International magyarországi vezetője.

A TI és a KFIB ezért most javaslatokat tesz a pártoknak, hogy hogyan lehetne javítani a közpolitika átláthatóságát, és a választásokig tartó időszakban számszerűsíti a pártok ígéreteinek költségvetési hatását. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mi vár ránk, ha az egyik, vagy másik pár nyer a választásokon. 

A kampány hozza a legnagyobb korrupciót

A TI és KFIB szerint a legnagyobb korrupciós kockázat a politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása. A pártok gazdálkodása bizonyos szempontból átláthatatlan, beszámolóik alig hozzáférhetőek, és senki nem tudja, hogy honnan származik a pénzük egy része. Nincsenek egyértelmű szabályok arra, hogy mennyi idő után kötelesek a pénzügyi beszámolójukat nyilvánosságra hozni, és ha még nyilvánosságra hozzák, akkor sem lehet belőlük kihámozni részletes rálátást a pénzügyi működésükre. Az átláthatóságra vonatkozó nemzetközi ajánlásokban szereplő 8 költségvetési dokumentum közül Magyarországon 5 nem jelenik meg.  

Már javában zajlik a választási kapmány, de például nem nyilvános, hogy ki és milyen pénzből fizeti a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyértelműen választási célú hirdetéseit, vagy hogy milyen pénzek futottak keresztül nem is olyan rég a Táncsics Alapítványon. A TI képmutatás.hu projektjében megállapította, hogy a nagy pártok, a Fidesz és az MSZP a 2010-es kampányukban az akkori szabályok szerint elkölthető 386 millió forint helyett nagyjából másfélmilliárd forintot költöttek. 

Megajándékozzák a hálás barátokat

Az is visszalépés, hogy a 2014-es választások előtti kormányzati pénzügyi beszámolót a 2012-ben elfogadott új államháztartási törvény már nem írja elő. A közbeszerzések pedig nem egyszer leginkább arra jók, hogy a kormány az egyes kivételezett üzleti csoportokat jutalmazza. Ez pedig nem túl jó, mert elég sok pénzről van szó, 2012-ben például 1334 milliárd forintot költöttünk közbeszerzésekre, ami az ország GDP-jének 4,7 százaléka, az egy év alatt az egészségügyre fordított állami kiadások teljes összege. Az sem segít, hogy 2014-ben Magyarországon megéri a korrupció, mert túl alacsony kockázattal jár, és kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye.

A KFIB úgy látja, hogy a a 2001 és 2006 közötti költségvetési poltika felelőssége nyilvánvaló a két választási évben kiugró (9 százalék feletti) államháztartási hiány miatt, aminek most egyenes következménye az adósságráta folyamatos emelkedése. A költségvetési átláthatlanság pedig hosszú évekre lenullázta a magyar gazdaságpolitika hitelességét. A 3 százalékos államháztartási egyenleget is csak úgy tudtuk elérni, hogy a kormány államosította a magánnyugdíjpénztári vagyont, amivel tönkretette az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát.

A választóknak kéne igényelnie

“Ha a választók kellően nagy része igényli majd a független elemzést, hátrányban lesz a politikai vitákban az a párt, amely nem méretteti meg a saját ígéreteit”, mondta a két civil szervezet közös sajtótájékoztatóján Johannes Hers, Hollandia Közpénzügyi Hivatalának (Centraal Planbureau) osztályvezetője. Hollandiában már nem tekintik komoly pártnak azt amelyik nem kéri fel az ottani független gazdaságtervezési intézetet, hogy árazza be a választási programját. 

A Fidesz főleg a rezsicsökkentésnek köszönheti a választások előtti népszerűségét. „De a rezsicsökkentésben az a trükk, hogy egy-két éven belül a költségvetésre alig van hatása, mert a közműszolgáltató cégektől csoportosít át közvetlenül pénzt a lakosságnak. Közép- és hosszú távon fizetjük majd meg az árát, mert rezsicsökkentésbe kényszerített cégek drasztikusan csökkentik majd a beruházásaikat.” – mondta Romhányi Balázs, a KFIB igazgatója. 

A KFIB számolgatott is: az intézet szerint az eddig elhangzott ígéretek közül például 55-60 milliárd forintba kerülne, ha megvalósulna az MSZP és az Együtt-PM javaslata, és három helyett kilenc hónapig kapnának a munkanélküliek álláskeresési járulékot. Ha az MSZP ígérete szerint a szociális szférában dolgozók bére 20 százalékkal nő, akkor akkor a költségvetési egyenleg 20-22 milliárd forinttal romlik. Azt is kiszámolták, hogy az alapvető élelmiszerek 4 százalékos áfa-csökketése (MSZP) kb. 30-32 milliárd forintnyi kiesést okozna a költségvetésnek.

A Mit Választunk? projekt keretében készült tanulmányukban a közhatalmi döntéshozatal, a költségvetés, a kampányfinanszírozás, az információszabadság, a közbeszerzés és a korrupcióellenes programok átláthatóságát és hatékonyságát vizsgálták, bővebben itt olvashat róla. A projekt márciusban ér véget, és a  www.mitvalasztunk.hu  oldalon lehet követni.