Erzsébet
0 °C
7 °C

Nagyobb a drágulás, ha nincs csalás

2014.02.06. 14:34

Azzal, hogy a boltok polcaira kikerülő termékek áraiból gyakran eltűnik az áfa, nemcsak az adóbevételek csappannak meg, hanem az infláció is. Bár mindenféle számítgatás ezzel kapcsolatban erős feltételezésekre épít, de az mégis biztosnak látszik, hogy nem kerekítési hiábáról, hanem az inflációs pályát erősen befolyásoló tételről lehet szó, írta a portfolio.hu.

Annyi biztosnak látszik, hogy az áfa-csalások összege legalább százmilliárd forintos nagyságrendű. Enélkül a fogyasztói árak bizonyos termékek esetében érdemben magasabbak lennének, egyes helyeken a sajátos "adóverseny" szinte a nettó ár környékére süllyesztette a bolti cédulákon szereplő számokat. Adódik tehát a felvetés: ha az adócsalás fokozatosan épült ki ekkora mértékűre, akkor évről évre a "normál" áremelkedési ütemhez képest kisebb drágulást mérhetett a statisztika.

Amennyiben 500 milliárd forintra becsüljük a hazai polcokra kerülő termékekhez kötődő áfa-csalást, és a tízéves EU-tagsággal számolunk, akkor adódik, hogy évente átlagosan újabb és újabb 50 milliárd forintnyi áfa-bevételtől esett el az állam. Ha ezzel az éves 50 milliárd forintos bővüléssel számolunk tovább, akkor sok szempontból tekinthető a kalkuláció egyfajta felső becslésnek. Azt feltételezzük ugyanis, hogy ez az összeg most egyáltalán nem jelenik meg az árakban, tiszta kereskedés esetén viszont teljes egészében beépülne.

Ha tavaly 50 milliárd forinttal kisebb lett volna az áfa-csalás, és az beépül az árakba, akkor összesen ennyivel többe kerültek volna a háztartások által megvásárolt termékek. Tavaly a kiskereskedelmi forgalom 8249 milliárd forint volt, ebből mechanikusan az adódik, hogy az infláció növekvő áfa-csalás nélkül 0,6 százalékponttal magasabb lett volna. Ez nem elhanyagolható mérték, amennyiben az alapinflációs folyamatok ennyivel feljebb húzódnának, a jegybank már egyáltalán nem tudna kényelmesen az inflációs célra hivatkozva kamatot csökkenteni.

Persze azon túl, hogy nem ismerjük az áfa-csalás összegét, az is gond, hogy nem tudjuk, hogy csalás nélkül milyen mértékben próbálná a kereskedő az elmaradt hasznát áremeléssel ellentételezni. Az inflációra való hatás ráadásul még bonyolultabb, hiszen itt a csalás elterjedésének ütemére is csak egyszerűsítő feltételezést tudtunk tenni. További probléma, hogy nem tudjuk, hogy a KSH pontosan milyen termékek árát írja fel.