Így legyen ön is startupper!

2014.02.12. 19:40
Budapesten ma tényleg minden 20-35 év közötti startupper, vagy ha még nem az, akkor az szeretne lenni. Legalábbis ezt éreztük az Aarenson Consulting és a Moha első StartUp Állásbörzéjén és Konferenciáján.

Reggel kilenctől kora estig, az egyik teremben folyamatos előadásokkal, a másikban kiállítókkal zajlott az első magyarországi StartUp Day. A két épület két terme közé az ott megjelent legnagyobb pénzű befektető elektromos autóját állították be, mint motiváció. Működött.

Kiállítók voltak

Analogy Dialogue, Antavo, be-Novative, Bizsók, Brickflow, Canecom, Doctusoft, Intellisense, KPS Diagnosztika, Mammut Works, Maven 7, Moveo, Neticle, Real5d, Sopreso, Synetiq, ThermoFlash, Vsoft, Zlense, Cvonline.

Ha úgy képzeli, hogy egy StarUp Állásbörzére olyan, nagyrészt elszánt tekintetű inges, szemüveges fiatal fiúk és szorgalmasnak tűnő zakós lányok mennek el, akiknél mindig van valami okoskütyü, akkor nem téved. Szerdán is velük volt tele a terem, feszülten figyeltek és egymással beszélgettek, néha bocsánatot kértek azért, hogy állandóan idegen szavakat használnak, majd folytatták félig angolul, bizonyítva, hogy náluk már alap a vállalkozói sikerhez nélkülözhetetlen angolszász gondolkodás. Az Indexnek azt is elmondták, főleg azért jöttek, hogy megnézzék a kiállítókat, meg hogy milyen is egy ilyen állásbörze. Csak akkor maradtak csöndben, amikor példakápeik beszéltek a mikrofonba, de olyankor hallani lehetett a fogaskerekeket. Összefoglaljuk önnek a nap tanulságait.

Az első hazai startup állásbörze
Az első hazai startup állásbörze
Fotó: Huszti István

Miért akar mindenki startupper, magyarul vállalkozó lenni?

(Válaszok főleg a négy sikeres női vállalkozótól, Csikós Verától, Harangvölgyi Annától, Káldi Emesétől és Pethő Anikótól)

  • Mert alkalmazottként még senki sem lett milliomos („Mit keresünk egy állásbörzén? Az alkalmazotti pozíció legfeljebb az út lehet a cél felé.”)
  • Mert utálja a főnökét, nem tud felkelni, antiszociális, és főleg nem akar olyan ügyekért dolgozni, amit nem érez magáénak.
  • Mert egy vállalkozó irányíthat. („... és ha valaki irányítani akar, azt kedvezőtlen gazdasági vagy jogi környezet nem akadályozhatja meg”.)
  • Mert nagyon jó érzés látni, ahogy egy ötlet megvalósul. („De az sem baj, ha nem jön össze.”)
  • „És különben is, ha van valakinek egy ötlete, miért ne próbálná ki?”

Azért egy vállalkozónak sem könnyű:

  • Áldozatokat kell hozni, lehet, hogy hónapokig pénz nélkül kell élni.
  • Állandóan dolgozni kell, egy időre megszűnhet a magánélet.
  • Nem lehet akkor gyermeket vállalni, amikor éppen úgy adódna, lehet, hogy a munka miatt évekig kell halasztani.
  • Sok a stressz, nagyok a terhek, nem minden lelki alkat bírja.

Az ötletelők oldaláról tehát érthető a motiváció, de

miért éri meg a befektetőnek?

Alapesetben természetesen ő is a haszonra hajt. Kivéve az, akinek éppen van 3 milliárd forintja, és nem tudja, mihez kezdjen vele.

Ön mit csinálna 3 milliárddal?

Egy korábbi üzletének hála, 2008 környékén épp' 3 milliárdja volt Slezák Tamásnak is, a szerdán kiállított hófehér elektromos autó tulajdonosának. Érdekelte a zöldenergia, ezért telepakolta a házát napelemmel. Mivel még mindig rengeteg pénze maradt, más zöld ötletek után nézett, bele is szeretett egy szuperszónikusnak látszó elektromos autó tervébe. Nem nézett piaci elemzéseket, hogy kell-e ilyen gép a világnak, számolt azzal, hogy a befektetett tőkéje elveszhet. Rájött azonban, hogy ahhoz, hogy ilyen autókat építsen, 18 milliárd forint kell.

Slezák ezért egyelőre csak robogókkal foglalkozik és reménykedik az uniós támogatások és a crowdfunding erejében. „A robogó nem cél, ez egy eszköz”, mondta. A Moveo egy könnyű, összecsukható elektromos robogó, gyártása jövőre indulhat. Célja nem Magyarország, hanem a világ meghódítása, ingyenes marketingeszközökkel, vagyis blogokkal és a Facebookkal.

Károlyi Antal és Valner Szabolcs ennél profitorientáltabbak, ők nem is az örömökről meséltek, inkább arról, hogy angyalként – ahogy a befektetőket a StartUp Dayen emlegették – mire kell figyelni.

  • Az emberek legalább annyira fontosak, mint az ötlet, amin dolgoznak. Jó, ha a csapat már rég összeszokott, az ötletgazda pedig szívén viseli az ügyet és kitartó.
  • Tudni kell abbahagyni.
  • Több lábon kell állni – „a globális üzleti és pénzügyi összefüggések miatt bármikor, bárhonnan jöhet egy nem várt pofon” és akkor az egyik terv már be is fuccsolt.

$$$

A megszólalók szerint sok amerikai befektető szaglászik Magyarország körül, csak még nem tudják, hogyan lépjenek be, és zavarja őket, hogy nem eléggé dinamikus a környezet. A dinamikus piacon túl legalább még öt startup-jogban jártas jogászra is szükség lenne, és standard jogi anyagokra, hogy a ma még általában ötnapos döntéshozatal egynaposra csökkenjen, állítják a szakértők.

Major Gábor szerint ma rengeteg tőke van az országban, nincs annyi ötlet, mint amennyire lenne forrás. A befektetők között akad olyan, aki fél év alatt 30-40 üzletet indít be. Esetenként átlagosan 40-50 millió forintot fektetnek be, néha akár 100 milliót is. Ezek az összegek valószínűleg csökkenni fognak, a kisebb közösségi adományok és a crowdfunding egyre népszerűbb lesz.

Hogyan kezdjen hozzá Startupjához?

A befektetők és Major Gábor tanácsai alapján:

  • Találja ki, mit akar, lője be a célt.
  • Menjen ki külföldre, nézze meg, hogyan csinálják ott, ahol már ötven éve csinálják.
  • A megvalósításra szánjon 2-3 évet az életéből. Járjon be a konkurenciához, szerezzen magának egy coachot, és legyen annyira jó, hogy elkezdje csípni a nagyobb cégek szemét.
  • Bízzon magában, és ne lepődjön meg, ha nem pont oda jut, ahová eredetileg akart.
  • Ha sehová sem jut, akkor se szomorkodjon, mert a tapasztaltak szerint mindig jön egy újabb lehetőség.