Orbán: Mindig is volt egy magányosságtudatunk

Orbán Viktor csütörtökön Pekingben, a Kínai Társadalomtudományi Akadémián mintegy 120 ember előtt elmondott beszédében Közép-Európa infrastrukturális fejlesztésére invitálta a kínai befektetőket – írja az MTI.

Vasút északra, vasút délre

Erre szerinte azért van szükség, mert az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban nem ad pénzt az ilyen jellegű beruházásokra. Ez az állítás egyébként ebben a formában nem igaz, hiszen Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár tavasszal még az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Programban még mintegy 1800 milliárd forintos keretösszeget látott.

Orbán azt mondta, a közlekedésfejlesztésre annál is nagyobb szükség van, mivel a térség infrastruktúrája „félkész állapotban van”, nincs összekötve például észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és a Budapest és Varsó közti vasútvonal sem túl modern. Kérdésre válaszolva a Budapest–Belgrád-vonal modernizálását is szükségesnek nevezte.

Orbán szerint a fejlesztéseknek gátat szab az érintett országok tőkeszegénysége. Arra azonban van lehetőség, hogy Kína, ha nagy súllyal akar megjelenni a régióban, szerepet vállaljon Közép-Európa infrastruktúrájának modernizációjában. Ezen a téren Kína, Közép-Európa és az EU érdekei – Orbán meglátása szerint – találkoznak: „Ezért mi szeretnénk, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa és azon belül Magyarország fejlesztésébe."

Forever alone

A kormányfő a félórás beszédében kifejtette a szokásos történelemfilozófiai gondolatait is. Kijelentette: a világ egy teljesen új korszakba lépett, amelyben új gazdasági központok emelkednek ki.

Az EU azonban a válság sújtotta területek között van, ezért az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább: „Lassan kifogy a lábunk alól a talaj.” Ezen csak a közös pénzt használó tagállamoknak – tehát nem Magyarországnak – a mainál mélyebb integrációja, a monetáris, bank- és költségvetési unió létrehozása változtathat.

Közép-Európának ellenben Orbán szerint a válság nem bajt, hanem óriási lehetőséget hozott a változtatásokra. Magyarország ezt a lehetőséget 2010-ben meg is ragadta:

Magyarországnak mindig is volt egy sajátos magányosságtudata, hogy mi rokontalan nép vagyunk, hogy egyedül vagyunk, hogy nekünk saját magunknak kell megtalálni a megoldásokat, nekünk innovatív módon kell gondolkodni ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt a világgal. Ezek az ösztönök segítettek 2010-ben, hogy Magyarország a saját út kereséséhez kezdjen.

Ezután Orbán Viktor felsorolta az általa sikereknek tartott intézkedéseket, és kitért az unióval folytatott „megnyert” csatákra is. Leszögezte azonban, hogy ha Magyarország sikeres, az Európát is erősíti:

Tehát a viták ellenére meggyőződésem, hogy Brüsszel érdekelt a magyar sikerben, még akkor is, ha azt más módon érjük el, mint ahogy egyébként ők ezt tanácsolni szokták.