Ilyen 44 éve nem volt

Januárban stagnáltak az árak az előző évihez képest, ami elmaradt a várakozásoktól. Stagnáló infláció utoljára 1970 márciusban volt hazánkban. A háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.

A maginfláció 3,4 százalék volt, így továbbra is meghaladja az inflációs célt, azonban ezt egyszeri tényezők okozzák, amelyek az év során kiesnek a bázisból. A gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, a következő hónapokban visszatérhet az infláció, mivel az egy évvel ezelőtti háztartási energiaár csökkentés kiesik a bázisból, ennek hatását azonban tompítja, hogy egy évvel ezelőtt magas volt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek árbázisa. Így az első félévben 0,5-1 százalék között ingadozhat az infláció.

Az áprilisi gázárcsökkentés hatása májusban lép be, június-júliusban kiesik a szemétszállítási, csatorna-, vízdíjak csökkentése, ezzel szemben a második félévben kiesik a dohánytermékek árrésének emelése, valamint a banki szolgáltatások díjainak megugrása, szeptember-októbertől áram- és távhőár csökkentés lesz, így a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az infláció, majd decemberben felugrik 2,2 százalékra a háztartási energiaárak csökkentésének második körének kiesése, valamint az élénkülő belső kereslet miatt.

Így az eves átlagos infláció 1% lehet. Mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már igen szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.