Olivér
1 °C
5 °C

Nem a forintot kell félteni

2014.02.14. 14:00

Az elmúlt hetek a feltörekvő piaci devizák zuhanásáról szóltak, melynek során a kommentárok azzal magyarázták a felfordulást, hogy az amerikai jegybank (Fed) szigorít a monetáris politikáján, ami rossz a feltörekvő országoknak. Mindegyiknek, vagyis logikus, hogy minden feltörekvő devizának gyengülnie kell, írta a blogján Pénzügyi Szemle.

Kenneth Rogoff, a Harvard professzora ugyanakkor két megállapítást tesz: a Fed akciója csak egyetlen faktor ebben a történetben, és nagyon nem igaz az, hogy egy kalap alá kellene venni az összes feltörekvő piacot. A professzor hangsúlyozza, hogy ez a feltörekvő piaci pánik teljesen más, mint az 1990-es évek hasonló láncreakciói, amikor valóban egy kalapban voltak ezek az országok.

Legtöbbjük ugyanis fix árfolyamrendszert használt, amely rendszerek – a fenntarthatatlanság okán – szépen lassan egymás után összeomlottak. Most ugyanakkor teljesen más a helyzet, nincs egy nagy közös tényező a feltörekvő piacokon, ami mindenki alól kihúzhatná a szőnyeget. A kommentárok szerint a Fed szigorítása ez a közös faktor, Kenneth Rogoff azonban rámutat, hogy ez a folyamat teljesen eltérően hat az egyes feltörekvőkre.

Azok például, akik többletes folyó fizetés mérleget tartanak fenn, a költségvetésük pedig kiegyensúlyozott, nincsenek ráutalva a külföldi tőkére (Magyarország szerencsére ilyen), ők nincsenek nagy bajban.

Azok pedig, akik az USA-ba exportálnak, kimondottan örülhetnek az eseménynek, a Fed szigorítása ugyanis azt jelenti, hogy az USA gazdasága erős, ha pedig erős, akkor növelheti a feltörekvő piacokról érkező importját.

Az sem igaz ugyanakkor, hogy csakis a Fed szigorítása az aggodalmak forrása. A kínai lassulás a távol-keleti gazdaságokat fenyegeti, a japán jen gyengülése a dél-koreai exportőröket hozhatja nehéz helyzetbe, az amerikai palagáz-boom a mexikói és távol-keleti feldolgozóipar versenyképességét ronthatja, és ugyancsak megvannak a maguk politikai problémái a törököknek, oroszoknak, braziloknak is.