Bort és borászt is vitt magával Orbán Kínába

Borászt is vitt magával Kínába Orbán Viktor, írja a Sonline. A lap szerint a korábbi Év borásza Konyári Jánost vitte magával, aki egy együttműködési megállapodást írt alá Pekingben.

„Két éve exportálunk Kínába, tavaly közel ötvenezer palackot értékesítettünk az Ikon pincészet boraiból, s most öt évre szóló megállapodást kötöttünk. Ezen időszak alatt évi százezer palackra nőhet a kivitelünk” – mondta Konyári a lapnak. A borász, aki gyermekeivel a családi Konyári és a befektetői Ikon pincét is viszi, elmondta azt is, hogy Kínában ugyanolyan áron árulja a palackokat, mint itthon, az egyéb, például szállítási- vagy vámköltségeket már külföldön teszik rá.

Kína jelenleg a világ legnagyobb vörösborimportőre, 2013-ban 1,86 milliárd palackot rendeltek az országba, 136 százalékkal többet, mint öt évvel ezelőtt. Majdnem 90 százalékban csak vörösborokat importálnak, talán mert a piros szerencsés szín ázsiában, és még a kommunizmushoz is kötődik. Ezzel szemben a fehér a halál színe, így a fehérborok, rozék és a pezsgők háttérbe szorulnak.

Konyári Borbála azt nyáron a We Love Balatonnak is elmondta, hogy Kínába szánt boraikra külön címkéket terveznek, méghozzá helyiek javaslatai alapján. Ezért az exportált palackokra az egyszerű hazai fehér dizájn helyett erős vörös és arany címkék kerülnek, ugyanilyen okokból.

A Guardian által megkérezett szakértők szerint az új kínai őrület oka a kulturális változás, valamint az egyes társadalmi rétegek meggazdagodása. A tendenciák olyan erősek, hogy becslések szerint 2017-ig négymilliárd palackra nőhet az éves kínai borigény.

Ugyanakkor a szőlőtermesztés már helyben is működik, mennyiségét tekintve Kína a világranglista vezetője. Igaz, a szőlő nagy részéből Kínában nem bor lesz, de még így is benne vannak a bortermelési világranglista top 5-jében. Nem csoda, hogy itt nyitott meg tavaly a világ első szőlőterületekkel kereskedő ügynöksége, amely kifejezetten a Hongkong-környéki gazdagokat célozza. Addig azonban, hogy ott is minőségi bor készüljön, még hosszú az út.

„Kína ugyanis szinte még szűz terület ebből a szempontból, a szőlőtermesztés is ismeretlen, ezért aztán kínai partnereink többször jártak már nálunk és megnézték, lefilmezték a szőlőművelés, majd a szüret folyamatát is” – mondta Konyári a megyei lapnak. A borász valószínűleg a minőségi borkészítéshez szükséges szőlőművelésre gondolt, és nem az általános szőlőművelésre, vagy ha mégis, akkor kínai látogatásai során nem vette észre az 570 ezer hektárnyi szőlőt.

Míg tavaly öt százalékkal nőtt a kínai borimport, minőség tekintetében csak 0,5 százalékos volt a növekedés. Pedig Kínában nemcsak magyar oktatóvideókkal, de tanfolyamokkal is próbálnak felzárkózni. Ma Huiqinnek, aki tíz éve tart borkurzusokat, tavaly több mint négyszáz tanítványa volt, néhány éve viszont még csak egy-két tucat. Ráadásul ma már egyre többen érkeznek hozzá úgy, hogy van korábbi tapasztalatuk a borról, korábban ez sem volt jellemző. A kínai borásztanulók egyébként főleg Franciország iránt érdeklődnek, a Bordex-ban borászatot tanulók közül a kínaiak aránya most 30 százalék.

Konyári főleg cabernet merlot, cabernet sauvignont és pinot noir-t küld Kínába, ahol azonban az emberek még csak különleges alkalmakkor bontanak palackot. A jövőben ez is megváltozhat.