Vilhelmina
11 °C
16 °C

Így nem nő 27 százalékkal a magyar GDP

2014.02.16. 07:52
Éppen harminc éve, hogy elkészült a világ első genderköltségvetése, vagyis a nemek esélyegyenlőségét segítő nemzeti büdzsé. Azóta több országban sikeresen alkalmazzák ennek mutációit és élvezik hasznait, Magyarország viszont máig nem kért ebből. Sőt, egyelőre itt szinte mérni is lehetetlen a kormány döntéseinek nemekre gyakorolt hatásait. Azért van, aki nemrég megpróbálta.

Éppen harminc éve, 1984-ben készült el az első genderérzékeny költségvetés Ausztráliában, akkor még női költségvetés néven. Célja a nők helyzetének javítása volt, de nem sikerült akkora hatást elérnie, hogy az egész világ azonnal kövesse a példát. A gender budgeting különböző formái ennek ellenére mára már a világ csaknem 70 országában megjelentek, különösen sikeresek Észak-Európában és Spanyolországban. Magyarországon eddig nem indult olyan makroszintű program, amely a nők és férfiak esélyegyenlőségét a költségvetésen keresztül próbálta volna elérni.

De mi az a genderköltségvetés?

A nemzeti költségvetés az a kormányzati eszköz, amely a legnagyobb hatással van mindennapjainkra, ezért alkalmas lehet a nők és férfiak közötti munkaerő-piaci és más szakadékok csökkentésére is.

A nemek költségvetése nem jelent külön női és férfi költségvetést, és azt sem, hogy minden tételnek egyformán kellene hatnia mindkét nemre. Célja, hogy a források hatékonyabb elosztásával vagy akár az adók révén jobban kielégítse a nemek különböző igényeit, így hatékonyabbá tegye a gazdaságot, segítse a növekedést és az ország versenyképességét.

Mivel válság idején nemcsak a társadalmi osztályok, de a nemek közti különbségek is nőnek, ilyenkor erre különösen nagy szükség van.

Csaknem hetven országban

2003-ban a mexikói kormány a teljes költségvetés 0,85 százalékát a genderegyenlőséget támogató programokra irányozta elő, amelyekről azóta tizennégy minisztérium köteles negyedévenként beszámolni. A 2000. évi francia költségvetési törvény előírja a kormánynak, hogy a nemek közti egyenlőséget segítő juttatásokról minden évben költségvetési mellékletet nyújtson be. Spanyolországban is törvényileg szabályozták, hogy minden kormányzati projekthez és szabályzathoz jelentést kell készíteni annak gender hatásairól. Svédországban minden minisztérium köteles a genderegyenlőséget segíteni a költségvetési törvényjavaslatban megjelenő programjaikban. Bécsben 2005 óta alkalmazzák a gender költségvetést, 263 tételen keresztül vizsgálják az egyenlőségi kritériumok érvényesülését.

Nézzünk egy példát kicsiben. Nagy Beáta és szerzőtársai 2010-ben megjelent könyvükben, a Gender budgeting kézikönyvben három magyarországi önkormányzat költségvetését vizsgálták meg a nemekre gyakorolt hatások szempontjából.

Megnézték a hivatalok és a képviselőtestületek nemi arányait és egyes nemekre érzékeny önkormányzati lépéseket, például hogy teljesítették-e a gyerekes anyák kéréseit a kutyafuttatókkal vagy alacsony padlós buszokkal kapcsolatban. Ezen kívül vizsgálták a helyi kulturális és sportéletet, és kiderült, hogy a szigetszentmiklósi kultúrházba főleg nők járnak, így a közpénzekből itt inkább ők részesednek, a sportegyesületben viszont háromszor annyi a férfi, mint a nő. (A tanulmány letölthető az Academia.edu-ról.)

Ugyanez, csak nagyban

Igaz, a nemzeti költségvetések hagyományosan nem kedveznek sem a nőknek sem a férfiaknak, és a készítésükhöz használt statisztikák gendervakok, a már meglévő különbségek kompenzálását sem segítik, vagy még mélyítik is a nemek közti különbségeket, állítja Szekeres Valéria. Az Óbudai Egyetem docense ezért most készített egy hazai adatokat elemző tanulmányt a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) felkérésére.

Szekeresnek nehéz dolga volt, mert a kormányzati lépések genderkövetkezményeinek felméréséhez külön nőkre és külön férfiakra vonatkozó adatok kellenek a politikai döntések összes szintjén. A magyar költségvetésnek viszont nem volt sem ilyen kettébontott adatsora, sem egységes, egymással összehasonlítható formátuma 1989 és 2013 között.

A korábbi kormányok sem törekedtek a genderköltségvetés irányába, habár a szocialisták alatt még működtek a nők és férfiak helyzetét vizsgáló bizottságok

– mondta Szekeres az Indexnek. Ő 2009-ben még kormányzati megrendelésre is készített gender mainstreaming-tanulmányt, de szerinte „a Fidesz erősödésével lehúzták a témát, 2010 után pedig szalonképtelen szóvá vált a gender”.

Munka > bér > nyugdíj

Szekeres azért így is meg tudta állapítani, hogy a nők jelentős része Magyarországon is az informális szektorban dolgozik (ilyenek az alkalmi vagy a mezőgazdasági munkák), ahol a bérek alacsonyabbak. Tipikusan női foglalkozások a gondoskodási tevékenységek (care economy) is, elsősorban az oktatás, az egészségügy és a háztartásbeli munkák.

Az általános iskolákban a női tanárok aránya 85 százalék volt tavaly. A tanítók nettó körülbelül 117 ezer forintos kezdő fizetésre számíthattak, ezzel egyidőben a jellemzően férfi informatikusok és mérnökök 212 ezres és 190 ezres jövedelemre, írja a tanulmány. 

Szekeres a számok mellé azt is odateszi, hogy „a (tanítói) szakma meg nem becsülése alapvetően a nők teljesítményének el nem ismertségét jelenti”.

A nők aránya az általános iskolai tanítók, tanárok között és anyagi elismertségük a szellemi dolgozókhoz képest
A nők aránya az általános iskolai tanítók, tanárok között és anyagi elismertségük a szellemi dolgozókhoz képest
Fotó: Szekeres Valéria / KSH

A középiskolai tanárok körében 70 százaléknyi a nő, viszont a középiskolai vezetőket vizsgálva már csak 40 százalék. Az egyetemeken, főiskolákon nyelvtanár, tanársegéd és gyakornok beosztásban még legalább 50 százalék, de utána a női tanárok aránya már csak 20 százalék, az intézményvezetők között pedig csak 10 százaléknyian vannak, 2011-ben ez 6 százalék volt.

Ez a helyzet annak ellenére áll fenn, hogy valamivel több nő szerez diplomát, mint férfi. Szekeres szerint a magasan képzett nők alacsony szintű foglalkoztatottsága az első számú példája, hogy a döntéshozók nem használják ki a drágán megszerzett tudást.

Dr. Szöszi?

A hazai kutatók között a nők aránya mostanra nem sokkal több, mint 30 százalékra csökkent, a természettudományi és műszaki területeken alig több mint 20 százalék.

A doktori fokozattal rendelkezők körében 2006 óta rendkívül magas a férfiak aránya, a műszaki és az agrártudományok területén közel 100 százalék. A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai között 6,2 százaléknyi nő volt 2011-ben. 

A férfiakat 11-13 százalékkal nagyobb arányban foglalkoztatják hivatalos formában; a nők munkaidő-szerkezetében az informális foglalkoztatottság és az otthoni munka dominánsabb.

A bruttó bérek és a nők 24-33 százalékkal rosszabb pozíciója természetesen a későbbi nyugdíjakra is kihatnak. A tanulmány 2005-2012 között hasonlította össze a férfiak és nők nyugdíjait. A különbség minden évben 14-18 százalékos volt a férfiak javára.

Bér > adó

Alacsonyabb keresetük miatt a nők kisebb mértékben járulnak hozzá a közvetlen adókhoz, például a jövedelemadóhoz, viszont nem férnek hozzá bizonyos kedvezményekhez, amely a magasabb keresetűeknek jár – állítja a tanulmány.

Szekeres megjegyzi azt is, hogy a 2010-as adóváltozások is pontosan ebbe az irányba hatottak: az átlag alatti keresettel rendelkezők jártak rosszabbul. A nőknél a 2009-es adatok alapján ez az arány 71 százalék, míg a férfiaknál 67 százalék. A kutató ezért a progresszív adózást támogatná, hogy kisebb kulccsal adózhassanak az alacsonyabb jövedelműek.

De a közvetett adók (ilyen például az ÁFA) is eltérően hatnak a nemekre. A nők ugyanis hajlamosabbak többet költeni olyan élelmezési, oktatási és egészségügyi célokra, amelyek a gyerekek jólétét növelik és képességeiket fejlesztik, míg a részvények, értékpapírok nagy részét férfiak birtokolják, az azok után járó kamat és részesedés őket illeti. Egyébként a feketegazdaságban és az adóelkerülés más formáiban a nők jelenléte alacsonyabb a férfiakénál.

Ezen felül a nők gyermekvállalás miatt hosszabb időre kieshetnek a munkából, és a nemek közti szegregáció is folyamatosan jelen van. A CEDAW-alapelvek ezért azt is megfogalmazzák, hogy a kétkeresős családmodellt kellene leginkább támogatni, ott kellene mérsékelni az adókulcsot.

Gyermekgondozásban fellelhető nemek közötti különbség (15-74 éves korú férfiak átlagos napi időfelhasználása, ha a nők ráfordítása 100%)
Gyermekgondozásban fellelhető nemek közötti különbség (15-74 éves korú férfiak átlagos napi időfelhasználása, ha a nők ráfordítása 100%)
Fotó: Szekeres Valéria / KSH

Ahhoz azonban, hogy mindkét fél dolgozhasson, nem árt, ha otthon is egyenlően osztják el a házimunkákat. Szekeres ábráján jelenleg az látszik, hogy egyedül a megyeszékhelyeken törekednek a párok a gyerekneveléshez kapcsolódó feladatok egyenlőbb elosztására, Budapesten egyértelmű a visszaesés 1987 és 2010 között. A kutató szerint ez azt jelenti, hogy erősödtek a sztereotípiák, de az információ hiánya vagy eloszlásának egyenetlensége is lehet az ok.

Az ördögi kör

Szekeres szerint a már évtizedek óta létező sémák nem a fejlődés irányába hatnak. A mérnöknők elhelyezkedése például azért nehézkes, mert „a potenciális foglalkoztatónak nincsen arról ismerete, hogy a férfi-domináns környezetbe ők miképpen illenek bele” – mondja.

De mivel kevés a nő ebben a szektorban, nem is lesz több a tudás vagy tapasztalat az ő teljesítményükről. Ezek a piaci tökéletlenségek. Az intézményi szintű hibák pedig azt eredményezik, hogy a nők az alacsonyabb bért kínáló státuszokban rekednek.

Oktatási kiadások a költségvetés kiadási főösszegének százalékában
Oktatási kiadások a költségvetés kiadási főösszegének százalékában
Fotó: Szekeres Valéria / KSH

Pedig a nők oktatását nem szabad háttérbe szorítani, 2009-es számítások szerint a fejlődő országok gazdasága 0,5-1 százalékkal növekedne, ha a nemek egyenlően részesülnének az oktatásban.

Magyarországon az oktatásra fordított kiadások 2003-ban, majd 2008-ban kezdtek csökkenni. Az viszont, hogy a kormány az érettségizőket a természettudományos pályákra próbálja irányítani, főleg a lányokra üt vissza Szekeres szerint, mivel azoknak a lányoknak, akik mégis a bölcsészképzéshez ragaszkodnak, komoly összegeket kell fizetniük az oktatásért.

Ráadásul ha egy családban nincs pénz az összes gyerek taníttatására, a lány szorulhat háttérbe a fiúval szemben

- mondja a kutató.

Azt a tanulmány is elismeri, hogy általában a nők magasabb képzettsége nem feltétlenül jelent munkaerő-piaci hasznot, magasabb vagy kiegyenlítettebb béreket. De megjegyzi azt is, hogy csapda, ha a kormány erre hivatkozva nem ösztönzi a lányok taníttatását.

Szekeres szerint Magyarországon is nagy szükség lenne a Lányok Napjára, amelyen Nyugat-Európában a jól fizető műszaki szakmákkal ismertetik meg a középiskolás lányokat. (Itthon ez egyelőre a Nők a Tudományban Egyesület és támogatói segítségével szűkebb körben működik.)

A láthatatlan gazdaság

Persze a láthatatlan gazdaság még komolyabb fellendüléséhez nem kell diploma. Láthatatlan gazdaságnak a közgazdászok tulajdonképpen a házimunkát, pontosabban annak nem mérhető eredményeit nevezik.

Az UNDP 1995-ös becslése szerint a fizetetlen munka értéke a jelenlegi bérviszonyok között globális szinten a teljes kibocsátás 70 százalékát teszi ki, és ennek csaknem háromnegyedét a nők termelik. Ezért azonban a nők elmulasztott lehetőségekkel, elszalasztott bérekkel, gazdasági kiszolgáltatottsággal, esetleg társadalmi kirekesztettséggel és a nők közötti hatalmi aszimmetriával fizetnek, állítják közgazdászok. 

A sok veszteséget a gyermeknevelési támogatások csak kis mértékben kompenzálják, ezért a szakemberek inkább a közszolgáltatások kiépítésével, a gyermekelhelyezési- és oktatási intézmények finanszírozásával orvosolnák ezt is.

Szociális ellátások nagyságának alakulása az 1990-es árakon
Szociális ellátások nagyságának alakulása az 1990-es árakon
Fotó: Szekeres Valéria / KSH

Az áremelkedési hatásoktól megtisztított grafikon a szolgáltatásbeli és pénzbeli támogatásokat hasonlítja össze. Ebből az látszik, hogy az állam tizedét költi az ellátórendszerre, mint a gyermekgondozási segélyre és támogatásokra. Pedig a tanulmány szerint a pénzek sokkal inkább célba érnének az intézményekben, mint a magánszemélyeknél, és a nők is függetlenebbek lennének, ráadásul a láthatatlan gazdaság egy része láthatóvá válna és hozzájárulna a GDP-növekedéshez.

A gyessel és gyeddel kapcsolatos intézkedések megpróbálják kivonni a nőket a munkaerőpiacról, a kormány ezzel is csökkenti a munkanélküliségi rátát

– mondja Szekeres. Szerinte „ez nem korszerű nézet”, és minél több időre esnek ki az anyák, annál nehezebben illeszkednek vissza.

Ezt kéne tenni a 27 százalékért

Szekeresék szerint azzal mindenki jól járna, ha a nemek egyenlőek lennének a munkaerőpiacon, a hazánkat is magába foglaló OECD országaiban ugyanis a nők foglalkoztatottságának növekedése, a nemek egyenlőbb lehetőségét biztosító jóléti szolgáltatások, valamint háztartási munkamegosztás együtt jár a gyermekvállalás emelkedésével.

2009-es kutatások azt is egyértelműen kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol több nő dolgozik felelős beosztásban, nagyobb az egy főre jutó bruttó hazai termék. Löfström szerint, ha a hazai munkaerőpiacon a nők foglalkoztatottsági és termelékenységi szintje elérné a férfiakét, akkor Magyarországon a GDP 27 százalékkal emelkedne – nyilván nem egyik évről a másikra, hanem évről-évre apránként, elosztva.

Nagy Beáta, Kürtösi Zsófia és Szekeres Valéria 2010-ben arra jutottak, hogy a magyarországi városok nem veszik figyelembe a nők és a férfiak eltérő érdeklődési köreit, élettereit, feladatait, és ha vannak is ezekről feltevéseik, felméréseik nincsenek. Helyi szinten nincs politikai akarat, sem koncepció a nemek különböző igényeinek kielégítésére költségvetési szinten.

Szekeres szerint ez országos szinten is igaz, és a parlamenti létszám csökkenésével még kevesebb lesz az esély a változásra. Szerinte a legtöbb pártnál szóba sem kerül a genderköltségvetés lehetősége, Bajnai Gordon legfeljebb elvi szinten foglalkozik vele, és bár az LMP tett lépéseket, Ertsey Katalin távozásával ott is háttérbe szorulhat a nők ügye. 

Szekeresék szerint előrelépésre eleve csak akkor lenne lehetőség, ha a szereplők – a kormány és az azt ösztönző civilek – középtávon gondolkodnak, mert az előnyök csak akkor haladják majd meg a plusz munkát és fáradtságot.

Emellett specifikus, jól beazonosítható törekvéseket kell megfogalmazni. Például ilyeneket:

  • Növelni a bölcsődék, óvodák, iskolák számát és hozzáférhetőségét – ez javítaná a nők munkaerő-piaci helyzetét.
  • Támogatni a háztartási munkamegosztást – ez növelné a gyermekvállalási kedvet.
  • Növelni az általános iskolai tanárok bérét – ez ösztönözné a férfiak tanítói munkavállalását, megbecsültebb és kiegyenlítettebb lenne a szakma.
  • Kiegyenlíteni a lehetőségeket az oktatásban, főleg a tudományos és doktori képzésekben – ugyanis, ahogy már megfogalmaztuk, a több női felsővezető jobb gazdasági teljesítményt jelenthet.