Emma
3 °C
10 °C

Az történt az év 7. hetében

Örüljünk, mert ilyen hetünk rég nem volt

Az történt az év 7. hetében

2014.02.16. 14:08 Módosítva: 2014-02-16 14:09:13

Akármi is történik a magyar gazdaságban, hamarosan olyan módon fogjuk tudni értelmezni azt, amit Matolcsy és csapata is jóváhagy. Lesz pénz arra – öt év alatt tízmilliárd forint –, hogy a hagyományostól eltérő közgazdasági racionalitást is be tudjuk fogadni. Legalábbis abból a kevés konkrétumból, amit eddig megtudtunk az Magyar Nemzeti Bank pénteken bejelentett Pallasz Athéné Közgondolkodási Programjából, erre következtethetünk.

De lássuk előbb, mik voltak a legfontosabb dolgok, amik a héten történtek a gazdaságban:

  • Váratlanul nagy volt a tavalyi utolsó negyedéves magyar GDP.
  • Fontos előzetes döntést hozott a devizahitelekről az Európai Bíróság.
  • Felvásárlási pletykák köröznek a Magyar Telekomról.

Hol ez a nagy növekedés?

Tavaly a negyedik negyedévben 0,6 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye, mint a megelőző három hónapban, éves összehasonlításban pedig 2,7 százalékkal volt nagyobb a gazdaság. Ez derült ki a KSH gyorsbecsléséből. A részletes adatokat még nem ismerjük.

Az elemzők előzetesen 2,3 százalékos GDP-bővülésre számítottak, vagyis az adat kellemes meglepetés volt. Utoljára 2006-ban volt ennél nagyobb negyedéves GDP-bővülés. A magyar gazdaság teljesítménye ezzel tavaly az utolsó negyedévben meghaladta a 1,5 százalékos szlovák és a 0,8 százalékos cseh növekedést is.

Örülhetünk? Visszatért a dinamikus, gyors és fenntartható növekedés? Sajnos sok minden arra utal, hogy nem. Az mindenképpen jó jel, hogy tavaly folyamatosan egyre gyorsabb növekedésre voltunk képesek. De az építőipart az állami megrendelések hajtják, a fogyasztást pedig a rezsicsökkentés és a nyugdíjemelés. Segített az uniós pénzek lehívásának felpörgetése, az európai ipari megrendelések növekedése és a mindig nagy kilengéseket mutató mezőgazdaság is.

A javulásban általában is jelentős szerepet játszik, hogy iszonyatosan alacsony bázisról, több éves recesszió után bővülünk. A magyar gazdaság fundamentális növekedési képessége pedig továbbra is a nullához van közel.

A kormány mindeközben költi a pénzt rendesen, újabb 7,5 milliárd forintot vett ki a költségvetés általános tartalékából: jut pénz sportcsarnokra, bányászati hivatalnak, iskolafejlesztésre, a miniszterelnökség beruházásaira. A tartalékból idén már 13 milliárd forintot költött a kormány, ám a fennmaradó keret így is eléri a 99,7 milliárd forintot – lesz még miből költeni a választások előtt.

Lassan őröl a devizahiteles jogi gépezet

Nagy hete volt a devizahiteleseknek is: két bírósági ügyben is fejlemény történt. Ezek azért fontosak, mert a kormány még tavaly az ellentmondásos bírósági döntésekre hivatkozva jogi útra terelte a korábban, a választások közeledtével belengetett legújabb devizahiteles mentőcsomagot. Ha szerencséjük van, nem csak a választásokig, hanem addig húzhatják az ügyi jogi részét, amíg a devizahitel-probléma a hitelek lejárata miatt egyébként is megoldódik.

A hét mérlege:

Utóbbi kimondta, hogy a magyar Kúria vizsgálhatja majd a szerződések tisztességtelenségét. Valószínű, hogy bele tud majd nyúlni a szerződésekbe, viszont a szerződések megsemmisítésére nem kell számítani. Végleges döntés valamikor tavasszal születhet; a tapasztalatok szerint nem jellemző, hogy ettől eltér majd. Amikor a Kúria újra napirendre veszi az ügyet, bőven nyáron járunk majd.

Sokatmondó lehet, hogy a Lázár János által egy héttel korábban, a semmiből felvetett deviza autóhiteles-mentésről semmi újdonságot nem tudhattunk meg.

A héten

A forint gyenge, a Telekomot elvihetik

A forint 307,7-nél kezdte a hetet az euróval szemben, majd 308,8-nál fejezte be, de ezeknél a szinteknél szinte csak feljebb járt: a heti mélypontot csütörtökön ütötte meg 313 forintnál, és egyébként csak kedden volt huzamosabb ideig 310 alatt.

Ez arra utal, hogy a befektetők továbbra is aggódnak az alacsony magyar kamatszint miatt. Abba viszont már belenyugodtak a piaci szereplők, hogy nincs mit tenni, az MNB ha törik, ha szakad, kamatot csökkent. Ez jövő kedden fog eldőlni. Addig vannak, akik szerint a legrázósabb helyek közé tartozunk, a magyar jegybank a tűzzel játszik, mások szerint viszont nem vagyunk akkora bajban. Jó hír, hogy az ország legnagyobb finanszírozója, a Templeton még nem hagyott el minket.

A tőzsdében mindeközben a Magyar Telekom tartotta a lelket:

   6. heti záró 7. heti záró
BUX 18 106 18 249
OTP 4270 4210
Mol 13 740 13 750
Richter 4020 3999
Magyar Telekom 305 332

Ez nem is csoda, hiszen nagy sztori bontakozott ki: miután a Magyar Telekom többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom felvásárolta cseh leánycégét, futótűzként terjedt a pletyka, hogy a magyar távközlési vállalatra is ajánlatot tesz. Ez logikus lenne, hiszen úgy tűnik, egy vállalatban akarja összevonni az összes európai tevékenységét.

Ez azt jelentené, hogy az Egis után újabb blue chip tűnne el a tőzsdéről, másrészt viszont a mostani részvényesek jelentős prémiumot várhatnak. Nem meglepő hát, hogy közel tíz százalékot emelkedett a héten a Telekom, annak ellenére, hogy a pletykát hivatalosan cáfolták.

Nem csak a Telekomnál téma az eladás: a 2013-as év üzletembere Vinnai Balázs, is eladta a cégét, a digitális bankolásban tevékenykedő IND Groupot. A vevő egy nagy amerikai cég, a Misys.

Januárban egyébként 2641 cég szűnt meg Magyarországon. Mindez még a 2012-es nagy felszámolási hullám eredménye.

Mindörökké 1970: elrejtőzött a drágulás

Újra megtörtént, ami utoljára 1970 márciusában: az infláció egészen pontosan nulla volt 2014 januárjában. A háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak. A gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt.

Aki nem tudta volna, hogy mi volt 2013 a mezőgazdasági áraknál, elmondjuk: a Nagy Krumplidrágulás éve volt. A krumplitermelők biztos örülnek ennek, a cukorrépatermelők viszont lázadnak. Azt is megtudhattuk, hogy tíz év alatt eltűnt kétmillió magyar sertés. A Tokaj-háborúban pedig úgy tűnik, csatát vesztettünk a szlovákokkal szemben.

Külföldön is csak a bankokkal van a baj

Több ijesztő bankhír is érkezett határainkon túlról. Ausztria a jelek szerint megunta a 2009-ben államosított – egy időben nálunk is aktív – Hypo Alpe Adria bank fenntartását, hagynák csődbe menni. Egyes értékelések szerint félő, hogy ez megrengeti majd a befektetői bizalmat az osztrák bankrendszerben, így az Erstének és a Raiffeisennek is van félnivalója.

Ukrajnában a Brokbiznesz nevű bankkal kapcsolatos félelmek miatt kezdtek bankpánikról beszélni. A tizenhatodik legnagyobb ukrán bank fiókja előtt méretes sorok alakultak ki, a betétesek megrohanták az ATM-eket.

Az Európai Központi Bank pedig eddig a legerőteljesebb jelzését adta annak, hogy a negatív a kamatráta bevezetését tervezi. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a bankok fizethetnének azért, hogy az EKB-nál tarthassák a pénzüket. A szinte példátlan ötlet mögött az az elgondolás, hogy ezzel is arra ösztönöznék a túl passzív bankokat, hogy hitelezzenek.

A brit Barclays pedig mit jelentett be, miután kiderült, hogy minden soron a vártnál rosszabb eredményt ért el, és kirúgnak 12 ezer embert? Természetesen azt, hogy tíz százalékkal növelik a céges bónuszokat.