Katalin
3 °C
9 °C

Matolcsyék már megint kamatot vágtak

2014.02.18. 14:01 Módosítva: 2014-02-18 14:50:18

Minden eddiginél kisebbre, 0,15 százalékponttal 2,7 százalékra vágta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. Az elemzők többsége 0,05-0,10 százalékpontos enyhítésre számított.

Az alapkamat szintje így már kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Bár Matolcsy György korábban további csökkentésről beszélt, elemzők arra számítanak, hogy a jegybankelnök most már óvatosabb hangvételre vált, és lassítja, vagy teljesen leállítja az enyhítés ütemét.

 

Különösen azok után, hogy a forint az utóbbi hetekben nagyot gyengült, az euró árfolyama 313 forint felett is járt már, és kedden reggel is még 308 forint körül mozgott. A gyenge forint nem csak a devizahiteleseknek árt, az idei költségvetést is 300 forint alatti euróval tervezték, jelentős elcsúszást jelentene a tervezettnél gyengébb árfolyam.

Varga már üzent

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden reggel már úgy fogalmazott, reméli, hogy Matolcsyék felelősen döntenek, a gyenge forint ugyanis részben az alacsony magyar kamatszinttel is összefügg.  

Nem utaltak a folytatásra

A korábbi kamatvágásokat követő monetáris tanácsi indoklásoktól eltérően a testület keddi közleményében nem szerepelt a további monetáris enyhítésre vonatkozó utalás, a tanács csak annyit írt, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni. A tanács a keddi döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre. A monetáris tanács kiemelte: a monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

A legutóbbi, január 21-i ülésen 0,15 százalékponttal 2,85 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat, noha az elemzők többsége már ekkor is ennél visszafogottabb, 0,1 százalékpontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 0,10 százalékpontos vágásra.

Egyébként jelzésértékű, hogy már hetek óta kedden az aktuális jegybanki alapkamat felett alakult a három hónapos diszkontkincstárjegy aukció átlaghozama is. Az MNB kamatcsökkentési lehetőségei határán áll.

Veszélyes játék

Az Equilor elemzésében figyelmeztet, a tartósan gyenge forint több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció miatt a következő negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekről közelebb kerülhetünk a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz. A Növekedési Hitelprogram mellett a februári bázisból kieső első rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat.

Ezen kívül pedig az államadósság szintjét is feljebb tornázhatja a gyenge forint. Egy ideges környezetben a befektetők a hazai makromutatók helyett a szűkülő kamatprémiumra és a refinanszírozási kockázat növekedésére fókuszálhatnak. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése akár tartósan magas EUR/HUF árfolyamot is hozhat. Matolcsyék rosszabb esetben idővel akár arra is kényszerülhetnek, hogy azonnali és jelentős kamatemelést jelentsenek be a piac megnyugtatására.

A vártnál nagyobb kamatcsökkentés bejelentésée után gyengült a forint: az euróval szembeni árfolyama a 310-es szint fölé került.

    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    A döntés nem veszi figyelembe a piacot

    Véleményünk szerint a mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés növekedési kilátásainkat már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot

    - mondja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. 

    A globális hangulat ugyan kicsit javult január végéhez képest, azonban a stabilizáció részben pont annak köszönhető, hogy a nehéz helyzetben lévő országok jegybankjai kamatemeléssel reagáltak.

    Szerinte az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést, hisz a trendet jobban megragadó maginfláció három százalék felett van, és az MNB legfrissebb Inflációs Jelentése szerint az előrejelzési horizonton a pénzromlási ütem visszaemelkedik a jegybanki három százalékos cél közelébe. 

    Az MNB mai döntése nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit. Jó lenne tudni, hogy az MNB hogyan értelmezi a közleményeiben rendszeresen szereplő óvatos kamatcsökkentés kifejezést, és mit gondol az enyhítési ciklus végpontjáról?