Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Omlik a barikád pálinkás szabadságharcunkban

2014.02.21. 11:30
Sem a bíróság, sem a minisztérium nem tud közelgő ítéletről pálinkaügyben, mindenesetre az, hogy a magyar házi főzés adómentességét előbb vagy utóbb az unió elbuktatja, a kezdetektől biztosra vehető volt. Az EU rettentő szigorú jövedéki ügyekben, mentességet leginkább a csatlakozáskor harcolhattunk volna ki magunknak. A 2010 óta legális, adómentes házi főzés egyébként alaposan felforgatta a magyar piacot, sokan vettek főzőt otthonra, nehezen visszafordítható folyamatok indultak el. Nagy büntetést fizethetünk, ha az ítélet ellen szegülünk. A szeszipari cégek attól félnek, hogy végül ez az ostor is rajtuk csattan majd.

Bukik a szabadságharc pálinkafronton, az Európai Bíróság hamarosan elmeszeli a magyar házi pálinkafőzést – kongatta meg a vészharangot egy héttel ezelőtt a Magyar Nemzet. A napilap azt írta, az NGM-ben már készülnek a vészforgatókönyvvel, a tárcánál keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel Magyarország valahogyan megőrizheti a házi pálinkafőzés adómentességét.

Még csak az árnyékokkal harcolunk

Hétvégén Orbán Viktor is az uniótól való magyar függetlenségre, önállóságra húzta fel évértékelő beszédét, és ha konkrétan a pálinka ügyét nem is említette, az erről szóló hírek kétségkívül jól jöttek mondanivalója megtámogatására. Az utóbbi időszakban ugyanis elég kevés látványos, megjegyezhető súrlódás volt hazánk és az unió között.

Utóbb aztán kiderült, sem az Európai Bíróság nem tűzte még ki az ítélethirdetés időpontját, és mint azt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól megtudtuk, hozzájuk sem érkezett jelzés az éppen egy évvel ezelőtt indult eljárással kapcsolatban.

Lapunknak azt mondták, mivel nincs ítélet, egyelőre a lehetséges hatásokat sem tudják felmérni. De egyébként is, szerintük Magyarországot más tagországokhoz hasonlóan megilleti az adómentes házi főzés joga.

Bármikor beüthet

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne készülhetnének vészforgatókönyvvel a negatív bírósági döntésre, az ugyanis, hogy bukik a magyar liberalizáció, az első pillanattól fogva benne van a levegőben. Néhány hónappal ezelőtt éppúgy, mint néhány hónap múlva.

Szárított gyümölcsök pálinkával. A Bakonyban található erdei vadgyümölcsökből készít pálinkát a csetényi Varga László pálinkafőző-mester. Az 1967-ben épült pálinkafőzdében a régi, hagyományos rézüstös, fatüzeléses rendszerben készítik a pálinkát. Olyan erdei gyümölcsöket erjesztenek, például csipkét, bodzavirágot, galagonyát, amelyekből ritkán készül pálinka. A termékek között megtalálhatóak a fekete ribiszkéből, szamócából, naspolyából, birsalmából készült kisüsti párlatok is.
Szárított gyümölcsök pálinkával. A Bakonyban található erdei vadgyümölcsökből készít pálinkát a csetényi Varga László pálinkafőző-mester. Az 1967-ben épült pálinkafőzdében a régi, hagyományos rézüstös, fatüzeléses rendszerben készítik a pálinkát. Olyan erdei gyümölcsöket erjesztenek, például csipkét, bodzavirágot, galagonyát, amelyekből ritkán készül pálinka. A termékek között megtalálhatóak a fekete ribiszkéből, szamócából, naspolyából, birsalmából készült kisüsti párlatok is.
Fotó: Nagy Lajos

A pálinka-szabadságharcot Orbán Viktor még 2010-ben jelentette be a 29 pontos, első gazdasági akciótervének ismertetésekor. Már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után sejteni lehetett, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak. Ezután az Európai Unió képviselői a júliusi megszakadt hiteltárgyalásokon tették egyértelművé: uniós jogot sérthet a párlatfőzés jövedékiadó-mentessége. 

Ez most a magyar szabály

Úgy írták át a jövedéki adóról szóló szabályokat, hogy minden nagykorú magyar állampolgár évi ötven liter gyümölcspárlatot főzhessen le magánfőzésben adómentesen. A szabályozás értelmében a bérfőzetés is magánfőzésnek számít, míg az ötven literes korlát a 86 alkoholfokos párlatra vonatkozik, vagyis 43 fokos párlatból akár 100 litert is elő lehet állítani (a gyümölcspárlat és a pálinka között az a különbség, hogy utóbbi a pálinkatörvény előírásai, tehát szigorúbb szabályok szerint készülő párlat).

Az Európai Unióban ugyanis szigorú előírások vannak a jövedéki termékek adóztatására, hazánk pedig a 2002-es csatlakozási tárgyalásokon arról állapodott meg Brüsszellel, hogy a bérfőzést is meg kell adóztatni. Csupán annyi mentességet kaptunk, hogy a magyar kormány a nemzeti adószabályokban az ilyen főzésre ötven százalékos kedvezményt adhat. A derogációt azonban a szlovákokhoz hasonlóan csak 2015-ig kaptuk meg, vagyis legkésőbb addig ezt a kedvezményes pálinka- vagyis párlatfőzést is meg kellene szüntetni.

Hagyomány a pálinka, de nem az adómentesség

A Nemzetgazdasági Minisztérium az Indexnek úgy nyilatkozott, a házi pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, ezért döntött úgy Magyarország, hogy más uniós államokhoz hasonlóan biztosítja ezen hagyomány fennmaradását.

“Úgy gondoljuk, hogy a házi pálinkafőzés és bérfőzés jövedéki részbeni adómentességével Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is”

Nem hívható minden pálinkának

A pálinka uniós eredetvédelemmel ellátott magyar termék. Mint ilyet, az uniós jog értelmében kizárólag a Kárpát-medencében termesztett gyümölcsből előállított, Magyarországon palackozott főzetet lehet a pálinkának hívni, illetve ezen a néven forgalomba hozni. A barackpálinkánál négy osztrák tartomány is rendelkezik ezzel a joggal.

A párhuzam viszont kicsit sántít, az osztrákok például még Mária Teréziától kaptak jogot a házi főzésre, és már eleve azzal a feltétellel léptek az unióba, ha ezt megtarthatják.

Az adómentes pálinkafőzést ráadásul ott is szigorú szabályok kötik, csak az főzhet, akinek gyümölcsöse van, és ő is csak ellenőrzött körülmények között, meghatározott mennyiséget, előre bejelentve.

Magyarország az osztrákokhoz hasonló jogokra az uniós csatlakozáskor azonban nem hivatkozhatott: a pálinka nálunk a 19.  század közepe óta adózott termék, főzése már a 15. században is földesúri előjog volt, és később is állami monopóliumhoz vagy szigorú engedélyeztetéshez kötötték.

A házi pálinkafőzést 1924-ben végleg betiltották, ezután a cefrét már csak a bérfőzdékbe lehetett vinni főzetni. Ennek viszont a második világháború után komoly rendszere épült ki. Így bár a kedvezményes szeszfőzetés Európában nem gyakori, a bérfőzdék intézményét sikerült a csatlakozás után is megtartanunk, azzal a feltétellel, hogy idővel belesimítjuk azt a közösségi jogrendszerbe.

Mindezek alapján különösebben nem lenne meglepő, ha most az ellenünk indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország bukásával zárulna, és arra köteleznének minket, hogy alakítsuk át a jövedéki szabályzást.

Szinte visszafordíthatatlan

Csakhogy ha újra be kell tiltani a házi főzést, az sokakat kellemetlenül érinthet: az utóbbi években rengeteg pálinkafőző berendezést vásároltak, és felpörgött a házi pálinkakészítés, a gyakorlatban már nagyon nehéz lenne visszafordítani a folyamatot. 

Kóstolásra váró pálinkák a Magyar Pálinka Lovagrend III. Pálinka Árkádia elnevezésű rendezvényén a földművelésügyi minisztérium épülete előtt.
Kóstolásra váró pálinkák a Magyar Pálinka Lovagrend III. Pálinka Árkádia elnevezésű rendezvényén a földművelésügyi minisztérium épülete előtt.
Fotó: Földi Imre

Pedig lenne, aki örülne neki, a házi pálinkafőzés legalizálása ugyanis alaposan felforgatta a piacot, és megkárosította a szeszipari cégeket. Az Agrárszektor.hu a napokban arról írt, hogy minden eddigi rekordot megdöntő, elképesztő mennyiségű pálinka kerülhet feketén a piacra az elmúlt évben lepárolt óriási készletből.

Az otthon készített vagy bérfőzetett adómentes párlatokból akár 20 millió liter is illegálisan cserélhet gazdát, miközben a szeszipari cégek korábbi piacaik csaknem felét elvesztették. Szerintük az sem kizárt, hogy most már a házi adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra kerül.

Felforgatta a piacot

Az Indexnek Suller György, a NAV vám- és jövedéki szóvevője elmondta, a forgalomba bocsátott bérfőzött párlat mennyisége 2012-ben 6 874,77 ezer hektoliterfok (hlf) volt, ebből 5,918 ezer hlf volt az a mennyiség, amit az adómentességi határon felül állítottak elő. (A hektoliterfok a szesztartalom mértékegysége, megfelel egy liter abszolút alkoholnak. Egy hektoliterfok 2 liter 50 százalékos pálinkának felel meg.)

Szabadforgalomba bocsátott párlat és pálinka mennyisége (ezer hlf.)  2010 2011 2012 2013
Bérfőzést követően szabadforgalomba bocsátott párlat  4 525,99  6 174,09  6 874,77 7 402,75
Kereskedelmi főzést követően szabadforgalomba bocsátott pálinka  730,01  852,14  881,33 744,63

2013-ban 7 402,75 ezer hlf volt a bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége, míg az adómentességi határon felüli mennyiség 6,251 ezer hlf volt. A kereskedelmi főzést követően forgalomba bocsátott pálinka mennyisége 2012-ben 881,33 ezer hlf volt, 2013-ban pedig 744,63 ezer hlf. Az otthoni pálinkafőzésről nincsenek adatok.

Noha egyes becslések szerint a fekete pálinkaeladások miatt a költségvetés 80-100 milliárd forinttól eshetett el a szabad otthoni pálinkafőzés 2010-es bevezetése óta, pontos számok nem ismertek, a pálinka jövedéki adóját ugyanis nem regisztrálják külön, az úgynevezett egyéb termékek számlájának egyenlege  pedig – ahová minden alkohol jövedéki adója megy, drámaian nem változott. 2010-ben 82 961,16 millió forint, 2011-ben 86 908,02 millió forint 2012-ben 84 898,46 millió forint, 2013-ban pedig 87 053,71 millió forint volt. A kieső bevételeket más termékek jövedéki adójának emelésével ellensúlyozták.

 

A bérfőzésből származó adó viszont drasztikusan visszaesett: 2010-ben nettó 2 789,15 millió forint, 2011-ben nettó 15,17 millió forint, 2012-ben nettó 15,62 millió forint, 2013-ban pedig nettó 12,42 millió forint jövedéki adó folyt be a bérfőzési szeszadó bevételi számlára. 

NGM: Ez nem az adóról szól

A Nemzetgazdasági Minisztérium arra a kérdésünkre, hogy a házi pálinkafőzés legalizálása hogyan alakította át a piacot és az adóbevételeket, nem válaszolt; azt írták, erre nem adópolitikai kérdésként tekintenek.

„Azzal, hogy magán célra újra lehet szabadon pálinkát főzni, újjáéledtek az ehhez kapcsolódó gazdag kulturális hagyományok. Visszakerült a köztudatba a pálinka borkultuszéval vetekedő gazdag folklórja, továbbá kiemelendő, hogy a házi pálinkafőzés legalizálásával, hozzáférhető lett az ehhez kapcsolódó tudás is”

– írták.

Szerintük a szabad pálinkafőzés visszahatott a pálinka népszerűségére. Az elmúlt néhány évben érezhetően felpezsdült a magyar pálinkakultúra, kutatni kezdték a táji pálinkákat, számos pálinkafesztivált, pálinkaversenyt rendeztek, fellendült a pálinkaturizmus. Igaz, arról épp tegnap jelent meg egy rendelettervezet a kormány honlapján, amely szerint a jövőben a pálinka és törkölypálinka, mint nemzeti ital és hungarikum, kiemelt jelentőségére tekintettel országos pálinkaversenyt évente egyszer és kizárólag a Pálinka Nemzeti Tanács rendezhetne.

Kijelenthető, hogy az elmúlt években megnőtt az igény és a lehetőség a mind magasabb minőségű házi pálinkák készítésére

– vélte a nemzetgazdasági tárca a lapunknak küldött válaszban.

Vagyis álláspontjuk szerint a negatív bírósági döntéssel ez az utóbbi években kialakult kultúra kerül veszélybe. Viszont komoly problémát jelentene az is, ha az adómentességet a bírósági döntés ellenére sem szüntetnénk meg. Brüsszel ugyanis ebben az esetben előírhatná, hogy Magyarország fizessen a be nem folyó adó mértékének megfelelő kártérítést az uniós kasszába. A szeszipari cégek az Agrárszektor.hu szerint attól félnek, hogy a büntetésként kirótt nagyjából 100 milliárd forintot végül rajtuk próbálná meg behajtani a magyar kormány.