Paks is a rezsiharc katonája?

13 százalékos rezsicsökkentést hozhat a két új paksi atomerőmű létrehozása, mondta Németh Lászlóné paksi tájékoztatóján. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője szerint ennyivel lehet olcsóbb az orosz hitelből, a Roszatom fővállakozásában megépülő két 1200 MW telejsítményű blokk révén a lakossági villamos energia ára.

„Az aláírt államközi hitelszerződés nem üzleti modellen alapul. A hitel terheit, kamatait nem terheljük rá a beruházásra, így az ott megtermelt energia olcsóbban kerülhet a piacra" – mondta a miniszter. Németné szerint ezt az EU nem fogja burkolt állami támogatásnak minősíteni.

„A megállapodásokat előzetesen bemutattuk az EU-nak, amely nem emelt kifogást” - mondta, hozzátéve, hogy az előkészületek előrehaladtával aláírandó szerződéseket szintén be fogja mutatni a kormány Brüsszelben.

40 százalék vagy csak 8?

A miniszter szerint a magyar GDP 1 százalékos növekedését hozhatja, ha a magyar cégek be tudnak kapcsolódni a beruházásba. A magyar fél reményei szerint a beszállítók 40 százalékát hazai cégek adhatják. Ez szerinte a mintegy 10 milliárd eurósra becsül beruházási költségek 40 százalékát jelenti. A négymilliárd eurós megbízás helyett azonban Vlagyimir Putyinra hivatkozva olyan sajtóinformációk jelentek meg, amelyek szerint a magyar cégek 800 millió eurós beruházásra számíthatnak. „A megállapodásban is 40 százalékról van szó” - biztosított ugyanakkor a miniszter.

EU-s pénzből okosodhatnak a cégek

Bár a blokképítés és a kiegészítő beruházások költségei is fedezhető az orosz hitelkeretből – a magyar önrész 20 százalékos – közvetve mégis hozzájárulhatnak EU-s források is: „2014-2020-as periódusra vonatkozó, a gazdaság fejlesztésére fordítható uniós források 60 százalékát erre a területre allokáljuk” - mondta Némethné, kijelentve, hogy ez nem az erőműre, hanem azon cégek felkészítésére, szükséges beruházásaik biztosítására mehet el, amelyek eséllyel számíthatnak arra, hogy részt vehetnek a ez erőmű építésében.

Lesz tender

Fővállalkozóként a Roszatom orosz konzorcium versenyeztetni kívánja azokat a magyar cégeket, amelyek pályáznak a részvételre. „A magyar kormánynak véleményezési és egyes esetekben felülbírálati joga van ebben a folyamatban, ez nagyon fontos” - hangsúlyozta a miniszter. Az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója a Némethnével és az MVM elnök vezérigazgatójával, Baji Csabával tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy már 2011 óta folyik azoknak a cégeknek a feltérképezése, amelyek képesek lehetnek a részvételre, az építés, az automatika vagy a mérnöki tervezés területén.

Nagy Sándor szavaiból kiderült, hogy nem jöhet persze akárki: a potenciális vállalkozói listán – amelyen 2011-ben 110, az újabb felhívás után további 79 cég került fel – olyan vállalatok vannak, amelyek legalább 25 főt foglalkoztatnak, éves bevételük meghaladja az 540 millió forintot, alaptőkéjük pedig a százmillió forintot.

Nem maradnak ki a kis cégek sem, ezek egyrészt a járulékos beruházásokban, másrészt nagyobb cégek által összefogva kaphatnak megrendelést. A remények szerint 9000 embernek adhat munkát az építkezés, a kiegészítő tevékenységekbe bevonható cégek számát nem is tippelte meg a miniszter, de úgy véli, az is jó lehetőségeket biztosít.

10 milliárd alatt is lehetünk

Pénzügyi megállapdást a kormány jóváhagyta, ahhoz már csak a parlament jóváhagyása szükséges. Hogy pontosan mekkora összegre is lesz szükség, az még nem tudható: „A műszaki tárgyalások befejeztével lehet tudni, az akkor már tisztázott paraméterek alapján hogy a keretből mekkora összegre is lesz szüksége a magyar félnek.” - mondta a miniszter. Ha az összeg kisebb, akkor van mozgástér arra, ha csúszás történne” - mondta, tehát az esetleges csúszás a magyar félnek jelent anyagi kockázatot.

Csúszásra pedig volt már példa akkor is, amikor elmondhattuk, hogy „célkitűzésünk megvalósításában erőt ad, hogy miként szépülő, gazdagó életünk minden területén, e merőben új feladat megoldásában is önzetlenül segít bennünket felszabadítónk és igaz barátunk, a Szovjetunió” - ahogyan arról a paksi erőmű látogatóközpontjában álló alapítóoklevél írja.

1966-ban ugyanis „a gyors ütemben végzett földmunkálatok hirtelen leálltak, mert 1970. július 3-án akormány – összhangban a szénhidrogénprogram fokozott ütemű megvalósításával – az atomerőmű építésének elhalasztását határozta el, s módosította az 1966-os egyezményt.” A munkálatok végül három évig álltak Pakson.

A kezdetben viszont már biztosan van párhuzam: “1966. július 6-án rövid hír formájában közölték a hazai napilapok a TASSZ Hírügynökség jelentését: Moszkvában véget értek a tárgyalások arról, hogy Magyarország felépít egy nagy kapacitású erőművet szovjet műszaki közreműködéssel.” - áll a kiállítótermeben az egykori újságcikk, jelezve, hogy nem Orbán Viktor volt az első, aki a nyilvánosság számára váratlanul állapodott meg Moszkvával.

Az ellenzék szerint csak a Közgépnek lesz jó

Az ellenzék szerint mindaz, amit a kormány kommunikál a paksi bővítéssel kapcsolatban legfeljebb csak részben igaz. A baloldali összefogás szerint nem igaz például, hogy Paks több ezer új munkahelyet teremet, mert a beruházás hosszú távon csak néhány száz tartós munkahelyet eredményez. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke elmondta: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2009-ben készült vizsgálata szerint a két új blokk mintegy tíz évig tartó építése hat-hétezer munkahelyet teremt, működésük viszont mindössze hét-nyolcszáz tartós állást eredményez majd.

 A MSZP-s Szabó Imre pedig arról beszélt az Összefogás sajtótájékozatóján, hogy a paksi beruházás kis és közepes vállalkozások helyett csak egy cégcsoport, a Közgép számára lenne kedvező. Szerinte ez magyarázza a sietséget, amellyel a kormány a szerződést megkötötte, mivel az Orbán-kormány célja az lehet, hogy ha veszít a választáson, ezen "a cégbirodalmon keresztül spájzoljon be" az ellenzéki időszakra.

Egyfajta pénzosztás képe sejlett fel a paksi beruházással kapcsolatban az LMP előtt is, mivel Német Lászlóné korábban azt mondta, hogy az új uniós költségvetési ciklus forrásainak egy részét a bővítésben résztvevő vállalkozásoknak az alkalmassá tételére fogják fordítani. Az LMP ezért minden olyan cég adatai kikéri majd, amelyek közpénzből vagy uniós forrásokból részesülnek a paksi bővítés keretében – mondta hétfőn Szél Bernadett a párt társelnöke.