Olivér
1 °C
5 °C

Ezeket a régi kincseket keresi az MNB

2014.02.25. 16:20 Módosítva: 2014-02-25 17:13:27

Kezd kirajzolódni, hogy mire fognak elkölteni 30 milliárdot Matolcsyék a jegybank pénzéből műkincs-visszavásárlás címszó alatt. Dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, az Értéktár program tanácsadó testületének vezetője a Műtárgy.com kérdésére mindenkit megnyugtatott a programmal kapcsolatban a Portfolio.hu-n megjelent interjúban: a programnak nem célja a Seuso-kincsek vagy az Oroszországba hurcolt magyar műkincsek visszaszerzése.

Cél viszont a hazánk szempontjából kiemelkedő történeti, kulturális értékkel bíró műkincsek itthon tartása, illetve külföldről történő hazahozatala, de nincsenek előre meghatározott arányok sem a különböző jellegű tárgyak, sem az itthoni és külföldi vásárlások között.

Hogy mit csinál a jegybank? 

Január közepén jelentette be a jegybank, hogy műkincs-visszavásárlási programot indít, amelynek célja a különböző okok miatt külföldi tulajdonba került, legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése és a hagyatéki értékek itthon tartása. A program megvalósítására az MNB igazgatósága a 2018. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretösszeget határozott meg.

A dolog egészen extrémnek számít, hiszen egyrészt ilyen a világon szinte egyáltalán nincs – hacsak mondjuk a fehérorosz vagy kubai jegybankot nem számoljuk, ahol valószínűleg traktorral is kereskednek, ha ezáltal kemény valuta jöhet az országba.

Másrészt a jegybanktörvény sem ad lehetőséget erre, egészen egyszerűen azért, mert a műkincsek állami megvásárlása nem a jegybank feladata, hanem a kultúrával foglakozó minisztériumé. A jegybanknak persze nemcsak hogy nem feladata, de nem is értenek ilyesmihez, ezért kell majd külön megbízni az egyelőre ismeretlen szakértőiket.

Az egész húzás viszont illeszkedik abba a sorozatba, ami szerint a kormány egyre több szándékát végezteti az elvileg parlamenttől független szervezetekkel, mint amilyen a jegybank is: elég például a jegybank több ezer milliárdos hitelprogramjára gondolni, ami igazából egy állami kamattámogatás vállalatoknak. Azért jöhetnek kapóra a papíron független szervezetek, mert így nem kell róla vitázni a parlamentben, és az egész általában sokkal kisebb nyilvánosság mellett folyhat le.

Teljesen érthetetlen az egész, de minderről az új ötlet felmerülése óta az MNB-t is hiába kérdezzük, egyetlen kérdésünkre se válaszolnak a 30 milliárdos Értéktár program kapcsán. Pedig a műkincsvásárlásnál még a stadionépítés is közelebb állna az MNB céljaihoz.

Bárhonnan jöhetnek a kincsek

A program indulásakor kiadott közleményben az MNB jelezte, hogy számítanak a lakossági ötletekre is. Gerhardt szerint az emberek elég aktívan élnek is ezzel a lehetőséggel, egy egy kastélytól kezdve egészen egy babamúzeumig már nagyon sok tárgyat ajánlottak figyelmükbe. Az alelnök azt mondta, „ők mindenkit meghallgatnak, mert az őket érdeklő kincsek bármikor, bárhol felbukkanhatnak”.

Egy remek adománylevél, egy csodás corvina

Gerhardt arról is beszélt, hogy nem csak képzőművészeti alkotásokban gondolkodnak.

Egy régészeti lelet, egy adománylevél, egy könyv- vagy népművészeti gyűjtemény, vagy mondjuk egy corvina ugyanúgy belefér a koncepcióba, mint egy festmény vagy egy szobor.

Nincsenek földrajzi határok sem, bel- és külföldön őrzött tárgyak egyaránt szóba jöhetnek. Kiemelt területnek számít a Kárpát-medence; fontos feladatuknak tekintik a magyarlakta területeken felbukkanó, a magyar történelmi-kulturális örökséghez tartozó tárgyak felvételét a gyűjteménybe.

Mire költhetne még az MNB az ön pénzéből?

  • 631
    Nyomtassanak piros pöttyöket a magyar gyerekek fenekére
  • 182
    Indítsanak nemzeti légitársaságot!
  • 170
    Ennyiért pont leigazolhatnák Ibrahimovicot!
  • 132
    Indítsanak használtautó-kereskedést!
  • 115
    Szálljanak be Macsek és Papa Guilio cukorbizniszébe!
  • 89
    Vegyék át a közgazdasági középiskolák üzemeltetését!
  • 87
    Szervezzenek Illés-Omega-Metro búcsúkoncertet a Felvonulásin

Az Index sem szeretné cserbenhagyni az Értéktár programot, hiszen csak a vak nem látja az MNB saját kompetenciáját is bőven meghaladó törekvéseinek fontosságát a haza kincseinek visszaszerzésére. Mi kicsit ugyan nagyobb léptékben gondolkozunk, hiszen még sok területe van Magyaroszágnak, amit meg lehetne erősíteni azzal a 30 milliárddal. Szavazzon, Ön mire költene? 

Jön, jön, jön! A pénzügyi művelődési ház

Gerhardt szerint a munka úgy fog kinézni, hogy ha a tanácsadó testület kiszemel egy műtárgyat, akkor a megkezdődik a szakértői munka, amelyet a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár szakapparátusa biztosít, de a tárgy jellegétől függően sor kerülhet külső szakértők – például egy iparművészeti alkotás esetében az Iparművészeti Múzeum munkatársainak – felkérésére is.

Gerhardt szerint kerülni akarják a műkereskedelmet, ezért amennyire lehet, közvetlenül a tulajdonossal tárgyalnának. Az alelnök szerint jogos probléma, hogy a beszerzésekre szánt összeg nagyságának nyilvánossága miatt rosszabbak lehetnek az alkupozícióik, de szerinte a szakértők bevonása a garancia arra, hogy ésszerű áron fognak vásárolni.

A megvásárolt műtárgyakat egy jelenleg létrehozás alatt álló alapítvány fogja kezelni, és a gyűjteménybe kerülő tárgyak egy részét letétbe helyezik ott, ahova a legjobban illenek, vagy ahol adott esetben – más tulajdonosi konstrukcióban – ma is vannak. A tárgyak egy része – általános nemzetközi gyakorlatot követve – az MNB székházába kerülhet, ismét másik része pedig új, egyelőre még a tervezés stádiumában lévő látogatóközpontjukat gyarapítja majd. Erre székházukon kívüli helyszínt keresnek, és egyfajta „pénzügyi művelődési házban” gondolkodnak.