Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Tizenhat üres lakásra jut egy hajléktalan

2014.02.25. 17:58
Az EU-ban 2,7-szer, Magyarországon 16-szor annyi üres lakás van, mint hajléktalan – de akkor miért létezik még egyáltalán hajléktalanság? Miért dózerolnak le több százezer félkész lakást, és mennyit nőtt Londonban a prémiumkategóriás lakások értéke a válság előtthöz képest? Egy magyar javaslat új módszerrel hozná össze a keresletet és a kínálatot, egy civil szervezet pedig az önkormányzatokat próbálja rávenni, hogy adjanak szociális bérlakást a hajléktalanoknak.

Több mint 11 millió lakás áll üresen EU-szerte, ennek a fele is bőven elég lenne, hogy az összes európai hajléktalant elszállásolják – becslések szerint 4,1 millió hajléktalan él az unióban. A Guardian országokra lebontva gyűjtötte össze az adatokat, Spanyolországban 3,4, Franciaországban és Olaszországban több mint 2 millió lakás áll üresen, Németországban 1,8 millió, az Egyesült Királyságban pedig 700 ezer. Magyarországon majdnem félmillió nem lakott lakásra jut 30 ezer hajléktalan – persze a lakások egy része elnéptelenedő falvakban van, vagy állapota miatt lakhatatlan.

Egyre égetőbb probléma

Külföldön jellemző, hogy sok ma lakatlan lakás a nyaralóövezetekben épült még a válság előtti optimista időszakban, van, ahol soha nem is lakott senki: sok épületet befektetésként vettek meg annak idején, tehát a tulajdonosok nem is akartak bennük lakni. Emellett a lap szerint több százezer félig kész épületet dózeroltak le, hogy a már felépült lakások értékét felverjék, például Írországban.

Ez egy hatalmas szám, ami meg fogja döbbenteni az embereket. Ha ennyi üres lakás van, valami nagyon rosszul működik a lakáspiacon

– mondta David Ireland, az Empty Homes (Üres lakások) alapítvány vezetője: ők azon dolgoznak, hogy az üres lakásba rászorulók költözhessenek be. Az Európai Parlament egyébként januárban határozatot fogadott el, melyben felszólították a Tanácsot, hogy „haladéktalanul hozzon létre egy európai hajléktalan-stratégiát”. (A határozatot 349 igen és 45 nem szavazattal fogadták el.)

Gavin Smart, a brit Lakhatásügyi Intézet vezetője szerint az Egyesült Királyságban is igaz, hogy sok lakás rossz állapotban van, vagy olyan régiókban, ahol kevés a munkalehetőség. Emellett jelentős a befektetésnek szánt lakások száma: Londonban a prémiumkategóriás lakások (ide az 1000 font fölötti négyzetlábár, azaz 3,9 millió forint fölötti négyzetméterár feletti lakások tartoznak) értéke 27 százalékkal több, mint 2007-ben a Savills ingatlankereskedő cég szerint.

Romokban a Milliárdos-sor

A Guardian korábbi cikkében azt is feltárta, hogy a londoni „Millárdos-sor” épületeinek harmada áll üresen, köztük több épület romokban áll, miután évtizedek óta nem lakott bennük senki.

Spanyolországban a kétezres évek közepén vásárolták a legtöbb ingatlant a britek és németek, hivatalos adatok szerint ma az ingatlanok 14 százaléka áll üresen – ez tíz százalékos növekedés egy évtized alatt. 2004 és 2008 között 44 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, évi 800 ezer új lakás épült. Ehhez képest ma például a torre-pachecói üdülőövezetben a 20 ezer lakásból 7 ezer üresen áll, a Polaris World Resortban pedig, ami pont a válság elejére készült el, a tulajdonosok ma már féláron tudnak csak túladni ingatlanjukon.

Katalóniában egyes önkormányzatok már azzal fenyegetik a bankokat, hogy akár 100 ezer eurós (30 millió forintos) büntetést kaphatnak, ha legfeljebb két év alatt nem találnak vevőt vagy albérlőt azokra a házakra, melyek tulajdonosai bebukták a jelzáloghitelüket, így a tulajdonjog visszaszállt a bankra.

Magyarország: félmillió üres lakás

Magyarországon a magán- és önkormányzati tulajdonú lakásokat összesítve majdnem félmillió lakás áll üresen. Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezeknek 32 százaléka van községekben, ezek nagy része iránt valószínűleg nincs kereslet, például mert kevesebb munkalehetőség van a környéken. A 300 ezer városi lakás releváns összehasonlítási alap, ebből 200-230 ezerre becsülhető a lakható lakások száma. Ezek körülbelül négy százaléka a lakáspiaci tranzakciók miatt üres (eladás/vétel alatt van), jelentős részüket viszont a tulajdonosok nem is akarják kiadni: tipikusan arra várnak, hogy megnőjön a kereslet irántuk.

Ezekre az üres lakásokra országszerte 30 ezer hajléktalan jut, ebből 10 ezren élnek a fővárosban – ez több mint tizenhatszoros arány, a 300 ezer városi lakással szemben is tízszeres, szemben az összeurópai 2,7-szeres szorzóval.

Magyarországon két fő civil megközelítés van a kérdés megoldására: a Város Mindenkié csoport növelné az önkormányzati bérlakások számát, ezekben látná szívesen a rászoruló hajléktalanokat. A Városkutatás Kft. pedig egy olyan javaslattal állt elő, mellyel az üresen álló magánlakások tulajdonosait lehetne arra motiválni, hogy adják ki a lakásokat. (A civil megközelítések mellett az állami hajléktalan-ellátórendszerben is létezik a kilépést segítő albérleti támogatás, ami szintén kísérlet a hajléktalanság megoldására.)

Nem lakott lakások száma és aránya a lakott lakások százalékában. Forrás: www.mri.hu
Nem lakott lakások száma és aránya a lakott lakások százalékában. Forrás: www.mri.hu

Hegedüs szerint az, hogy a magánlakásokat nem adják ki, szakszóval piaci kudarc, tehát olyan nem hatékony erőforráselosztás, amin valamilyen beavatkozással (ebben az esetben a kockázat kezelésével) úgy lehet segíteni, hogy egy érintett sem jár rosszabbul. A Városkutatás a szociális lakásügynökségek bevezetését javasolja megoldásként: ezek átvállalnák és kezelnék a lakáskiadás kockázatait, mint például a nem fizetés, lelakás vagy üresen állás.

Kiugróan kevés

Somogyi Eszter, a Városkutatás munkatársa az Üres lakások menetén azt is kifejtette, hogy a mindenkori magyar lakáspolitika elsősorban a tulajdonszerzést támogatja, és a ténylegesen rászorultakat célzó lakásfenntartási támogatás összege annyira alacsony, hogy a költségeknek csak tíz százalékát fedezi. „Az önkormányzatok nem érdekeltek a szociális bérlakások fenntartásában és az állomány bővítésében, ezért van olyan város, mely teljes egészében felszámolta állományát, és több város is ugyanezt tervezi” – tette hozzá.

Hegedüs szerint a teljes országos lakásállomány kevesebb, mint 3 százaléka, körülbelül 120 ezer lakás van önkormányzati tulajdonban, ebből mintegy 20 ezer lakás állhat üresen. A probléma az, hogy az önkormányzatok nem érdekeltek a szociális bérlakásszektor fenntartásában, mivel ráfizetnek vele.

Ön kiadná lakását hajléktalanoknak?

  • 3564
    Nem
  • 694
    Igen

A Város Mindenkié eddig három Üres lakások menetet szervezett, melyen a lakhatásra való jog fontosságára hívják fel a figyelmet. Balog Gyula, a Város Mindenkié (AVM) hajléktalan aktivistája, aki hajléktalanként maga is érintett a kérdésben, elmondta: nemzetközi összehasonlításban kiugróan kevés az önkormányzati lakások száma Magyarországon. A szállókon sincs elég férőhely: kevesebb, mint 7 ezer hely jut Budapesten 10 ezer hajléktalanra, országosan 30 ezer főre 11 500. Balog hozzátette: összesen több mint 300 ezer ember él emberhez méltatlan körülmények között Magyarországon.

A jómódúakat segítjük

Hegedüs is kifejtette: a magyar lakáspolitika növeli az jövedelemegyenlőtlenséget, mivel a támogatott lakáshitelekre fordított milliárdok 60 százaléka landolt az ország legmódosabb 20 százalékánál, és a végtörlesztéssel is olyan 170 ezer ember élt, akik valahogy ki tudták fizetni egyben a tartozásukat, így körülbelül 2 millió forintot kaptak fejenként az adófizetőktől (részben a bankokon keresztül).

A Város Mindenkié az egyik úttörője a Housing First (Elsőként lakhatást) programnak Magyarországon: partnereik, például a Habitat for Humanity és a Szociális Építőtábor segítségével, önkéntesek bevonásával újítanak fel önkormányzati lakásokat hajléktalanok számára. Az önkormányzat így segítséget kap a felújításban, a hajléktalan bérlők pedig lelakhatják a felújítás költségét. A program lényege, hogy a résztvevők problémái közül először a lakhatást oldják meg, abban bízva, hogy ha ezt rendezik, minden más gondot egyszerűbb lesz kezelni. A program egy résztvevőjéről itt olvashat bővebben.

Ősszel nagyképen mutattuk meg egy budapesti hajléktalan egy napját. Zsolt is takarít egy olyan házban, ahol van üres önkormányzati bérlakás. A történetet itt ismerheti meg bővebben.