Így adóznak a vaterások

Az adózás szempontjából teljesen mindegy, hogy a neten adtuk-e el a holmijainkat vagy az utcán sefteltünk velük. A hétköznapi vaterások azért vannak más helyzetben, mint a piacozók, mert a licitálós vagy kereskedő oldalak elektronikus rendszerben rögzítik tranzakciós adataikat, így jobban követhető, mit adtak el és mennyi pénzért. A NAV-nak megvannak az eszközei az ellenőrzéshez: célvizsgálatot kezdeményezhet az üzemeltető cégnél (a Vatera közleménye szerint csak konkrét személyek adatait nézhetik meg, de nem kérhetik le például az adózási határhoz közeli felhasználók listáját – lásd keretes írásunkat a cikk végén).

A Vatera szerint 2013-ban 120 megkeresést kaptak a NAV-tól. Az adatokba csak akkor nézhetnek bele az adóellenőrök, ha teljes az adategyezés a a felhasználói fiókban a regisztrált adatok és a hatóság által megadott személyes adatok között. Így 2013-ban végül a 120 konkrét személyre vonatkozó adatkérésből 93-at teljesítettek, miközben 2,5 millió felhasználói fiók van összesen, még ha nem is mind aktív. „Tapasztalataink szerint sajnos a joggyakorlat nem egységes, és gyakran a revizorok sincsenek tisztában azzal, hogy konkrétan mit is szeretnének tőlünk kikérni. Bízunk bene, hogy ez a gyakorlat idővel pozitív irányban változik majd″ – írta az Indexnek a Vatera.

Kik aggódhatnak?

A jó hír az, hogy a NAV-nak a jelenleg érvényes szabályok szerint csak az adott adóévben 600 ezer forintos bevételnél többet produkáló eladóknál van keresnivalója. Ha ezt esélyes, hogy megüti, érdemes elolvasnia az egész cikket, ha nem, elég, ha átfutja Lépésről lépésre című keretesünket.

Bolhapiac a PECSA kertjében

Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index

Két fő eset van, aszerint, hogy mezei magánszemélyként töltjük-e fel a dolgainkat a Vaterára, vagy gazdasági tevékenységet végzünk – adózás szempontjából ezen áll vagy bukik minden. Hegedüs Sándor, az RSM DTM adócsoportjának vezetője szerint nincs mindig egyértelmű értelmezés arra, hogy pontosan ki esik az utóbbi a kategóriába, sokszor az adózó felelőssége, hogy eldöntse.

Egy használt autó eladása például még nem gazdasági tevékenység, de használt kocsik rendszeres adásvétele már az lehet. Hasonló módon nem gazdasági tevékenység a család használt ruháit eladni, de a (nem saját használatra vett) használtruha-kereskedés igen.

600 ezer a határ

Hegedüs szerint mindkét esetben igaz, hogy akkor jön egyáltalán szóba, hogy adót kell fizetnünk, ha a bevételünk elérte a 600 ezer forintot. A jövedelem (bevétel – költség) kiszámolásakor ebből a 600 ezer forint feletti összegből levonható az az összeg, amennyiért mi vettük a cuccokat, és az ingóság megszerzésével, az értékének a növelésével és az eladásával kapcsolatosan „igazoltan felmerült” kiadások is.

Na jó, de mi van, ha nem tudom, hogy mennyi volt eredetileg a fotel ára? Ha ez nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. A használt holmik eladásakor gyakori, hogy az eladási ár alacsonyabb a beszerzésinél, ha ezt igazolni is tudjuk, ilyenkor nem származik jövedelem az üzletből, tehát a féláron eladott megunt franciaágy eladásáért biztosan nem kell adót fizetnünk, ha van róla számlánk.

Gazdasági tevékenység vagy nem gazdasági tevékenység

Egyszerűbb eset, ha a bizniszelés nem számít gazdasági tevékenységnek. Az adókulcs 16 százalék, viszont adóévenként az első 32 ezer forintot elengedi az állam a kiszámított adóból – ez azt jelenti, hogy akinek ennyit vagy ennél kevesebbet kéne fizetnie (gyakorlatilag mindenki, aki csak pár régi kacatot pakolt fel a netre), megússza adózás nélkül.

Gyors tesztkérdés: mekkora a legnagyobb jövedelem, ami után egy adott adóévben nem kell adózni magánszemélyeknek? Mivel az adókulcs 16 százalék, és a kiszámított adóból 32 ezer forintot engednek el, a válasz 200 ezer forint (mivel 200 ezer 16 százaléka 32 ezer). Ez alatt magánszemélyeknek fel sem kell tüntetniük a tételeket a bevallásukban. E fölött viszont adót kell fizetni, a bevallás benyújtásának határidejéig (az első 32 ezret így sem kell viszont befizetni). Egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni az így megállapított jövedelem után.

Bonyolultabb a helyzet, ha valaki gazdasági tevékenység keretében kereskedik a neten. Aki ide tartozik, elvileg be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, és számlát, nyugtát kell adnia. Ha valaki saját készítésű tárgyakat árul, minden esetben ebbe a kategóriába tartozik, a tevékenység megkezdését pedig be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Aki gazdasági tevékenységként űzi az ipart, annak a jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A jövedelmet ugyanúgy kell megállapítani, mint az előző esetben, az adót viszont máshogy állapítják meg: a jövedelem nem elkülönülten, hanem az összevont adóalap részeként adózik. A 32 ezer forintos szabály sem érvényes ilyenkor (a 600 ezres viszont igen). Az adókulcs itt is 16 százalék. 600 ezer forint feletti jövedelem esetén 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni (az a jövedelem, aminek az adóját nem kell megállapítani, az eho alól is mentes).

Plusz elvárás gazdasági tevékenység esetén, hogy be kell jelentkezni az adóhatósághoz adószámért, és nyugtát, számlát kell adni. Bejelentkezéskor eldönthetjük, hogy az áfatörvény általános szabályai szerint szeretnénk adózni vagy az alanyi adómentességet választjuk. Utóbbi 6 millió forintos bevételi határig választható, ilyenkor eladáskor sincs áfakötelezettség, viszont vásárláskor sem lehet áfát levonni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!