Nem nyúlt az alapkamathoz az EKB

Az Európai Központi Bank (ECB) az elemzők egy részének várakozására rácáfolva nem mérsékelte 0,25 százalékon álló alapkamatát, írja a Napi.hu. Az euró meredeken esni kezdett a bejelentést követően.

Az elemzők a döntés előtt megosztottak voltak azzal kapcsolatban, mint lép az európai jegybank. Az eurózóna legfrissebb beszerzési menedzserindexe a gazdaság 2011 óta nem látott növekedését sejtette, aminek alapján sok elemző arra számított, hogy az ECB tartózkodni fog a további monetáris enyhítéstől.

Az infláció azonban 0,8 százalék, azaz kritikusan alacsony, ami beavatkozásra sarkallhatná a bankot. Christine Lagarde, az IMF elnöke a hét elején arra figyelmeztetett, hogy az alacsony infláció hosszabb távon alááshatja az övezet amúgy is gyenge növekedését. Ennek elkerülése érdekében szerinte az ECB-nek a gazdaságot ösztönző további lépéseket kellene tennie.

Csalódott a döntésben Jonathan Loynes, a londoni Capital Economics kutatóközpont vezető elemzője. Lehet, hogy az infláció stabilizálódása az elmúlt hónapokban és néhány kedvező makroadat győzte meg a monetáris tanácsot arról, hogy nincs szükség azonnali beavatkozásra. Az ukrán helyzet keltette bizonytalanság további ok lehetett. Végül a 0,25 százalékon lévő pici kamat csökkentése technikailag nehéznek tűnhetett.

Hosszú ideig ennyi maradhat még a kamat

A gazdaság kilábalása folytatódni fog, igaz, lassan - kezdte Mario Draghi sajtótájékoztatóját. Az ECB döntéshozói arra számítanak, hogy a belső kereslet erősödni fog az eurózónában. Elemzik a bank kezében lévő eszközöket. Az ECB legfrissebb előrejelzése szerint 2014-ben 1 százalékos, 2015-ben 1,3 százalékos, 2016-an 1,5 százalékos infláció várható. A tájékoztató kezdete után 1,38 dollár/euróra ugrott a közös európai valuta árfolyama.

Az elhúzódó alacsony infláció és lassú növekedés miatt az ECB fenntartja enyhe monetáris politikáját. Az alapkamat hosszú ideig jelenlegi szintjén maradhat. A támogató monetáris politika mellett szól, hogy a munkanélküliség magas szinten stabilizálódik és elhúzódik a köz- és magánadósságok leépítése. Ezt erősíti, hogy a feltörekvő piacok ingadozása és a geopolitikai bizonytalanság visszafoghatja a növekedést, akárcsak az eurótagországok strukturális reformjainak késlekedése.

Masszívabb bankrendszer

A bankok finanszírozása a 2012 közepén elindult stabilizációs folyamatnak köszönhetően javult. Csökkent az eurózóna pénzügyi piacainak széttagoltsága, javult a bankok ellenálló-képessége, ahol erre szükség volt. Az európai bankunió bevezetésének előkészítése segíti a bizalom helyreállítását.

Az övezet egyesített költségvetési hiánya 2013-ban a GDP 3,2 százaléka volt, ami idén 2,7 százalékra mérséklődhet. Az államadósság 2014-ben eléri a GDP 93,5 százalékát, majd 2015-ben kissé csökkenhet. A tagállamoknak folytatniuk kell költségvetésük konszolidációját és a magas államadósság lefaragását. Mindezt összhangba kell hozni a növekedés ösztönzésével és a strukturális reformok végrehajtásával. Utóbbiaknak segíteniük kell a foglalkoztatás bővülését a magánszférában.