Magdolna, Léna
17 °C
30 °C

Nem fogja elhinni, mivel csalnak még áfát

2014.03.18. 07:37 Módosítva: 2014-03-18 09:35:26
Nem az a kérdés, hogy hol lehet áfacsalt állateledelt kapni, hanem hogy hol nem. Trükköznek a netes boltok, és egészen pofátlanul, változatos módokon csal az importőrök jelentős része. Pedig az állateledel-gyártás igazi sikertörténet Magyarországon, ebben a szegmensben nagyhatalmak vagyunk. A magyar fogyasztók árérzékenységének is szerepe lehet a történetben, de igazából a szabályokkal van a baj, meg azzal, hogy nem tartjuk be őket. Amíg ilyen lehetetlenül magas az áfa, és amíg a NAV nem akar tenni valamit, reménytelen marad a helyzet.

Nem akar mindenki bűnöző, maffiózó életmódot élni. Én például szeretnék nyugodtan aludni, nem arra gondolni, hogy mikor jönnek értem éjszaka a rendőrök, én egy normálisan működő boltot akarok vinni

– mondta egyik informátorom. Miről kellett ilyen drámai hangon beszélnie? Erről:

Igen, arról, amivel a kiskedvenceinket, kutyáinkat és macskáinkat etetjük. Hogy hogyan jön össze a jutalomfalatka és a bűnszervezet? Fájdalmasan egyszerűen. Ebben a cikkben néhány, a kilétét felfedni nem kívánó iparági szereplő segítségével tekintjük át azokat a módokat, amelyek a csalók rendelkezésére állnak, hogy megússzák a 27 százalékos magyar áfa kifizetését.

Ki fizeti az áfát?

Az áfát a lényegében a végfelhasználó, azaz a fogyasztó fizeti meg, technikailag azonban az értékesítési lánc tagjai utalják át az adóhivatalnak. Ők viszont mindig csak a maguk által hozzáadott érték után fizetnek: az arra jutó értéktöbbletet továbbhárítják (ez jut el végül a fogyasztóhoz), a többit pedig visszaigénylik.

Ha pedig más országba viszik, akkor exportszámlával áfa nélküli árat számolnak fel.

Nem kell tehát áfát fizetni, ha

  • nem tettünk a termékre hozzáadott értéket (akkor visszaigényelhetjük), vagy ha
  • másik célországban értékesítünk (akkor a másik országban kellene).

Ezt a két lehetőséget használják ki az áfacsalók is. 

A legolcsóbb szinte mindig áfacsalt

A lényeg: akár a hipermarketek polcairól, akár külföldi webshopból vesszük a száraztápot vagy a konzervet, elég nagy a valószínűsége, hogy valamilyen módon áfatrükközött terméket vásárlunk. Főleg, ha az a termék olcsó. Akkor szinte biztosan. Árban ugyanis nem lehet a csalókkal, trükközőkkel versenyezni. A magyarok kilenctizedét pedig az olcsóságon kívül más nem érdekli az állateledellel kapcsolatban.

Honnan lehetünk ebben biztosak? Lássuk a két alapesetet.

  • Visszaélés a webshopoknál. Külföldi internetes boltból akár ötödével is olcsóbban lehet rendelni a márkás állateledelt, mint egy itthoni boltban. Pedig szállítani kell messziről, és az előállítás sem olcsóbb máshol. Úgy lehetséges ez, mert több, nem túl messze lévő országban alacsonyabb az áfakulcs. Ezek a cégek visszaélnek az uniós adózási szabályokkal, de a jelek szerint a hatóságokat ez csak mérsékelten érdekli.
  • Súlyos csalás a hipermarketek polcain kapható állatkaja mögött. Egyszer csak megjelenik egy cég, amely – mondjuk – Olaszországból importált állateledelt a negyedével, vagy akár még annál is olcsóbban szállít be a hipermarketeknek, mint egy Magyarországon gyártó multi. Pedig a multik éppen azért jöttek ide, és tették Magyarországot állateledel-gyártó nagyhatalommá, mert itt igazán olcsó gyártani. Ebben az esetben klasszikus áfacsalásra gyanakodhatunk. A bűnözés iránt nyitott vállalkozók rengeteg különböző, egymással kombinálható módszer között válogathatnak.

Mindkét esetben közös, hogy a fogyasztó végső soron olcsóbban jut ahhoz, amit meg akar venni. Aki árulja, az pedig árversenyképes termékhez jut az áfacsaló beszállítótól. Rosszul csak a költségvetés jár az áfabevétel elmaradása miatt, és azok a vállalkozók, akik nem akarnak bűnöző magatartást folytatni.

Magyarország, az igazi állateledel-nagyhatalom, sok spúr fogyasztóval

Állatkaja előállításban iszonyatosan erősek vagyunk, fogyasztásban viszont már nem annyira. Már a kilencvenes években meglátta a lehetőséget a magyarországi körülményekben (mezőgazdaság, alacsony bérek, infrastruktúra) több erős nemzetközi állateledel-gyártó, és azóta is folyamatosan fejlesztenek. Most Magyarország az egyik legnagyobb állateledel-exportőr Európában.

A három legerősebb multi, amely Magyarországon gyárt, a Nestlé (Purina, Friskies), a Mars (Whiskas, Pedigree, Cesar, Sheba) és a Partner in Pet (Dax, Reno). Ők a gyártott eledel nagyjából 60-70 százalékát külföldön értékesítik. Nagyjából úgy néz ez ki, mint a német autógyártók itteni gyárainál. Ezek a cégek sok száz viszonylag jól fizetett, bejelentett munkahelyet adnak, és a kapacitásuk töredéke elég lenne a magyar piac kiszolgálására.

Hiába van Magyarországon Európában kiugróan sok kutya és macska – kutyából 1,8-2 millió, macskából pedig a becslések szerint 1-3 millió –, a háziállatokat gazdagabb országokhoz képest kevésbé etetjük feldolgozott állateledellel. Míg Angliában a kutyák-macskák teljes táplálékának 90 százaléka, Németországban pedig a 70 százaléka feldolgozott, boltban vásárolt eleség, addig ez Magyarországon 20-30 százalék körül alakult. Ez persze a kereskedők szempontjából nagy növekedési lehetőség, hiszen arra utal, hogy itthon van még tér arra, hogy nagyságrendekkel növeljék az állateledel-fogyasztást.

Amikor nem konyhai maradékot adunk az állatoknak, a túlnyomó többség bizony akkor is a legolcsóbbat adja az állatnak. A vásárlók 85-90 százaléka nem a szakboltokban, hanem a nagyáruházakban vásárol. Ott pedig az olcsóság a fő szempont a vásárlóknál. A négy minőségi kategória egyébként ez:

  • Economy / elsőáras
  • Mainstream
  • Prémium
  • Szuper prémium

A magyarok kilenctizede a legolcsóbbat, tehát az elsőárasat veszi, gyakran a hipermarketek saját márkás termékeit, és ha nem, akkor is a legolcsóbbat. Ezeknek egyébként a minősége sem túl jól, gyakran sokkal nagyobb arányban tartalmaz kukoricát és gabonákat, mint húst, tojást vagy akár vérlisztet. És gyakran áfacsalás segítségével olcsósították őket.

A beolcsósított termék

Van egy 400 grammos olcsó macskakaja konzerv, amit Olaszországban gyártanak. Ha nagy tételben vesszük, elég olcsó: amikor kikerül az olaszországi gyárból, fél euróba kerül. Vegyünk egy mostaninál kedvezőbb, 300 forintos euróárfolyamot, tehát a konzerv darabjának beszerzési ára 150 forint.

Ezt a konzervet még be kell hozni Magyarországra. A kereskedők azt mondják, kilométerenként nagyjából 1 euróba kerül valamit szállítani kamionnal, ha tehát ezer kilométerről hozzuk a rakományt, akkor 1000 euróval számolhatunk fuvaronként. Egy kamionba, ha jól megrakják, fér 32 raklapnyi, egy raklapon 588 konzerv van. Az egy konzervre jutó szállítási költség tehát ilyen távolságból 16 forint.

Ehhez hozzáadódik néhány forintnyi termékdíj. És a 27 százalékos áfa. Így aztán azonnal 216 forintnál tartuk, úgy, hogy ezen még sem a kereskedő haszna, sem a hipermarket profitja és az általa a kereskedőtől elkért polcár nincs rajta.

Ehhez képest mennyiért árulják a konzervet a hipermarketekben? 199 forintért. Ami miatt még abszurdabb a helyzet: ugyanilyen olcsó konzerv Magyarországon – áfával – szintén kétszáz forint körüli áron ki a gyárból, de mire eljut a hipermarketbe, már 350 forintnál járunk. Hogyan érheti ez meg?

Természetesen úgy, hogy mielőtt a konzerv felkerült volna az áruház polcára, egy olyan ügyletláncolaton megy keresztül az áru, aminek csak az a célja. A hipermarketek pedig a legritkább esetben vizsgálják, hogy korábban hogyan történt a "termék beolcsósítása". Miért is tennék? Így végső soron olcsóbb termékhez jutnak, amiből nagy forgalmat lehet csinálni, és a nagyobb nyereséget lehet rápakolni.

A módszerek

Az állateledelt úgy lehet olcsóbbá tenni a legolcsóbban előállított hazai konzervnél, hogy nem fizetünk áfát utána, sőt, egy termékről akár többszörösen is visszaigényelhetjük azt. Az alábbi módszereket kombinálják az áfacsalók:

1. Exportszámla eltüntetése

 Ez egy nagyon egyszerű megoldás arra, hogy az értékesítő elkerülje az áfa kifizetését. A magyar vállalkozó alapít egy céget egy szomszédos országban, és telephelyet létesít a határ mentén. Ide, mondjuk a szlovákiai Komárnóba szállíttatja az árut a külföldi gyárból, innen pedig saját teherautójával viszi tovább Magyarországra, ahol továbbadja a magyar nagykereskedőnek.

afa csalas abra 1
Fotó: szarvas / Index

A nagy trükk itt az, hogy áfa nélkül, exportszámlával hozza be a szlovák cég az állateledelt Magyarországra. Ez önmagában legális, hiszen az EU-n belül, hogy elkerüljék a kettős adóztatást, csak egy országban kell megfizetni az áfát. A könyvelésből viszont a magyar cég kifelejti, hogy exportszámlával vásárolta a terméket. Így aztán az áfa nélkül mondjuk 100 forintos terméket már úgy adhatja tovább 100 forintért a nagykereskedőnek, hogy azt állítja, ebben már benne van az áfa. Tehát a nettó árat bruttósítja. A NAV csak ritkán kér csak összevezetési kérelmet szlovák cégekkel, pedig csak így derülhetne ki a trükk.

2. Kamuexport

Ez még jobb, mivel itt nem is kell utaztatni az árut. Úgy tesz a magyar cég, mintha exportálná az állateledelt, de az áru csak papíron hagyja el az országot.

Ehhez megint csak kell alapítani egy lengyel vagy szlovén céget, amelyik állítólagosan megveszi a magyar állateledelt. A magyar kereskedő itthoni cége áfa nélkül adja el a terméket, hiszen állítólag exportálta azt. A külföldi cég kamu számlával úgy csinál, mintha eladta volna kiskereskedelmi forgalomban, ami után befizeti a lengyel vagy a szlovén államnak az itthoninál jóval alacsonyabb áfát.

afa csalas abra 2
Fotó: szarvas / Index

 Valójában viszont az árut áfa és bármiféle számla nélkül eladja egy kiskereskedőnek itthon. Így rögtön húszszázalékos árelőnyből indul a magyar piacon. Ugyanúgy 100 forintért adja el Magyarországon, mint amennyiért áfa nélkül állítólag exportálta. A  megoldás remekül működik, ha a kereskedő a magyar terméket, vagy ha importált árut akar az áfa nagy részétől megszabadítani.

 3. Láncértékesítés

Itt már az áfa sokszoros visszaigénylésével nem csak a saját adóik befizetését mulasztják el a kereskedők, hanem konkrétan lopnak is az államkasszából. Itt lesz az áfa elcsalásából egy sokszorosan nagyobb probléma.

A láncértékesítés modellje már önmagában is bonyolultabb, ami szándékos, hiszen egy komplex ügyletláncolatot nehezebb felderíteni. Itt már több cégre van szükség.

afa csalas abra 3
Fotó: szarvas / Index

Az első céghez – az ábrán a :( jelöli – beérkezik külföldről, vagy külföldi fiktív szereplő közbeiktatásával Magyarországról az állateledel. Ő elviszi a balhét:

  • Nem fizet áfát, és fél éven belül eltűnik.
  • Olyan olcsón adja tovább az árut, hogy  gyorsan tönkremegy.

Az első cég az, akit az áfacsalás szakirodalma "hiányzó" vagy "mulasztó" kereskedőként ismer. Ezt az eldobható céget a legtöbb esetben rászedett strómanok vezetik. A lánc következő szereplője – akit az ábrán :I szimbolizál –, akinek az első, halálra ítélt cég áfa nélkül eladta a terméket, már visszaigényli az áfát, mielőtt újra továbbadná. Azt az áfát, amit az első cég ki sem fizetett. Végül pedig az utolsó kereskedő szépen bezsebeli a hasznot.

4. Klasszikus feketegazdaság

Ez már a nagyon egyszerű, már-már primitív "trükk": amikor a magyar kereskedő cég számla nélkül veszi a magyar vagy az EU-s gyártótól az állateledelt. Így aztán áfát sem fizetnek. Az ügyeskedés ugyan egyszerű, mint a faék, mégis viszonylag könnyen elkerülik a lebukást.

Arra ugyanis mindig figyelnek ezek a cégek, hogy valamennyi legális áru mindig legyen kézen, hogy meg tudják mutatni az adóhatóság ellenőreinek, ha muszáj. Ezt megkönnyíti, hogy az állateledelnél – ahogy a cukornál, étolajnál, gabonánál és zúzott kőnél – is tömegáruról van szó, nem lehet megmondani egy adagról, hogy az most épp melyik szállítmányhoz tartozik (nem úgy, mint mondjuk az elektronikai cikkeknél, ahol van gyártási szám). Az áru nagy része, akár 80-90 százaléka viszont simán számla nélkül mozog a csalóknál.

Ezek mind együtt

Túl egyszerű lenne, ha valaki ráállna a fenti megoldások közül csak egyre. Ha a csalók kombinálják ezeket a módszereket, akkor a profit is nagyobb lesz, és a lebukás esélye is csökken. Így jutunk el a körhinta csalás néven ismert formához, ahol határon átnyúló ügyletláncban többször megy végig ugyanaz a termék, akár ugyanarról a konzerv macskakajáról a saját árának a többszörösét kitevő áfát igényelhetnek vissza az élelmes kereskedők. 

A legjobb az egészben – mármint a bűnözők szempontjából –, hogy egészen jól meg lehet úszni a dolgot. Egyik informátorunk jelezte, hogy ha az ügyletláncolatban szereplő cégeket néhány havonta átkombinálják, különböző regionális NAV-igazgatóságok alá tartozó telephelyeket hoznak létre és ezeket gyakran váltogatják, akkor az ilyen ügyekben csigalassan reagáló adóhatóságnak szinte esélye sincs.

Az áfacsaló hálózatok egyébként, ahogy telik az idő, egyre szofisztikáltabbak. Gyakran nagyon nehéz megtalálni, hogy ki a stróman, és ki a szervező, háttérből irányító, hasznot lefölöző főfőnök. Azt viszont, hogy csalás történik, viszonylag könnyen ki lehet szúrni, egyszerűen a megmagyarázhatatlanul alacsony árból.

Amikor nem is tagadják

Van egy, a fentieknél enyhébb módja is az áfa lespórolásának, ami nem csalás, csak visszaélés. Nincs más dolgunk, mint nyitni egy internetes boltot egy olyan országban, ahol egy adott termékre sokkal alacsonyabb az áfakulcs – és aztán simán letarolhatjuk a másik uniós ország piacát. Lássuk ezt a Zoofast.hu példáján!

Ez a netes állateledelbolt Lengyelországból üzemel: bár van magyar nyelvű holnapja, papíron nincs is magyarországi telephelye. Lengyelországban kedvezményes áfakulcs van az állateledeleken, ami mindössze 8 százalék. A 27 százalékos magyar áfával szemben tehát 19 százalékos árelőnye van a Zoofastnak. Ami egyébként csak a netes felületnek a neve, valójában egy Krakvet Marek Batko sp.k. nevű cég áll a márka mögött, a Zoofastról rendelt termékek számláit is ez a cég állítja ki.

Amikor felhívtam az ügyfélszolgálatukat, és arról érdeklődtem, hogy hogyan lehet, hogy hiába vannak két országgal odébb, mégis ötödével olcsóbb náluk minden, a szállítás pedig ingyenes, ezt a választ kaptam:

Sosem tagadtuk, hogy milyen előnyei vannak annak, hogy Lengyelországból működünk. De ezeket az előnyöket megosztjuk a fogyasztóinkkal!

Azt tehát nem is tagadta a munkatárs, hogy a Zoofast versenyelőnye – legalábbis részben – a kedvezőbb lengyel áfakörnyezetnek köszönhető.

Na de szabályos ez? Tízmillió forint alatt igen, afölött viszont nem. Ez egy uniós adminisztrációs könnyítés: nem kell minden netes boltnak bejelentkeznie az EU összes adóhivatalánál, csak akkor, ha egy bizonyos értékhatár felett értékesít egy adott országban. Ha túllépi az adott webes bolt a 35 ezer eurós magyarországi értékesítést, akkor elvileg muszáj lenne magyar adószámot kérnie, és a 27 százalékos magyar áfát fizetnie.

Igazából afelől sincs sok kétség, hogy a Zoofast / Krakvet átlépi az évi tízmillió forintos magyarországi forgalmat. Amikor arról kérdeztem az ügyintézőt, hogy hogyan lehetek biztos abban, hogy hamar megkapom az általam rendelt macskakaját, a cégnél biztosítottak róla: mindennap indítanak kamiont Magyarország irányába, néha többet is.

Miután beszéltem az ügyintézővel, gyorsan jeleztek a cégtől, hogy amit megtudtam tőle, az nem a Zoofast hivatalos állásfoglalása. Ami érthető, hiszen amit megtudtam, a szándékos, folytatólagos visszaélés egyfajta beismerése volt. Igaz, ez nem csalás: a Zoofast rendesen fizeti az áfát.  Csak egy másik országban, mint ahol eladja, és kevesebbet.

Milliárdokkal tömjük Lengyelországot

A magyar netes boltok szövetsége, a SzEK becslései szerint 2012-ben nagyjából 25 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak Magyarországon azok a külföldi netes boltok, amiket szándékosan magyar fogyasztók kiszolgálására hoztak létre. Ez után 6 milliárd forintnyi áfát nem fizettek be a magyar költségvetésbe. De mind a webshopos piac, mind az áfacsalás dinamikusan növekszik, szóval most már simán beszélhetünk évi 10 milliárd forint elmaradó áfáról.

Az internetes boltok vevőinek a háromnegyede egyébként utánvéttel fizet. Részben éppen azért, mert nem bíznak a vevők a netes boltokban ahhoz eléggé, hogy előre átutalják a pénzt. A készpénz nyomait könnyű eltüntetni, ennek megfelelően imádják is a feketegazdaság szereplői. A pénz nagy része így a fuvarozó cégeken fut keresztül.

A valódi megoldás, mondják az iparági szereplők, ha a szállítmányozó cégeket próbálnák szigorúbban az ellenőrizni. A logisztikai vállalatok megkerülhetetlen szereplői az áfacsaló hálózatoknak. Nekik ráadásul a cég működéséhez is szükséges, hogy pontosan tudják, mit hova szállítottak. Ezért nem jelentene nekik akkora pluszterhet, ha bejelentési kötelességük lenne a NAV felé.

És mit csinál a NAV? Jobb híján a vevőket vegzálja. Egy birtokunkba jutott levél szerint a magyar adóhatóság a Zoofast vevőinél érdeklődik, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a lengyel webáruházzal. Pedig a kereskedőknél és a szállítmányozóknál szétnézve bizonyára gyorsabban jutnának a teljes képhez.

Szeretnék még olvasni az áfacsalásról!

Itt foglalkozunk mélyebben a Sovereign cukorral, itt pedig egy másik hazai áfacsaló cukormaffia viselt dolgaival. Horváth Andrással készült interjúnkat itt találja. Az áfa történetéről írt áttekintésünk itt érhető el.

Az NFM tavaly májusban írt egy kimerítő elemzést az áfacsalásról, ami itt érhető el. Aktuális EU-s áfakulcsok itt.

A macskák imádják az áfacsalást

Egyszóval intézményesedik az áfavisszaélés, és ijesztő, maffiaszerű hálózatok jönnek létre az állateledel kereskedelemben is. Ezek a jövőben más típusú lopásra térhetnek át, hosszú távon is rombolják az adózási morált, és ellehetetlenítik a becsületesebben próbálkozó kereskedőket. A költségvetést pedig sok-sok milliárddal fosztják ki.

Rendben, de hogy járnak a történet főszereplői, a kutyák és a macskák? Ők nem az áfával járnak rosszul, hanem azzal, hogy a gazdáik rajtuk spórolnak, és mindenképp a legolcsóbb terméket akarják megvenni. Hogy ez miért van így, már csak részben kapcsolódik az áfához, és sokkal inkább az uniós összevetésben iszonyú alacsony magyar bérekhez (bár nyilván nem segít, hogy a magas áfa miatt minden drágább nálunk).

Ebből a szempontból egyébként, mint megtudtam az állateledelek értékesítését ismerőktől, a macskák járnak jobban. Ők ugyanis egyszerűen nem hajlandóak megenni a gyenge minőségű macskakaját, és akár napokig is koplalnak, ha nem kapják meg a szuper prémium eleségüket. Ha az áfa teljes lespórolásával vagy a lengyel áfával jutnak gazdáik a luxuskajához, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel jutnak hozzá.