Rohamosan szegényedünk el
További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
Az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik – írja elemzésében a Policy Agenda, amely az OECD és az Eurostat adatai alapján megnézte, hogyan állunk a versenytársainkhoz képest.
Magyarország a szociális kiadásokat kezdte el megnyirbálni: 2009 és 2013 között a GDP-hez viszonyítva 10 százalékkal csökkentette a kormány ezeket a költségvetési kiadásokat. Azok az országok, ahol a gazdaság nem állt helyre, inkább növelték azokat, így például Csehországban a 3,2 százalékos GDP csökkenés ellenére 5 százalékkal, míg Szlovéniában az 5,3 százalékos GDP csökkenés mellett 5 százalékkal növelték a szociális kiadásokat. Ezzel akarták ugyanis megelőzni, hogy a társadalom alsó szegmensében lévők a kelleténél jobban ki legyenek téve a válság hatásainak.
Ország | GDP változása (2013/2008) euró értéken (százalék) | szociális kiadások változása (2013/2008, százalék) | szegények, vagy szegénység által veszélyeztetettek változása (2012/2008, százalék) |
Csehország | -3,2 | +5 | +0,9 |
Lengyelország | +7 | -3 | -12 |
Magyarország | -7,1 | -10 | +17,5 |
Szlovákia | +12 | -4 | -0,2 |
Szlovénia | -5,3 | +5 | +8,6 |
Forrás:Policy Agenda |
Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása: az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből.
Magyarországon csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, amely azt jelenti, hogy a négy év végére egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.
Immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, az elmúlt években a többi visegrádi országban legalább egy év volt, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.
A mostani kormányzati időszak alatt Magyarországon alaposan átrendeződtek a szociális kiadások. Nemcsak a hozzáférés módja módosult, hanem csökkentek a támogatási összegek is. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása, a korhatár alatti nyugdíjazás megszüntetése, a százezreket érintő közfoglalkoztatási rendszer és a hozzákapcsolódó szociális rendszer egyszerre hozta azt az eredményt, hogy a ciklus végére a korábbi alsó-középosztály is komoly anyagi problémákkal néz szembe. A versenytársainkkal összehasonlítva az is látszik, hogy erre a drámai változásra nem magyarázat a gazdaság helyzete.