További Gazdaság cikkek
Éves összevetésben csaknem négy és fél éves mélypontra, 0,5 százalékra lassult márciusban az infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közölt előzetes, becsült adata szerint – írja az MTI. Az elemzők 0,6 százalékra számítottak.
A nagy kilengéseket mutató energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció – szintén évesösszehasonlításban – 0,8 százalék lett a februári 1,0 százalék után, ugyanakkor az infláció mértékének csökkenése leginkább a csökkenő energiaáraknak tudható be.
A hírre az euró hirtelen nagyot gyengült, majd határozott erősödésnek indult a dollárral szemben a bankközi piacon.
Az euróövezeti infláció 2013 októbere óta az Európai Központi Bank által „veszélyzónaként” emlegetett 1 százalékos szint alatt ragadt, jóval elmaradva az EKB által ideálisnak tartott, 2 százalékhoz közelítő értéktől.
A fogyasztóiár-emelkedés üteme immár harmadik egymást követő hónapban csökkent az eurózónában. Az elemzők szerint a friss adat ismeretében egyre nagyobb nyomás nehezedik az EKB kormányzótanácsára, hogy csütörtöki ülésén döntsön valamilyen, további monetáris lazítást jelentő intézkedésről.
Az IMF egyébként nem a defláció, hanem az alacsony infláció miatt aggódik, és ezért kamatcsökkentést javasolnak az EKB-nak, aminek szerintük nagyobb mozgástere van a monetáris élénkítésre azért, mert nincs olyan veszély, hogy hirtelen növekszik az infláció. Európában a következő két évben csak 1-1,5 százalékos gazdasági növekedés lesz, ezt viszont monetáris vagy költségvetési lazítással kell megtámogatni.
De miért baj ez?
Mi Magyarországon ahhoz vagyunk szokva, hogy az inflációtól rettegjünk, ugyanakkor ennek az ellentéte, a defláció is szörnyen káros tud lenni a gazdaság egészére nézve. Ha ugyanis a gazdaságból teljesen eltűnik az infláció – ez a helyzet jellemezte évtizedek óta Japánt, ami ellen egy éve komoly változtatásokat eszközöltek –, akkor a családok és a vállalkozások az egyre erősödő pénzre (a deflációra) megtakarításaik növelésével reagálnak. Hiszen miért is költekeznének, ha a pénzük vásárlóértéke napról napra nő?
A folyamatok eredményeként eltűnnek a beruházások, nem keletkeznek új munkahelyek, magyarul lassul, illetve teljesen leáll a gazdasági növekedés. A mostani konszenzus szerint ebből a csapdahelyzetből csak élénkítő, inflációgerjesztő pénznyomtatással lehet kitörni. (A defláció jelentéséről és káros hatásairól egy részletes és szemléletes infografikát láthat a Concorde inflációs blogján).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
