Jegelik a devizahiteles-mentőcsomagot

2014.04.09. 07:57

Bár kormánypárti politikusok május végére várják az ítéletet, várhatóan csak ősszel egészíti ki tavaly decemberi jogegységi határozatát a Kúria - értesült a Magyar Nemzet. A törvényhozás csak ezután dönthet a devizahitelesek megsegítéséről.

Rogán: Az állam beszállna

Adókedvezményeket adhat a kormány a bankoknak, ha csökkentik az adósok terheit – derült ki Rogán Antal Hír TV-n elhangzott szavaiból.

A politikus jelezte, a bankadó marad, de a részletszabályairól lehet beszélni. Ennek egyik feltétele, hogy a bankok hajlandóak legyenek cserébe nyújtani valamit a devizahiteleseknek. A kormány kész visszamenőlegesen is szabályozni a devizahitel-szerződések aránytalanságait. Az Alkotmánybíróság felhatalmazta erre a parlamentet – mondta Rogán a televízióban, hozzátéve: a határozat egyenlő tehermegosztást ír elő a bank és az ügyfél között.

A parlament tud majd döntést hozni a devizahiteles ügyekben, aminek Rogán szerint még ebben az évben meg kell születnie. Szerinte 2014-ben kialakul egy menetrend, ami alapján végleg kivezetik a devizahiteleket Magyarországról.

A lap információi szerint nem várható májusban jogegységi döntés a Kúriától abban a két pontban, amelyben az Európai Bíróság ítéletére vár a legfelső magyar bírói testület.

Mint ismeretes, az Európai Bíróság április 30-án hozza nyilvánosságra ítéletét Kásler Árpád és az OTP ügyében, kifejtve álláspontját a törlesztési és a középárfolyam különbözeteként használt árfolyamrésről. A Kúria erre alapozva hozhat jogegységi döntést az ennél még fontosabb kérdésben, az egyoldalú kamatemelések ügyében is.

Bár számos jogi kérdés eldőlt - például az Alkotmánybíróság márciusi határozata alapján az, hogy a kormány utólag a bankok jelentős érdeksérelme nélkül belenyúlhat a szerződésekbe -, több további kérdés eldöntéséhez is hónapokra van még szüksége a Kúriának a jelek szerint. E jogegységi döntések alapján dönthet majd a kormány arról, hogy az árfolyamgát átalakításával, netán a kamatemelések és az árfolyamrés "visszacsinálásával" segíti meg a devizaadósokat.

A Portfolio.hu gyűjtése szerint ezt mondta ki decemberben a Kúria. 

  1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
  2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jó erkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
  3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.
  4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
  5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
  6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.
  7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja