További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
A kétszer kettestől az ötször ötösig, világítós, retró, mangás, kulcstartós – az 1974-ben feltalált Rubik-kocka mára hatalmas üzlet lett. 40 országban árulják, évente több mint 10 milliót adnak el belőle, a mára több mint 400 millió eladott példánnyal a valaha volt legnépszerűbb játéknak számít, több kockát vettek a világon, mint iPhone-t vagy akár Harry Potter-könyvet.
A marketing és a kapcsolatok
Hogy Rubik Ernő bűvös kockája népszerű lesz, az sokaknak talán már a feltalálásakor egyértelmű volt, de hogy a rendszerváltás előtti Magyarországról induló találmány végül az egész világot meghódítja majd, egyáltalán nem volt magától értetődő.
A sikerhez önmagában kevés lett volna a kocka, a jó terméket el is kellett adni. És itt jön a képbe a Rubik-történet egy talán kevésbé ismert szereplője, Tom Kremer.
Kremer kolozsvári zsidó családban született 1930-ban, majd holokauszttúlélőként Svájcban telepedett le. Később Izraelbe, majd Dél-Afrikába ment, aztán húszas évei elején Angliába költözött, ahol a futball világában tett kisebb kitérő után egy kis játékgyártó céget alapított Seven Towns Ltd. néven.
Nem tűnt el a Rubik-láz
A garázscégből az ötvenes évek óta egy pár tucat embert foglalkoztató milliárdos vállalat lett, van irodájuk Londonban, az Egyesült Államokban, Japánban és Hongkongban is. Az igazi áttörést pedig éppen a Rubik-kocka hozta meg Kremer cégének. Egy németországi játékvásáron, 1979 februárjában találkozott először az akkor még bűvös kocka néven futó játékkal, és egyből meglátta benne a fantáziát.
Az angol mellett magyarul is folyékonyan beszélő üzletember ígéretes kapcsolatot jelentett a nyugati piacok felé, így cége lett a kockajogok őrzője. A Seven Towns végül valóban sikerre vitte a világban a terméket, néhány év alatt több millió kockát értékesített. Abban azonban már Kremeren kívül kevesen hittek, hogy a Rubik-láz nem tűnik el pár éven belül, a nyolcvanas évek közepére. Pedig ekkor indult csak be igazán a marketinggépezet.
Rajta tartják a szemüket
Nemcsak a Rubik-kocka egyre újabb verziói, változatai jelentek meg, de egyúttal az egész jelenség elkezdett túlnőni önmagán, a kocka valóságos szimbólum lett. Filmekben tűnt fel, könyveket írtak róla, versenyeket szerveztek, oktatási segédeszközként vetették be, kiállításokat rendeztek a kocka körül.
A jogdíjak pedig közben szépen csordogáltak a Kremereknek, a Seven Townson belül önálló Rubik-csapat alakult. Sőt, tavaly már önálló cégként működött a Rubik’s Brand Limited a Seven Towns alatt, ahol egyébként maga Rubik Ernő is tiszteletbeli elnök.
A Rubik szellemi tulajdon őrzői egyébként híresen szigorúak, levédtek szinte mindent, aminek bármilyen formában köze van a bűvös kockához. Engedélyük nélkül tilos a kocka saját háromdimenziós formája és bármely grafikai vagy fényképészeti ábrázolása is, bármilyen konfiguráció, színes vagy színtelen, ami magában hordozza a Rubik-kocka nevét vagy logóját. Üldöznek minden másolatot, sőt még a teljesen más elven forgatható 3x3-mas kockákat is. Ezen aztán sokan háborogtak is.