Mi lesz a világban? Itt az OECD jóslata

Az idei gyorsuló növekedés mellett az Európai Bizottság tegnapi jelentése után az OECD is egyebek mellett az ukrán helyzet magyar gazdaságra gyakorolt hatására figyelmeztet. Az OECD most publikált elemzésében a tavalyi 1,2 százalékos növekedés után idén 2, jövőre 1,6 százalékos bővülést vár a magyar gazdaságban, írta a Napi.hu.

A nemzetközi szervezet szerint a mérsékelt növekedés várhatóan folytatódik, amelyet az export növekedése és a magánberuházások fokozatos bővülése húzhat - véli az OECD, hozzátéve: a beruházások növekedését visszafogja az ellentmondásos belpolitika miatti bizonytalan üzleti környezet és a szigorú hitelezési feltételek, amelyet az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) és az alacsony alapkamat csak részben enyhít.

Az OECD szerint a pénzpiacok közelmúltbeli turbulencia miatt az MNB-nek a további kamatvágások haszna és a forint hirtelen gyengülésének akut kockázata között kell egyensúlyoznia. A nemzetközi szervezet szerint a tartós folyómérleg-többlet ellenére Magyarország továbbra is törékeny.

Miközben a lakossági beruházások továbbra is visszafogottak, az állami beruházások megugrottak. Az üzleti szféra beruházásai és a vállalati hitelezés tartós fellendülést mutat. A hitelezés tartós növekedéséhez szükség van a bankok működési környezetének javítására, valamint a pénzintézetek mérlegének további tisztítására - állapította meg az OECD.

A szervezet szakértői szerint a semleges költségvetési politikának köszönhetően az áht-hiány bőven a cél alatt maradt 2013-ban. A 2014-es 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél több mint 1 százalékpontos lazítást jelent, főleg a magasabb bérek, állami beruházások és családi kedvezményeken keresztül. Az OECD a költségvetési irányvonalban 2015-ben sem vár jelentős változást, ugyanakkor megjegyzi: a 2014-re tervezett jelentős fiskális lazítást követően a kormánynak vissza kell térnie a középtávú költségvetési célok tartásához. A 2014 eleji gazdasági folyamatok erősödő belső fogyasztást és exportot jeleznek.

A jelentés szerint a reáljövedelmek növekedéséhez egyebek mellett a tanárok és egészségügyi dolgozók fizetésemelése, valamint a foglalkoztatás jelentős bővülése járult hozzá. Az utóbbival kapcsolatban az OECD megjegyezte: a foglalkoztatás növekedése jórészt a közmunkaprogramnak köszönhető. A rezsicsökkentés pedig a nulla közelébe vitte az inflációt, ezzel megdobva a reálbéreket. A munkanélküliség alakulását illetően az OECD nem valószínűsíti, hogy a ráta tovább esne, amellett, hogy a közmunkaprogramok enyhe és fokozatos leépítésével számol a szervezet elemzése.

A világgazdaság idén 3,4, jövőre 3,9 százalékkal nőhet, míg a világkereskedelem idei várt 4,4 százalékos bővülése jövőre 6,1 százalékra hízhat. Az euróövezetben további kamatcsökkentést is valószínűnek tart a nemzetközi szervezet az alacsony infláció miatt, valamint Japánban, ahol az eszközvásárlási program folytatását várja. Az USA-ban az eszközvásárlási program befejezésére számítanak idén, 2015-ben pedig már szigoríthat a Fed. Kínában az OECD szerint monetáris lazításra lenne szükség, amennyiben a gazdaság hirtelen befékezne. Az OECD-országok gazdaságának idénre várt 2,2 százalékos növekedése jövőre 2,8 százalékra gyorsulhat.

A gazdasági aktivitást az alkalmazkodó monetáris politika, a támogató pénzügyi környezet, valamint a költségvetési konszolidációk mérséklődő visszafogó hatása támogathatja. A munkanélküliség vélhetően csak kissé mérséklődik, az inflációs nyomás pedig kicsi marad. A nagy feltörekvő országokban a növekedés továbbra is a korábbiaknál visszafogottabb marad, a szigorúbb pénzügyi és hitelezési környezet, valamint a múltbeli szigorítások hatása eredményeképpen, ráadásul a potenciális növekedési kilátásokra kínálati oldali korlátok is negatív hatást gyakorolnak.

Kínában lassuló a gazdasági növekedést vár az OECD: az idei 7,4 százalék után 2015-ben 7,3 százalékos lehet a bővülés. Az USA-ban a 2014-es 2,6 százalék után jövőre 3,5 százalékkal nőhet a gazdaság, csökken a munkanélküliség, az infláció pedig a cél közelébe emelkedhet. Az eurózónában ennél visszafogottabb lesz az élénkülés, az idei 1,2 százalékról 1,7-re bővülhet a valutaövezet gazdasága. Itt továbbra is magas munkanélküliséggel és csak lassan enyhülő dezinflációs nyomással számok az OECD. A szigorúbb költségvetési konszolidáció miatt a japán gazdaság idén is és jövőre is 1,2 százalékkal bővülhet, a maginfláció tovább emelkedhet, de az inflációs cél alatt maradhat.