Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik.
És akkor is hatályba lép, ha még nincs is egészen kész, egészíthetnénk ki a máskor is igen harcias Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert.
Arról van szó, hogy a földforgalmi törvény szerint májustól léteznek az úgynevezett földbizottságok. Ezek a szervezetek helyi tótumfaktumok lesznek, amiknek legfőbb hatalma, hogy lényegében indoklás nélkül megvétózhatják bárki földvásárlását. A hivatalos érvelés szerint ezek majd elsősorban a külföldieket akarják megakadályozni abban, hogy Magyarországon termőföldet vehessenek. De még bármi lehet a dologból.
Ha ma valaki földet akar venni, az a következőképp megy: először megköti a végleges szerződést az eladóval, majd beviszi ezt annak a településnek a jegyzőjéhez, ahol a megvásárolni kívánt földdarab van. Innentől a jegyző ezt elkezdni küldözgetni különféle helyekre, olyasmiktől függően, hogy hatósági jóváhagyás kell-e hozzá, ki kell-e függeszteni, vagy mondjuk értesíteni kell-e a tulajdonostársakat. (Ha valakit bővebben érdekel, akkor a Fejér megyei földhivatal itt segít eligazodni a négy életben lévő földtörvény és az öt kapcsolódó kormányrendelet elvárásai közt.)
Jó néhányan megvehetnek előlünk az utolsó pillanatban tetszőleges földet. Az elővásárlási jogosultak sorrendje ugyanis így néz ki: a legelső mindig az állam, aztán a földműves tulajdonostárs, három éve 20 km-en belüli földműves szomszéd, települési állattartó földműves, bárhonnét jövő ökogazdálkodó földműves, helyben lakó szomszéd földműves, helyben lakó nem szomszéd földműves, három éve 20 km-en belül élő vagy legalább központot fenntartó földműves.
Végül nagyjából két hónap múlva az ember kap egy papírt, háromféle lehetséges kimenettel:
Csakhogy a földbizottságok megválasztásának módját szabályozó kormányrendeletet elfelejtették megcsinálni a törvényhez. Ezért a földbizottságok nem is alakultak meg, sőt, még a VM se tudja, hogy mikorra csinálhatják meg a hiányzó rendeletet. Addig a földbizottságok helyett egyelőre átmenetileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara emberei döntenek. Az átmeneti időben szerintük a korábbi tervekhez hasonló lesz a folyamat, és egyébként is kikérik majd a helyiek véleményét.
De a helyzet ennél bonyolultabb. Lehet, hogy hiába is születne meg a földbizottságos rendelet, mert VM tudomására jutott, hogy az unió szerint jó eséllyel összeférhetetlen dolog az, ha a helyi érdekeltek dönthetik el, hogy ki vásárolhat egyáltalán földet.
A VM ennek ugyan örül, hiszen szerintük ha valamit vizsgál az unió, az azt jelenti, hogy jó lesz a magyaroknak. Ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy nem marad így a törvény.
A VM szerint pontosabban „alkotmányosan is megnyugtató megoldást jelent, ha a településen gazdálkodók a helyi földbizottság tagjai megválasztása során a jelöltállításban vesznek részt, de maga a választás, és ezzel a közhatalmi felhatalmazás már a választópolgárok által megválasztott képviselő-testület hatáskörébe kerül. Ezáltal biztosított a hatalmi láncolat megléte is, a helyi földbizottság tagjainak megválasztása a helyben legszélesebb körű demokratikus legitimációra vezethető vissza".
Ezért azt találták ki, hogy akkor mindenhol válassza meg a helyi önkormányzat a földbizottságokat. Szerintük a földbizottságoknál fel sem merülhet, hogy összeférhetetlen lenne az, hogy a helyi gazdák szabályozzák más helyi gazdák földjeit is: mivel a földbizottságok érintett tagjai majd a saját ügyeikhez nem szólhatnak hozzá, illetve a megyei kormányhivatal is ellenőrzi majd a jogszerűségüket.
Az egy dolog, hogy ezzel az ötlettel a legutóbbi választások eredményéből kiindulva a magyar termőföldek több mint 95 százalékát szinte közvetlenül fideszesek ellenőrizhetik majd 4 évig. Az a nagyobb aggály, hogy a mindenkori győztes párt folyton teljhatalmat kap majd az adott település földügyeiben, és így egyfajta váltógazdálkodás jöhet létre.
Raskó György agrárvállalkozó szerint mindegy, hogy a gazdák maguk választják-e a földbizottságokat, vagy a győztes párt az önkormányzatokon keresztül. Szerinte nem kell nagy képzelőerő kitalálni ugyanis, hogy a bizottságokban 90 százalékban a helyi nagygazdák lesznek többségben. "Ez az egész csak annyi változást fog hozni, hogy akik eddig is uralták a falut, azok most minden konkurenstől mentesen maguk közt oszthatják szét a helyi földeket."
Használt mezőgazdasági terület a termelés típusa és a gazdálkodás célja szerint, 2013 [hektárban Agrárgazdasági Kutató Intézet] | |||||||
Területi egység | Termelési típus | Gazdálkodás célja | Összesen | ||||
állattartó gazdaságok | növény- termesztő gazdaságok | vegyes gazdaságok | kizárólag saját fogyasztásra termelő | saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítő | elsősorban értékesítésre termelő | ||
Közép-Magyarország | 464 | 113 641 | 227 091 | 3877 | 10 482 | 326838 | 341 197 |
Közép-Dunántúl | 302 | 129 335 | 370 533 | 5713 | 10377 | 484 080 | 500 171 |
Nyugat-Dunántúl | 182 | 144 829 | 357 216 | 5765 | 12083 | 484 381 | 502 229 |
Dél-Dunántúl | 360 | 169 667 | 504 768 | 6731 | 13 266 | 654 800 | 674 797 |
Dunántúl | 845 | 443 535 | 1 232 818 | 18 209 | 35 726 | 1623 263 | 1 677 198 |
Észak-Magyarország | 529 | 137 283 | 350 681 | 6353 | 14 621 | 467 518 | 488 492 |
Észak-Alföld | 776 | 302 245 | 706 629 | 9052 | 24 088 | 976 510 | 1009 650 |
Dél-Alföld | 672 | 311 792 | 761 466 | 6687 | 40 412 | 1026833 | 1073 932 |
Alföld és Észak | 1977 | 751 510 | 1 818 587 | 22 092 | 79 121 | 2470862 | 2572 075 |
Összesen | 3285 | 1 308 226 | 3 278 958 | 44 178 | 125 329 | 4420962 | 4590 469 |
Az ösztönzőket megnézve egyik oldalról tényleg csökkenni fog a termőföldek ára. Nehezebb lesz eladni a földet, hiszen azokat az eladó földeket, amik a helyi földbizottság irányítóinak is kellenek, egyszerűen nem engedik majd eladni másnak, ha racionálisan viselkednek.
A mezőgazdasági termelés szinte minden ága iszonyúan méretgazdaságos, azaz nagyobb területen jellemzően sokkal kisebb egységköltséggel lehet megtermelni ugyanazt.
De ezen túl is jó üzlet lehet, a föld után ugyanis uniós támogatás jár termelés nélkül is. Azaz 65 ezer forintot hektáronként akkor is bezsebelhet a tulajdonos, ha évente kétszer-háromszor kiszedeti a gazt, aminek egyszeri költsége hektáronként nagyjából 4 ezer forint. Így mondjuk 100 hektárból úgy is befolyik évi 5 millió forint tisztán, ha még meg se próbáltunk termelni semmit.
Egyébként pedig amikor befejeződik a külföldiek földvásárlása körüli hercehurca, akkor a külföldiek belépése hamar jelentős áremelkedést hoz majd földárakban. Így mindenképp vonzó most olcsón bezsebelni még annyi földet, amennyit csak lehet.
Ha pedig valakinek el kell adnia földjét, az előbb-utóbb meg fogja adni magát, és eladja olcsóbban a helyi földbizottság egyik tagjának. Ugyanígy igaz ez a földbérletre is. Emellett a tőkehiányt is erősíti, hiszen kevésbé akarnak majd a bankok hitelt adni egy olyan földre, aminél fennáll a kockázat, hogy a falu főnökeinek lehet majd csak eladni.
Az pedig az egész mezőgazdaság pályáját irányítja félre, hogy nem verseny fogja eldönteni, hogy kié lehet a termőföld, tehát nem az, hogy ki tudja a legnagyobb értéket előállítva megművelni, hanem jogszabályok által a politikai szándék.
Az adatok szerint a 485 ezer mezőgazdasággal foglalkozó háztartásból nagyjából 25 ezer olyan van, akik komolyan be tudnak szállni a mostani ötlet szerinti földvásárlásokba. „Ők elég tőkeerősek ugyanis, ők azok, akiknek a birtokmérete 2000 óta több mint megháromszorozódott, mostanra nagyjából 74 hektárra. Nem a mostani törvény fogja elindítani ezeket a folyamatokat, csak a maradék versenyt is kiiktatja azzal, hogy mondjuk egy tőkeerősebb budapesti se vehessen magának földet vidéken.”
Ezt támasztják alá részben az Agrárgazdaságtani Kutató Intézettől elkért számaink is. Eszerint, ha a gazdaságok fejlődőképességét akarjuk nézni, akkor nagyjából 25 ezer olyan egyéni gazdaság van, amik elsősorban értékesítésre termelnek, és 20 hektárnál többön gazdálkodnak. Összesen egyébként a 485 ezerből 165 ezer egyéni gazdálkodó tartja magát elsősorban értékesítésre termelőnek, további 92 ezer pedig a saját fogyasztásukon felülit értékesítőnek.
A mezőgazdasági területet használó gazdaságok száma nagyságkategóriák szerint | ||||
Nagyságkategória | Gazdasági szervezetek | Egyéni gazdaságok | ||
2010 | 2013 | 2010 | 2013 | |
< 0,10 | 52 | 29 | 103 162 | 86 590 |
0,10 – 0,14 | 23 | 11 | 38 583 | 29 100 |
0,15 – 0,19 | 13 | 13 | 71 914 | 56 869 |
0,20 – 0,49 | 88 | 55 | 117 362 | 96 686 |
0,50 – 0,99 | 89 | 73 | 41 782 | 33 104 |
1,00 – 1,99 | 219 | 230 | 39 366 | 34 624 |
2,00 – 2,99 | 188 | 213 | 21 764 | 19 677 |
3,00 – 3,99 | 168 | 167 | 14 092 | 13 004 |
4,00 – 4,99 | 158 | 154 | 9 683 | 9 334 |
5,00 – 9,99 | 561 | 612 | 25 981 | 24 743 |
10,00 – 19,99 | 704 | 741 | 18 727 | 19 258 |
20,00 – 49,99 | 964 | 1 022 | 14 424 | 14 631 |
50,00 – 99,99 | 702 | 755 | 5 701 | 5 792 |
100,00 – 199,99 | 745 | 778 | 3 004 | 3 007 |
200,00 – 299,99 | 468 | 489 | 1 181 | 1 274 |
300,00 – 499,99 | 471 | 480 | 308 | 336 |
500,00 – 999,99 | 562 | 584 | 69 | 60 |
1000,00 –2 499,99 | 489 | 480 | 5 | 3 |
2500 ≤ | 129 | 114 | - | - |
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet |
Azt még jó tudni, hogy mivel a jogi személyek földszerzését lényegében nem teszi lehetővé a jelenlegi szabályozás, ezzel a körrel nem kell számolni (hacsak nem váltanak tömegesen cégformát). Arról egyébként, hogy ez javára válhat-e a magyar mezőgazdaságnak, finoman szólva is megoszlanak a vélemények, de most nem tartozik szorosan a témához.
A mezőgazdaságból élők száma egyébként folyamatosan csökken. Míg 2010-ben 567 ezer mezőgazdasággal foglalkozó háztartás volt az országban, 2013-ban már csak 485 ezer. Ehhez még jó tudni, hogy kétharmaduk földterülete kisebb, mint egy hektár, de az átlagos földterületük 5,4 hektár, szóval jelentősek a különbségek közöttük. A gazdasági társaságok száma is csökkent, 2013-ban 8442 gazdasági szervezet dolgozott a szektorban, ami 2 százalékos csökkenés 2010 óta. Ők már jóval nagyobbak, átlagos földterületük 308 hektár, és csak 3 százalékuk használ 1 hektárnál kisebb területet.
Jellemző folyamat még az elöregedés is, 2013-ban már a gazdálkodók 31 százaléka volt 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya csupán 6,1 százalék. Emellett a gazdálkodók közel 3 százalékának volt felsőfokú szakirányú végzettsége, több mint 7 százalékuknak középfokú, de a döntő többség (közel négyötödük) továbbra is csak a gyakorlati tapasztalatára támaszkodik.
Ez kimondott politikai cél is, pontosabban egy „parasztpolgári” csoport állami felpumpálása. Azonban nem csak az életképes mezőgazdaságot képzelik úgy a kormányban, hogy ha egy gazdagparaszti rétegnek alig kell versenyeznie itthon, az majd szuper lesz országnak.
VM-es információnk szerint igencsak felső politikai körökben találták ki azt a tervet, hogy ha a faluban a leggazdagabb 5-6 földművelő család csak nekik köszönheti majd a felemelkedését, akkor ők teljesen a lekötelezettjeik is lesznek.
Ők pedig nagy helyi munkaadóként hathatós eszközökkel tudják befolyásolni a jellemzően elég kiszolgáltatott munkásaikat, zselléreiket is. Sőt, vannak olyan félelmek, hogy a politikai életben kevésbé aktív és kevésbé jól informált területeken jellemzően az adott falu többségét meg tudják majd győzni az ilyen nagygazdák, hogy melyik pártra kell szavazni.
A politikai cél világosnak tűnik, viszont ez meglehetősen hátrányos megkülönböztetés lehet minden más magyar állampolgárral szemben. Emellett pedig az egész mezőgazdaságunkat még gyengébb pályára állítja, ha a globalizálódó iparágra a verseny minél nagyobb kizárása és erős bezárkózás a válaszunk.
Business Talks '24
Üzleti konferencia